Öt éve nem történt ilyen a magyar benzinkutakon

2020 óta nem láttunk ilyet

A hazai üzemanyagárak grafikonjára nézve könnyedén az eszünkbe juthat egy tekergő kígyó képe, hiszen rendkívül széles kilengések mentén alakult az elmúlt években a benzinnek és a dízelnek az ára. Legújabban az iráni-izraeli háború eszkalációja borzolta a kedélyeket, a Hormuzi-szoros lezárásától tartva nagyot ugrott a Brent nyersolaj jegyzése, és ezt gyorsan lekövették az üzemanyagárak is. De amilyen hirtelen jött az ijedelem, olyan gyorsan is párolgott el, miután Amerika közbelépésére enyhült a konfliktus.

Ám mielőtt "hátradőlhettek" volna a hazai autósok, az elmúlt hetekben egy nagyon érdekes dinamika indult el a magyar benzinkutakon,

olyan történt a hazai kutakon, amilyet 5 éve nem láttunk.

A benzinár oldalazott-csökkent ebben az időszakban, ám ezzel párhuzamosan a dízel ára meredek emelkedésbe kapcsolt, holnaptól kezdve már literenként 16 forinttal kerül többe a gázolaj, mint a benzin. És bár ekkora árkülönbséget láthattunk már márciusban is,

de jellemzően az év ezen szakaszában inkább a benzin a drágább, hiszen a nyári turizmus fellendülésével a benzin-túlsúlyos lakossági fogyasztás kerül az előtérbe. Olyannyira, hogy

utoljára 2020-ban láthattunk a mostanihoz hasonló árkülönbséget a két üzemanyag között július közepén.

A dízel finomítási ára az orosz-ukrán háború 2020 februári kitörését követően több, mint háromszorosára ugrott, mivel a nehéz orosz olajokból elsősorban dízelt lehet előállítani és ezen termékek európai exportja hirtelen részben megszakadt.

Mi áll a háttérben?

A szokatlan jelenség hátterében az áll, hogy az olajpiac jelentős dízelellátási problémákkal küzd, az amerikai és európai készletek is kritikusan alacsony szintre süllyedtek, ez pedig felhajtja az árakat.

Az Egyesült Államokban a dízelkészletek 1996 óta nem látott mélyponton vannak az év ezen időszakához képest,

míg Európában a határidős jegyzések szorosabb piacot jeleznek, mint az izraeli-iráni konfliktus csúcspontján. A dízelnek a nyersolajhoz viszonyított ára – egy kulcsfontosságú kereskedelmi mutató – mindkét régióban jóval a szezonális átlag felett mozog.

Az ellátási nehézségeket az atlanti-óceán mindkét partján történt finomítói bezárások, a közelmúltbeli üzemzavarok, valamint az OPEC+ termeléscsökkentése okozza (a kartell termeléscsökkentésének legnagyobb részét Szaúd-Arábia és Oroszország hajtotta végre, amelyek nehezebb nyersolajat termelnek). Az Energy Aspects adatai szerint júniusban a dízel a globális olajtermék-kibocsátás mindössze 31,4%-át tette ki, ami jóval elmarad a szezonális átlagtól.

Ráadásul a kilátások sem kedvezőek: az Egyesült Államokban a dízelkészletek várhatóan alacsonyak maradnak júliusban, mivel a kanadai nyersolajexport növekedése csak a harmadik negyedév közepén-végén várható, ráadásul Európában a közepes/nehéz olajok szűkössége hosszabb ideig is eltarthat a szakértők szerint. De újabb kockázatok is felmerülnek, hiszen a nyári hőhullámok nyomást gyakorolhatnak a termelésre, míg az észak-atlanti hurrikánszezon potenciális veszélyt jelent az amerikai dízel- és egyéb üzemanyagtermelésre. Ugyancsak megágyaz a magas dízelár-környezetnek az a körülmény, hogy a termékbe kötelezően bekeverendő biokomponens ára is nagyot emelkedett.

Miért olyan fontos ez?

Ha a dízel ára hirtelen és jelentősen megemelkedik, az komoly gazdasági következményekkel járhat mind a vállalatok, mind a fogyasztók, és végső soron a nemzetgazdaság egészének szempontjából is.

A dízel drágulása legelőször a szállítási és logisztikai költségeket növeli meg, mivel a tehergépjárművek, mezőgazdasági gépek és számos ipari berendezés elsődlegesen dízelüzeműek. A fuvarozási ágazat különösen érzékeny az üzemanyagárakra, mivel azok a teljes működési költségek 30–40%-át is kitehetik. Ennek következménye, hogy az áremelkedés végiggyűrűzik az ellátási láncokon, és minden árura kihat – az élelmiszertől az iparcikkekig.

Továbbá, a dízelár emelkedése az inflációs nyomást is fokozza. Mivel a megnövekedett szállítási költségeket a termelők és forgalmazók gyakran áthárítják a fogyasztókra, az árak általánosan emelkedni kezdenek.

Ez pedig a reáljövedelmek csökkenéséhez és a fogyasztás visszaeséséhez vezethet, ami lassítja a gazdasági növekedést.

A termelő szektorok, mint például a mezőgazdaság vagy az építőipar, különösen sérülékenyek. A mezőgazdaságban a dízel a traktorok, kombájnok és szivattyúk működtetéséhez szükséges, így az árak megugrása közvetlenül növeli az előállítási költségeket. Ez nemcsak az élelmiszerárakra hat, hanem a gazdálkodók jövedelmezőségére is.

Nem utolsósorban a dízelár-ugrás csökkenti a vállalati versenyképességet is, különösen azokban az iparágakban, amelyek nem tudják könnyen áthárítani a többletköltségeket a fogyasztókra. A szállításintenzív iparágakban működő exportőrök például hátrányba kerülhetnek a nemzetközi piacokon, ha versenytársaik olcsóbb energiaárakkal dolgoznak.

Összességében tehát

a dízelárak hirtelen emelkedése szinte minden gazdasági szereplőre hatással van, torzítja az árakat, lassítja a növekedést és növeli az inflációt.

Drága a magyar dízel?

A meredek áremelkedést látva felmerülhet az olvasóban az a lehetőség, hogy esetleg érdemes lehet a szomszédos országokba járni dízelt tankolni. Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országok átlagánál magasabb-e a hazai dízel ára.

Ebben a közegben

A dízel ESETÉBEN 4 FORINTTAL olcsóBB A HAZAI ÜZEMANYAG AZ ÁTLAGNÁL,

és egyébként a benzin is a régiós átlagszint alatt van valamennyivel.

Az alábbi ábrán térképen is lehet látni, hogy a környező országokban hol olcsóbb és hol drágább a dízel, mint Magyarországon.

A fentiekből két fontos tanulságot lehet levonni:

• egyrészt nem kell kormányzati beavatkozásra számítani az üzemanyagoknál (itt a régiós átlag alatt maradás a kitűzött cél),
• másrészt a szlovák, szlovén és román határhoz közel élők számára akár érdemes lehet meggondolni a külföldi tankolás lehetőségét, főleg, ha valaki a személyautóknál nagyobb tartállyal rendelkező mezőgazdasági gépekkel rendelkezik (egy nagy szántóföldi munkákra használt traktor üzemanyagtartálya akár 400 literes is lehet, egy tele tank esetében akár 7200 forintot is lehet spórolni, ha valaki Magyarország helyett Szlovákiában tankol).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images