Valójában örülni kellene a felmelegedésnek? Az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a hideg miatt elhunytak száma

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A hőhullámok hatásai erőteljesek és azonnal láthatóak, ami azt jelenti, hogy az ezekről szóló tudósítások vonzzák a kattintásokat. A hőség a hőmérséklet emelkedését követő néhány napon belül már emberek halálát okozza, mert gyorsan megváltoztatja a gyengébb, gyakran idősebb emberek elektrolit-egyensúlyát. Ezek a halálesetek tragikusak és gyakran megelőzhetők, valamint minden nyáron hallunk róluk. A média azonban ritkán számol be a hideg idő okozta halálesetekről. A hideg a hőséggel szemben lassan öl, gyakran hónapok alatt fejti ki hatását. Alacsony hőmérsékleten a szervezet a hő megőrzése érdekében összehúzza a perifériás ereket, ezzel megemelve a vérnyomást. A magas vérnyomás vezető halálozási oknak számít a világon, az összes haláleset 19 százalékáért felelős.

A valóság az, hogy a hideg időjárás okozta halálesetek száma messze meghaladja a hőség okozta halálozások számát.

A Lancet átfogó tanulmánya szerint míg a hőség évente világszerte közel félmillió ember halálát okozza, a hideg idő több mint 4,5 millióét, vagyis kilencszer többen halnak meg a hideg, mint a hőség miatt. Perverz módon a globális média ehelyett kilencszer többször ír a hőhullámokról, mint a hideghullámokról.

Tudnunk kell, hogy a hideg idő minden kontinensen és a legtöbb országban sokkal több halálos áldozatot követel, mint a hőség.

• Az Egyesült Államokban évente több mint 80 ezren halnak meg a hideg miatt, ami messze meghaladja a hőség okozta 8 ezer halálesetet.
• Latin-Amerikában és Európában a hideg okozta halálozások száma négyszer több, mint a hőség okozta halálesetek száma,
• Afrikában pedig a hideg miatt halálesetek megdöbbentő mértékben, 46-szor gyakoribbak, mint a hőség okozta halálozások.
• Még Indiában is – ahol a nyugati média idén már ráfixálódott a hőségre – a hideg idő miatti halálesetek száma hétszeresen haladja meg a hőség okozta halálozások számát.

A globális felmelegedés valóban több hőhullámot okoz, és ezek növelik annak kockázatát, hogy több ember hal meg hőség miatt. Ugyanakkor ez csökkenti a hideghullámokat, ami kevesebb hideg okozta halálhoz vezet. A Lancet tanulmánya szerint

az elmúlt két évtizedben a hőmérséklet emelkedése miatt évente 116 ezerrel több ember halt meg hőség miatt, de 283 ezerrel kevesebb lett a hideg miatt meghaltak száma. Ennek nettó hatása a hőmérséklet okozta halálesetek számának évi 166 ezerrel való csökkenését jelenti.

Nevetséges, hogy erről szinte soha nem számolnak be.

Természetesen a hőmérséklet emelkedésével ez az egyensúly eltolódik. Egy szinte globális Nature-tanulmány szerint azonban, ha csak a klímaváltozás hatását nézzük, a hőség és a hideg miatt elhunytak teljes száma a jelenlegihez képest alacsonyabb marad közel 3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésig, ami a jelenleg a század végére várt hőmérséklet-emelkedésnél magasabb szintet jelent.

A hűvösebb idő fenntartásának egyik legkézenfekvőbb módja az olcsó és hatékony várostervezés: a több fa ültetése, a zöldfelületek növelése, valamint a fekete színű tetők és utak fehérre festése, hogy azok jobban visszatükrözzék a napsugarat. Egy Londonra vonatkozó tanulmány szerint ezek a lépések akár 8 Celsius fokkal is csökkenthetik a hőhullámok idején a hőmérsékletet. A Nature tanulmánya szerint a hűvös (megfelelő kialakítású) tetők és járdák átfogó globális bevezetése az évszázad során körülbelül 1,2 ezer milliárd dollárba kerülne, de csaknem 15-ször ennyi értékű klímakárt előzne meg.

A hőség és a hideg okozta halálozások csökkentésének legjobb módja az olcsó energiához való hozzáférés biztosítása. A megfizethető energia lehetővé teszi az emberek számára, hogy a hőhullámok idején légkondicionálót használjanak, a hideghullámok idején pedig fűtést.

• Az Egyesült Államokban 1960 óta felére csökkent a hőség okozta halálesetek száma, ami nagyrészt a légkondicionálásnak köszönhető, annak ellenére, hogy egyre több a forró nap.
• A megfizethető fűtés, amelyet a repesztéses eljárásnak (fracking) köszönhető alacsonyabb földgázárak tesznek lehetővé, jelenleg becslések szerint 12 500 ember életét menti meg minden télen.

A nagy probléma az, hogy a klímavédelmi politika a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését helyezi előtérbe az energia megfizethetőségével szemben.

Az energiaköltségeket növelő intézkedések megnehezítik a megfizethető fűtés és hűtés elérését, ami több halálesetet jelenthet különösen a szegények és a kiszolgáltatottak körében. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb, 70 országra vonatkozó adatai 2023-tól egyértelmű összefüggést mutatnak a magasabb szintű nap- és szélenergia-felhasználás és a magasabb átlagos háztartási és vállalati energiaárak között.

Az olyan országokban, mint Németország, ahol a nettó zéró emissziót célzó klímavédelmi politikát és a fosszilis energiaforrások megadóztatását szorgalmazzák, az energiaköltségek az egekbe szöktek.

• Januárban a berlini lakossági fogyasztók 40,4 eurócentet fizettek egy kWh villamos energiáért, ami még a viszonylag magas, 25,5 centes uniós átlagárat is jóval meghaladja.
• A svédországi székhelyű Vattenfall energiakonszern felmérése szerint négyből három német aggódik amiatt, hogy meg tudja-e fizetni a Németország zöldítésével járó magas költségeket,
• és közel 60%-uk fűtés helyett inkább fagyoskodik.
• Egy új tanulmány szerint a németek számára 18 százalékkal kisebb az egészséges élet valószínűsége, ha energiaszegénységben élnek.

Bár az éghajlatváltozás valós probléma, félrevezető és nem hasznos, ha a média ezt az összetett kérdést a hőség okozta halálesetekről szóló szenzációhajhász történetekre redukálja.

Olyan szakpolitikai intézkedésekre van szükségünk, amelyek az emberi jólétet, a megfizethető fűtési és hűtési energia biztosítását, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást helyezik előtérbe. A globális felmelegedés hosszú távú kezeléséhez az energiaipari innovációba is be kell fektetnünk, hogy idővel olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tegyük a zöld energiát, ahelyett, hogy költséges előírásokat vezetünk be.

Azok a klímavédelmi aktivisták, akik azzal érvelnek, hogy a hideg idő okozta halálesetek figyelembevétele aláássa a klímaváltozás kezelésének sürgősségét, egyszerűen azt sugallják, hogy rosszul informáltnak kell maradnunk ahhoz, hogy kövessük az általuk kívánt klímavédelmi politikát.

A hideg idő okozta halálesetek száma kilencszeresen haladja meg a hőség okozta halálozások számát, és a magasabb hőmérséklet jelenleg csökkenti a hőmérséklet okozta összes halálesetet. Az, hogy a média kilencszer többször ír a hőség okozta halálozásokról, torzítja az ismereteinket, és elősegíti a nem hatékony és káros klímavédelmi intézkedéseket.

Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio