Drámai változások előtt állnak a dolgozók

A munkaerőpiacok továbbra is ellenállónak bizonyulnak, a foglalkoztatás arány sok OECD-országban történelmi csúcsra emelkedett, míg a munkanélküliség történelmileg alacsony szinten maradt.

Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és a kereskedelempolitikai bizonytalanságok lassítják a gazdasági tevékenységet

– áll az OECD új Employment Outlook 2025 című jelentésében.

• 2025 májusában az OECD-országok összesített foglalkoztatottsága elérte a 668 millió főt, ami körülbelül 26%-os növekedést jelent 2001-hez képest.
• A foglalkoztatottság várhatóan 2025-ben 1,1%-kal, 2026-ban pedig 0,7%-kal nő tovább.
• A munkanélküliségi ráta több mint három éve 5% körüli vagy alatti szinten van, 2025 májusában 4,9%-ot tett ki, és előrejelzések szerint ezen az alacsony szinten marad 2026-ig.
• A nők munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal magasabb volt, mint a férfiaké.

A nemek közötti különbségek a foglalkoztatásban és a munkaerőpiaci részvételben sok országban csökkennek. 2024 első negyedéve és 2025 első negyedéve között az OECD-országok átlagában a nők foglalkoztatási rátája mintegy 0,2 százalékponttal jobban nőtt, mint a férfiaké.

A reálbérek az OECD-országok többségében növekednek, de körülbelül az országok felében még mindig elmaradnak a 2021 eleji – a poszt-pandémiás inflációs hullám előtti – szintektől. A legalacsonyabban keresők bérei viszonylag jól tartották magukat, mivel a reálértéken számított törvényes minimálbér szinte minden olyan OECD-országban emelkedett, ahol létezik nemzeti minimálbér.

A jelentés idén új elemzést is tartalmaz arról, hogy az OECD-országokban csökkenő születésszám és növekvő várható élettartam milyen jelentős hatással lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra.

Az OECD munkaerőpiacai továbbra is ellenállók: a foglalkoztatási ráta az elmúlt évben tovább nőtt, az OECD-országok átlagában elérve a 72,1%-ot, ami a legmagasabb szint legalább 2005 óta

– mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. „Ugyanakkor az elöregedő népesség komoly munkaerőhiányhoz és fiskális nyomáshoz fog vezetni. Becslésük szerint

2060-ig az OECD munkaképes korú népessége 8%-kal csökken, míg az éves állami kiadások a nyugdíjakra és egészségügyre a GDP 3%-ával nőnek.

Ambiciózus szakpolitikai lépésekre van szükség: javítani kell az idősebb munkavállalók lehetőségeit, ki kell aknázni a nők és fiatalok munkaerőpiaci potenciálját, és újra kell indítani a termelékenység növekedését – többek közt azzal, hogy a dolgozók rendelkezzenek a mesterséges intelligencia eszközeinek használatához szükséges készségekkel.

• Az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség több mint 30%-kal csökken az OECD-országok egynegyedében 2060-ra.
• Az időskori eltartottsági ráta – amely a 65 év felettiek arányát mutatja a munkaképes korú népességhez viszonyítva – drasztikusan nőtt: 1980-ban 19%, 2023-ban már 31% volt, és 2060-ra várhatóan eléri az 52%-ot.

Amennyiben nem történnek határozott szakpolitikai intézkedések, az egy főre jutó GDP növekedése mintegy 40%-kal lassulhat az OECD-ben:

a 2006–2019 közötti 1%-os éves növekedési átlag 2024–2060 között 0,6%-ra csökkenhet.

A jelentés szerint, ha az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci kilépési arányát sikerülne az OECD-országok legjobb 10%-ához közelíteni, az jelentősen mérsékelhetné az elöregedésből fakadó GDP-növekedési veszteséget. Ehhez elengedhetetlen a középkorú és idősebb munkavállalók karriermobilitásának ösztönzése, valamint az élethosszig tartó tanulás elősegítése, hogy ők is rendelkezzenek a szükséges készségekkel, és képesek legyenek alkalmazkodni az új munkaerőpiaci igényekhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images