A gazdaságpolitikát tartják a legfőbb problémának a hazai vállalkozások

A második negyedéves – mintegy 400 VOSZ-tag vállalkozás megkérdezésével készült – felmérésből leszűrhető egyik fő következtetés, hogy jelentős problémát jelent az az ellentmondás, amely a gazdasági előrejelzések és a vállalkozások mindennapi tapasztalata között áll fenn – emelte ki Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a friss felmérést bemutató háttérbeszélgetésen.

Nem látják a növekedési potenciált a VOSZ vállalkozói, amit a hivatalos előrejelzések sugallnának

– jegyezte meg  

Kiemelte, hogy míg tavaly szeptemberben 3-4% körüli GDP-növekedésekkel számoltak a különböző kutatóintézetek, addig a mostani előrejelzések mintegy 1%-os növekedést prognosztizálnak.

Az Egyensúly Intézet szerint idén 0,8%-kal nő majd a gazdaság. Tavaly szeptemberben még 3,4%-ot vártak 2025-re.

A VOSZ Barométer fő mutatójánál, illetve a három alindexe (az üzleti hangulatot, a pénzügyi helyzetet és a beruházási hajlandóságot mutató indikátornál) közül kettőnél is alig történt változás az előző negyedévhez képest. Egyedül a beruházási hajlandóságot kifejező indikátor esett vissza 3 százalékponttal az első negyedévhez képest.

A fő index 50%-ra csökkent a korábbi 51%-ról, az előző év azonos időszakához képest 4%-kal csökkent.

Beruházások, a kritikus tényező

Kozák Ákos kiemelt problémaként nevezte meg, hogy a beruházási hajlandóságot mutató alindex értéke mind az előző negyedévhez képest, mind a megelőző évek azonos időszakához képest jelentősen csökkent.

Új munkaerő felvételével a cégvezetők negyede számol, új beruházást pedig csak harmaduk tervez, tette hozzá. Nagyságrendileg minden tizedik cégvezető gondolja úgy, hogy szükség lehet munkaerő elbocsátására ebben az évben.

A mérés kezdete óta a cégvezetők a gazdaságpolitikát most először nevezték az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémának

- mondta Kozák Ákos. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k vezetői az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a gazdaságpolitikát jelölték meg legnagyobb arányban. A megelőző negyedévekhez hasonlóan a kiszámíthatatlanság és az infláció továbbra is kiemelt országprobléma.

A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos legnagyobb problémákat pedig továbbra is a munkaerőhiány, a megrendelések elmaradása és a csökkenő vásárlóerő jelentetik. Akkor is a munkaerőhiány volt az egyik legfőbb említett probléma, amikor pörgött a gazdaság, így az igazán kritikus tényezőt a megrendelések elmaradása, a csökkenő vásárlóerő jelenti, jegyezte meg Kozák Ákos.

Romló kilátások

Az üzleti hangulat 56%-os értéke 1 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, így a második legalacsonyabb érték a mérés kezdete óta. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid-és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók pesszimistábbak, mint a megelőző negyedévben.

A gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya újra nőtt az előző negyedévhez képest. A cégvezetők 58%-a ítélte kockázatosnak a következő negyedévre várható általános gazdasági helyzetet.

A saját vállalkozást érintő hosszú távú (12 hónapos) cégvezetői kilátások jóval kedvezőtlenebbek az előző negyedévhez képest: jelentősen nőtt a nagyon pesszimisták, és csökkent az optimisták aránya.

Az előző negyedévhez képest jelentősen – 27%-ra – nőtt azok aránya, akik szerint árbevételeik legalább 10%-kal elmaradnak a tervezettől.

Az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is tízből hét cégvezető nem tervez fizetésemelést. "Valószínű azért lesz fizetésemelés e körben is, de ez az érzet jelzi a bizonytalanságot" - mondta Kozák Ákos. Ez az arány azonban jelentősen meghaladja a 2024-es és a 2023-as évek hasonló időszakának értékeit. Minden negyedik válaszadó legfeljebb 10 százalékos emelést az alkalmazottai körében.

Továbbra is jelentős – 71% – azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt.

Bérelvárások

Kozák Ákos kiemelte: nincsenek tömeges elbocsátások, de lazul a munkaerőpiac feszessége, ami nem meglepő, hiszen gyenge a belső kereslet és alacsony a beruházások szintje. A Portfolio kérdésére, miszerint a lazuló munkaerőpiaci feszesség mennyiben mutatkozik meg a munkavállalók bérelvárásaiban, Perlusz László, a VOSZ főtitkára kiemelte: a VOSZ-tag kkv-kra – amelyek körében több a versenyképesebb és prudensebb gazdálkodást folytató cég, mint az átlag vállalkozások körében – az jellemző, hogy az „utolsó erejükig” törekszenek munkavállalóik megtartására, mert

megtanulták a Covid óta, hogy ha elveszítenek egy lojális, jól képzett munkaerőt, akkor azt tízszer nehezebb visszaszerezni.

Perlusz László továbbá kiemelte az év eleji bérmegállapodás szerepét is, ami erős bértorlódást, illetve bérfelhajtó hatást okozott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images