Ez megint fájni fog? Jön az adat, amit már évek óta félve várunk

Nem lélegezhetünk fel

Májusban 4,4%-ra emelkedett az éves infláció az előző havi 4,2%-ról, vagyis mindössze két hónap után megtört a csökkenés, amit túlzás lenne trendnek nevezni. Az év elején 5%-os áremelkedési ütemre reagálva a kormány márciusban az élelmiszerek esetében vezetett be árrésstopot, illetve megállapodott az egyes szolgáltatókkal (telekommunikáció, bankok, biztosítók), hogy a 2024-es szintre csökkentik önkéntesen áraikat. A legutóbbi intézkedés pedig a nem támogatott gyógyszerek áránál történt, ahol május közepén lépett a kormány.

Mindezek az intézkedések nem tudni, meddig lesznek hatályban (jelen állás szerint augusztus végéig, de szinte minden szakértő a meghosszabbításukra számít), viszont az elemzők szerint ezek nélkül

a magyar infláció sokkal inkább 6% közelében lenne.

A Portfolio által megkérdezett elemzők a júniusi adatban sem várnak csökkenést, sőt egy kivétellel tovább fokozódó áremelkedési ütemre számítanak. Az előrejelzések 4,2-4,8 százalék között szóródnak, vagyis nagy ugrástól azért nem tartanak a szakemberek.

A kilátások kapcsán nem túl optimista képet fest a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakembereinek a Portfolio hasábjain megjelent cikke, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális termékek, elsősorban a gyümölcsök és zöldségek árában a nemzetközi piacon komolyabb emelkedés tapasztalható a kedvezőtlen időjárás miatt, ez pedig a magyar árakban is meg fog jelenni. Vagyis már előre felhívják a figyelmet arra, hogy a nyári hónapokban az élelmiszerinfláció és a teljes infláció is tovább fog emelkedni emiatt. Ennek fényében

meglepő lenne, ha rövidtávon 4 százalék alatti inflációt látnánk.

Mi mozgatta az árakat júniusban?

A júniusi inflációt tekintve az élelmiszereknél figyelhetünk meg ellentétes folyamatokat. Egyrészről időjárási okok miatt a szezonális áruknál beszerzési áremelkedés mutatkozik, ugyanakkor ennek fogyasztói árakba való megjelenését némileg visszafogja a kereslet: sajnos a vásárlók könnyen lemondanak a zöldségekről és gyümölcsökről amikor bizonytalannak érzik a gazdasági kilátásokat – vélekedik Becsey Zsolt.

Virovácz Péter szerint ismét egy meglehetősen megosztó adatközlést látunk majd. Egyik tekintetben ugyanis ott van a várható hó/hó árváltozás, amely az ING Bank friss előrejelzése szerint mindösszesen 0,1 százalékos lehetett 2025 júniusában. Vagyis immáron zsinórban a negyedik hónapban látunk majd 0,0-0,2 százalék közötti – alacsony – havi átárazási ütemet. Ami miatt azonban mégsem lehet felhőtlen az öröm, az pedig az éves index. Itt ugyanis a tavalyi bázis következében még felfelé is mehet a mutató, mégpedig 4,5 százalékra.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Idén is a legnevesebb hazai és nemzetközi elemzők véleményét kérjük ki a magyar gazdaság jelenlegi helyzetével és kilátásaival kapcsolatban. Gazdasági növekedés, infláció, költségvetés, ipari termelés, kamat, forintárfolyam - ezek a témák mind terítékre kerülnek a Portfolio őszi gazdasági csúcskonferenciáján.

Információ és jelentkezés

Júniusban kismértékben gyorsulhatott az infláció Magyarországon, várakozásaink szerint az oldalazó trend a következő hónapok folyamán is megmarad, 2025-ben a 4 és 5 százalékos sáv között alakulhat a pénzromlási ütem – emelte ki Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza. Szerinte pozitívumként érdemes kiemelni az Izrael és Irán közötti háború gyors lezárását, aminek köszönhetően az olajárkorrekció is elkezdődött.

A piaci szolgáltatásoknál 1% körüli havi emelkedést várunk, elsősorban az üdülési szolgáltatások drágulása miatt, ugyanakkor éves összevetésben folytatódhat a csökkenő trend – kommentálták az MBH Bank elemzői.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kozmetikai termékekre bevezetett árrésstop már érzékeltethette a hatását a júniusi inflációban, illetve az üzemanyagárak is csökkentek. Ugyanakkor az élelmiszerek, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzhatták az inflációt.

