Eddig még soha nem látott grafikonokon mutatjuk: a napelemeid néha többet termelnek, mint Paks

Szemléletes új grafikonokkal bővült a magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR honlapján található adatpublikációk köre július első napjaiban. A chartok és az ezek alapját képező tájékoztató jellegű valós idejű adatok pontos és - a grafikonok kedvelői számára - érdekes képet adnak a hazai villamosenergia-rendszer folyamatairól. Az új ábrák között akad olyan, amely az áramtermelés erőművi forrástípus szerinti összetételének alakulását már a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) és a saját célra termelő erőművek (SCTE-k) termelésével együtt mutatja be, illetve olyan is, amely a HMKE-k konkrét kibocsátáscsökkentő hatását illusztrálja.

Mivel a zömében napelemes rendszereket jelentő HMKE-k és SCTE-k hivatalosan nem képezik a magyar villamosenergia-rendszer részét, ezek termelése eddig külön grafikonokon (és az ezekhez kapcsolódóan letölthető tábálázatokban) volt csak követhető. Az utóbbi években azonban a döntően lakossági HMKE-k és a céges SCTE-k beépített teljesítőképessége és termelése olyan mértékben bővült, hogy

az országos áramellátás (és a kapcsolódó kihívások) tekintetében is megkerülhetetlen tényezővé váltak.

A háztartási és céges napelemek országos áramtermelésben betöltött jelentőségét jól szemlélteti az alábbi grafikon, amely a bruttó üzemirányítási mérések alapján ábrázolja a hazai erőművi termelés primer források szerinti megoszlását és az import-export szaldót, a HMKE- és az SCTE termelés figyelembevételével. (Az ábra az erőművek önfogyasztását is tartalmazó bruttó termelési értékeket mutatja, de az oldalon található más grafikonok és az erőművek önfogyasztását nem tartalmazó nettó adatokat is szemléltetik.)

A grafikon és a táblázatban letölthető adatok megmutatják egyebek mellett azt is, hogy

bizonyos időszakokban a hazai háztartási napelemes rendszerek termelése már meghaladja a Paksi Atomerőmű termelését is.

Így volt ez például múlt csütörtökön, július 3-án, vagyis a legutóbbi hőhullám tetőzésekor is, amikor az idei nyár második legnagyobb rendszerterhelési értéke született meg a klímaberendezések fokozott használata miatt. Ezen a napon körülbelül délelőtt 10-től 16 óráig a HMKE-k folyamatosan többet termeltek, mint Paks; igaz, ehhez az is kellett, hogy az egyik paksi blokk éves karbantartás miatt ne üzemeljen.

Az ábrából és a kapcsolódó adatokból az is kiderül, hogy aznap a teljes hazai áramtermelés - a HMKE-k és SCTE-k termelését is beleértve - körülbelül reggel 9-től délután 5-ig magasabb volt, mint a jelenleg érvényes, tavaly júliusban született nyári rendszerterhelési rekord (7036 megawatt - MW), a napenergia csúcstermelési időszakának számító dél körüli órákban pedig a 9000 MW-ot közelítette.

Megjegyzendő azonban, hogy a rendszerterhelés fogalma a HMKE-k és SCTE-k nélkül értendő, míg az ezeket is tartalmazó felhasználási értéket a MAVIR grafikonján a kiterjesztett teljes terhelés jelzi. Az említett napon a kiterjesztett teljes terhelés maximális értéke délután fél 4 körül rövid időre meghaladta a 7400 MW-ot is, amikor a bruttó rendszerterhelés mindössze 5446 MW volt. A rendszerterhelés aznap este fél 8 után tetőzött 6657 MW-on, amikor a napelemek már alig termeltek, így ugyanekkor a kiterjesztett teljes terhelés 6842 MW volt.

A teljes hazai termelés körülbelül reggel 8-tól délután 4-ig meghaladta a teljes hazai áramigényt, így ebben az időszakban az ország ismét nettó áramexportőri pozícióban volt.

Ugyancsak július elején került ki a rendszerirányító honlapjára a megújuló források teljes hazai erőművi termelésben betöltött arányát bemutató grafikon is. Az ábra szemléletesen illusztrálja, hogy a megújulók - amely elsöprő többségében napelemeket takar - a hazai termelésnek akár a háromnegyedét is adhatják a napenergia-csúcstermelési időszakokban, a Paksi Atomerőmű folyamatos termelése mellett is.

Az alábbi grafikon pedig azt mutatja meg, hogy a hazai megújuló források termelése mekkora a pillanatnyi áramfogyasztáshoz, vagyis a rendszerterheléshez viszonyítva. Jól látszik az ábrán, hogy a hazai megújulós erőművek termelése a legerősebb napenergia-termelési időszakokban

már meghaladja a teljes magyarországi villamosenergia-felhasználást.

Szintén a napokban jelent meg a MAVIR honlapján a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátását nyomon követő grafikon is. A grafikon, illetve az általa megjelenített adatok alátámasztják, hogy a magyarországi áramtermelés karbonemisszója akkor a legkisebb, amikor az egyik legtisztább technológiának számító naperőművek termelése a legnagyobb, tehát a dél körüli órákban.

Az alábbi grafikon a hazai erőművek összesített CO2-kibocsátának alakulását mutatja be.

A hazai áramtermelés karbonintenzitásának alakulását bemutató grafikonról, illetve az ugyanitt letölthető adatokból pedig a HMKE-k és SCTE-k konkrét, számszerűsített kibocsátáscsökkentő hatása is kiolvasható. A karbonintenzitás ez esetben azt jelenti, hogy az erőművek átlagosan hány tonna CO2-t bocsátanak a légkörbe 1 MW villamos energia megtermelése során.

Egy másik új grafikon a hazai rendszerterhelés (lényegében az aktuális villamosenergia-felhasználás) fedezésének karbonintenzitását is bemutatja, ami bizonyos időszakokban jelentősen eltér a hazai termelés karbonintenzitásától. Különösen igaz ez az esti csúcsidőszakra, amikor a naperőművek már nem termelnek, a hazai gáz- és ligniterőművek termelése pedig fokozódik; ilyenkor a hazai termelés karbonintenzitása jelentősen meghaladja a részben vízerőművekből származó importtal kiegészített rendszerterhelését.

Az új grafikonokat a MAVIR az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.)  a RED III (Renewable Energy Directive Articles 20(a)) pontjának, valamint az ehhez tartozó VET (villamosenergia-törvény) által történő előírások megfelelésének érdekében publikálta 2025.07.03-án.

A MAVIR villamosenergia-rendszer aktuális termelési és forrásösszetételi állapotát mutató adatbázisában itt lehet böngészni, ahol a fentiek mellett további új, illetve számos régebb óta elérhető diagram is elérhető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images