Akkora felfordulást látunk, amire csak ritkán van példa az emberek életében

• A hibrid munkavégzés szerepe nagyobb lett ugyan, de korántsem lett egyetemes.
• A bérek jelentősen nőttek az elmúlt években, de az árak is felfelé kapaszkodtak.
• A Z-generáció merőben új értékrenddel érkezett meg a munkaerőpiacra, de a gazdasági realitás kőkemény kompromisszumokra kényszerítette őket.
• Az AI térnyerése folyamatos, de egyelőre nem váltja ki tömegesen az emberi munkaerőt.

Megnéztük, milyen prognózisok és trendek uralják most az álláspiacot és a bérek alakulását.

Az elmúlt évtized eseményei – köztük a Covid-19 világjárvány, a globális gazdasági bizonytalanságok, az inflációs nyomás, a technológiai forradalom és az AI térnyerése – világszerte jelentősen befolyásolták a munkaerőpiaci folyamatokat. 2020 után sok elemző és HR-szakértő igyekezett megjósolni, milyen irányokat vehet a munka világa 2025-re.

Hibrid munkavégzés és home office

A pandémia alatt villámgyorsan terjedt el az otthoni munkavégzés, így sokan azt jövendölték, hogy 2025-re világszerte a teljes vagy részleges távmunka lesz az új norma – különösen a szolgáltató és a technológiai szektorban. A cégek versenyelőnyt látnak majd a rugalmas munkavégzésben, mivel az növeli a dolgozói elégedettséget, csökkenti a fluktuációt, érdemben hozzájárul a munka-magánélet egyensúly kialakításához, és nem mellesleg növeli a termelékenységet – prognosztizálták a szakértők.

Az előrejelzések részben valóra váltak ugyan, a hibrid és a home office azonban korántsem lett alapértelmezett modell mindenütt, a kialakult új egyensúly pedig meglepően törékeny. A totális remote ma még inkább kivétel, mint szabály. A sokak által várt forradalom helyett tehát inkább kompromisszumos megoldás született.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

Észak-Amerikában a technológiai és pénzügyi szektor továbbra is él a hibrid modellel: heti 2-3 nap irodai jelenlét az elvárás jellemzően, míg a kreatív és startup cégek sok esetben teljesen távmunkában működnek. Ugyanakkor több nagyvállalat – köztük a Google, Amazon vagy JP Morgan – visszarendelte dolgozóit az irodába, hangsúlyozva az együttműködés és innováció személyes jelenlét igényét.

Hosszú távon a termelékenységi mutatók alakulása sem bizonyult egyértelműen meggyőzőnek.

Európában a kép diverzifikáltabb: a skandináv országok, Hollandia vagy Németország egyre inkább intézményesítik a hibrid munkavégzést, míg a dél- és kelet-európai országokban – így Magyarországon is – a munkaadók konzervatívabbak. A multinacionális vállalatok és a techszektor viszont többnyire engedélyezi a heti 1-3 nap home office-t. Itthon nagyjából 400 ezer munkavállaló dolgozhat részben vagy teljesen otthonról.

Bér- és áremelkedés

Szakértők 2020–2022 között arra számítottak, hogy a tehetségekért folytatott verseny nyomán 2025-re jelentős béremelkedés várható – különösen a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki, matematikai) szektorokban, valamint az egészségügyben és az oktatásban.

A pandémia okozta gazdasági sokk után a bérek felzárkózását várták a globális gazdasági növekedéssel párhuzamosan.

Az infláció azonban világszerte jelentős kihívásokat okozott 2021–2023 között, különösen Európában. Észak-Amerikában a fizetések a munkaerőpiaci szűkösség miatt számos szektorban nőttek, de a magas megélhetési költségek – például a lakhatás – miatt a dolgozók elégedettsége  és életszínvonala mégsem javult jelentősen.

Azaz bár a bérek növekedtek, ennek mértéke sok helyen elmaradt az inflációtól, ami csalódást okozott a munkavállalók számára, és fokozta a munkaerőpiaci feszültségeket. Magyarországon azonban a reálbérek 2023-as visszaesése után tavaly már nőtt a reálkereset, amely idén is tovább emelkedik. A béremelkedés üteme azonban meglepően lassúvá vált itthon is.

Mit lép a Z-generáció?

Néhány éve a munkaerőpiacra tömegével belépő Z-generáció tagjairól azt feltételezték, hogy merőben más értékek mentén választanak állást, mint elődeik: önmagában a klasszikus karrierút vagy magas fizetés kevés számukra, rendkívül fontos viszont a rugalmasság, az értelmes munka, a jóllét és a környezeti felelősségvállalás.

A quiet quitting és job hopping jelensége mögött sokan a generáció értékalapú attitűdjeit vélték felfedezni.

Ezek az előrejelzések nagyrészt helytállónak bizonyultak, de a gazdasági realitások árnyalták a képet. A Z-generáció zöme ugyan valóban elutasítja a 9-től 5-ig tartó irodai munkarendet, de az infláció, a lakhatási válság és a bizonytalan jövőkép miatt egyre többen fogadnak el kompromisszumokat. Igaz, ezek között rendkívül népszerűek a gig economy-hoz vagy a freelancerkedéshez kötődő megoldások.

Magyarországon is erődödik a fiatalok körében a vállalkozói attitűd, és a gazdasági nehézségek miatt sokan a külföldi munkavállalásban látják a kiutat. Nőtt például az EU-n belüli mobilitás, különösen a fiatal diplomások körében. A fiatalok értékrendje tehát valóban megváltozott, de a gazdasági realitás gyakran felülírja az idealista elképzeléseket.

A Z-generáció tagjai így kénytelenek egyensúlyozni szabadságvágyuk és különféle túlélési stratégiák között.

Megérkezett az AI, de még nem robbant nagyot

Nem egy munkaerőpiaci szakértő számított arra, hogy 2025-re az AI és automatizáció tömegesen kivált majd rutinszerű munkaköröket – elsősorban az adminisztráció, az ügyfélszolgálat, a logisztika és gyártás terén.

Az AI valóban felforgatta a munka világát – de egyelőre úgy tűnik, inkább evolúcióról van szó.

A ChatGPT-hez hasonló eszközök új munkamódszereket eredményeznek; a vállalatok fokozatosan integrálják a generatív AI-t, de teljes munkakörök megszűnése emiatt nagyon ritka.

Magyarországon a kkv-szektor lemaradásban van az AI bevezetésében, míg a multinacionális cégek inkább pilot projektekkel kísérleteznek. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában viszont már egyértelműen megjelent az igény az AI-kompetenciával rendelkező dolgozók iránt.

A mesterséges intelligencia hatása tehát erősödik, de fokozatosan. Nem csak a feladatvégzés hatékonyabbá tételében, de a szakmai fejlődéshez szükséges kurzusok azonosításában, elvégzésében, sőt a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában is kulcsszerephez juthat hamarosan. Az átképzés, az ún. upskilling így egyre sürgetőbb kérdéssé válik, de ezt a legtöbb országban nem kezelik rendszerszinten.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images