Trump győzelmének tekintik elemzők az USA-EU-megállapodást

A legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülnünk, de csak majd az aláírt megállapodás tekinthető biztosnak

– összegezte véleményét Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök vasárnapi megállapodásáról Carsten Brzeski, az ING vezető elemzője.

A szakértő kiemelte: a legtöbb európai termékre vonatkozó 15%-os vám (ami alól kivételt képeznek az acél- és alumíniumtermékek, illetve a gyógyszerek) alacsonyabb, mint a Trump által április 2-án, „a felszabadulás napján” (Liberation Day) az EU felé bejelentett, majd később szüneteltetett 20%-os vám, valamint a Trump által von der Leyenhez írt levélben szereplő 30%-os tarifa. Sőt, volt olyan időszak is, amikor Trump a kereskedelmi feszültségek fokozódásának tetőpontján 50%-os vámokkal is fenyegetőzött, az EU pedig nyíltan megtorló intézkedéseket készített elő arra az esetre, ha az előírt augusztus 1-jei határidőig nem születik megállapodás az USA és az EU között. Igaz, a mostani 15%-os vám még mindig sokkal magasabb, mint a 2024-es, európai termékekere vonatkozó 2,5%-os amerikai vám.

A megállapodás értelmében
- az EU legtöbb exporttermékére 15%-os amerikai vám vonatkozik (ami alól kivételt képeznek az acél- és alumíniumtermékek, illetve a gyógyszerek)
- az EU vállalta, hogy az amerikai termékekre nem vet ki megtorló vámokat,
- 750 milliárd dollár értékben vásárol energiát (feltehetőleg főleg LNG-t),
- 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban a már meglévő befektetéseken felül,
- valamint "hatalmas mennyiségben" vesz amerikai katonai felszereléseket.

A mostani megállapodás egyértelműen véget vet az elmúlt hónapok bizonytalanságának. Az USA és az EU közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása komoly kockázatot jelentett volna a világgazdaság számára

– emelte ki a szakértő.

Az ING elemzője szerint az EU számára ez a megállapodás majdnem a lehető legjobb, amit az unió elérhetett, hiszen az elmúlt napokban az EU maga is 15%-os vámkulcsot javasolt.

A megállapodás európai befektetésekre vonatkozó részét – miszerint az EU 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban a már meglévő befektetéseken felül – a most megkötött alku bizonytalanabb, ingatagabb részének tekinti elemző a korábbi tapasztalatok ismeretében, illetve annak tudatában, hogy ennek a vállalásnak a tényleges megvalósítása az EU-tagállamok kormányaitól és cégeitől függ majd.

Összességében az elemző óvatosságra int, miután ez a mostani alku egy elvi megállapodás, és „még semmi sincs aláírva”. Az alku részleteiről várhatóan a következő napokban tudunk meg majd többet.

Egyben kiemelte:

az alku lényegében megfelel az ING alapforgatókönyvével, miszerint az európai árukra vonatkozó tényleges amerikai vámtétel közel 20%-os lesz.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy egy kereskedelmi megállapodás csak akkor végleges, ha mindkét fél aláírta. Európai kontextusban ez még mindig az Európai Parlament és az összes tagállam parlamentjének jóváhagyását is jelenti, emelte ki Carsten Brzeski.

Kristina Clifton, a Commonwealth Bank of Australia vezető közgazdásza szerint a megállapodás sokkal jobb forgatókönyv, mint a legrosszabb szcenárió, de még mindig ellenszelet jelent a világgazdaság számára.

Prashant Newnaha, a TD Securities szingapúri vezető stratégája szerint a megállapodás

nagy győzelmet jelent az USA számára,

hiszen annak értelmében 15%-os amerikai vám vonatkozik az európai termékekre, továbbá az EU amerikai energia- és hadi termékek „kényszervásárlását” vállalta, miközben Európa részéről nem lesz megtorló vámintézkedés az amerikai vámra válaszul.

Ez nem tárgyalás, ez az üzletkötés művészete volt

– utalt Trump The Art of the Deal című könyvére.

Tony Sycamore, az IG sydney-i piaci elemzője is úgy véli, hogy a megállapodást Trump újabb győzelmének lehet tekinteni. Az a tény, hogy egy héten belül Washingtonnak sikerült megállapodásokat kötnie Japánnal és az EU-val, mindenképpen nagyon pozitív lépés a Fehér Ház számára. (Az USA július 23-án kötött megállapodást Japánnal.) Szerinte a Japánnal és EU-val most megkötött amerikai megállapodások, illetve a Stockholmban tartandó amerikai-kínai tárgyalások felszámolják az elhúzódó kereskedelmi háború kockázatát.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Will Oliver