Az élelmiszereknél - árréstop ide vagy oda - még az árrésstopos termékek ára is emelkedik, mivel a sertéshús és a tejtermék, malomipari termék termelői árak (belföldi értékesítési árai) májusban hó/hó eléggé jelentősen emelkedtek – hívta fel a figyelmet Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint mostanra bizonyára beindult a keresztárazás is az üzletek oldaláról.

Regős Gábor szerint júniusban is problémát jelenthetett az élelmiszerárak emelkedése az árrésstop ellenére, a Gránit Alapkezelő elemzője arra figyelmeztet, hogy fennál a kockázata annak, hogy a nagyobb kiskereskedelmi láncok az idei évre kitűzött eredmény elérése értekében a többi termék árrését növeljék.

Mit hozhat a második félév?

Az elemzők az év végére 3-4,5 százalék közötti inflációs rátát várnak, vagyis sok enyhülésre nincs tér. Becsey Zsolt szerint a kereslet, a gazdaságról alkotott lakossági percepció romlása lehet a legfontosabb oka annak, hogy mérsékeltebb árfolyamatokat láthatunk majd a második félévben.

A másik dezinflációt támogató elem a forint, amely mostanában számos tényező következményeként golyóállónak bizonyul

- emelte ki az UniCredit elemzője.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Szerinte a magyar deviza ereje eddig nem mutatkozott meg az árakban, aminek az lehet az oka, hogy a kereskedők még nem kezdtek el hinni a forintban, azonban ez fokozatosan változhat, ha a forint tartja a jelenlegi formáját.

Amennyiben az árrésszabályozás fennmarad, akkor a jövő év első hónapjaiban ismételten a jegybanki célsávon belülre csökkenhet az infláció – vélekedik Koncz Péter.

Az MBH Bank szerint fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban tovább csökken, mivel az jelenleg még mindig magas. A munkaerőpiac gyengülése mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak, de bizonytalanságot jelent a következő egy-másfél év inflációs kilátásaival kapcsolatban, hogy az árrésstopok kivezetése milyen módon történik meg, mivel annak egyértelműen áremelő hatása lenne.

A következő hónapokban visszatér a fékeződő infláció, főként a magas bázis miatt. Ráadásul, ha folytatódna az üzemanyagok árának csökkenése, akkor könnyen lehet, hogy július-augusztusban (csupán átmenetileg, de) benézhetne 4 százalék alá is a pénzromlás üteme, de egyelőre nem ez az alapforgatókönyv – tette hozzá a fentiekhez Virovácz Péter.

A második félévben már csökkenő inflációs pályával számolunk, és év végére a jegybanki célsáv tetejét jelentő 4 százalékos szint alá kerülhet a fogyasztói árindex éves változása – vetíti előre Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

Becslésem szerint a mostani infláció egy lokális csúcspont lesz, innentől lefelé indul a drágulás mértéke és az év végén várhatóan 4 százalék körül alakul – úgy számolva, hogy az árrésstopok az idei év egészében fennmaradnak - emelte ki Regős Gábor.

Lemondhat a kamatcsökkentésről az MNB?

Virovácz Péter szerint fennáll a veszélye, hogy tartósan 4 százalék feletti szinten ragad be az infláció. A kockázatok pedig egyértelműen felfelé mutatnak, legyen szó a vámháború hatásairól, a forint esetleges újbóli gyengüléséről, a geopolitikai kockázatok energiaárakat emelő hatásáról vagy éppen a bérnyomás és a tartósabban velünk maradó árrésstop átárazási hatásairól.

Ez pedig egyben azt is jelentené, hogy belátható ideig nem sok esély van a 6,5%-os alapkamat csökkentésére. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke ugyanis éppen a múlt héten nyilatkozta, hogy amíg a toleranciasáv felett van az infláció, addig nincs miről beszélni a lazítással kapcsolatban.

Az ING Bank elemzője szerint amennyiben a várakozások alatt lesz a júniusi árindex, akkor ismét megerősödhet a befektetők körében a kamatvágást vizionálók tábora, ami pedig a várt kamatkülönbözet csökkenése révén gyengébb forintot hozhatna, tartósabban visszalökve azt a 400-as lélektani határ fölé.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images