Ez lenne a híres repülőrajt? Legalább a legrosszabbat elkerülhette Magyarország

Sokkoló volt az első negyedév, mi jöhet most?

Az első negyedévben meglepetésre visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye, ez pedig rögtön keresztülhúzta a miniszterelnök repülőrajtról szóló álmait. A kifejezetten gyenge évkezdet óta azon tanakodnak a szakértők, hogy vajon mikor találhat magára a gazdaság.

A múlt héten már a második negyedéves adat kapcsán sem táplált komoly illúziókat a kormány, hiszen az NGM szakértői elemzésükben arról írtak, hogy stagnálás körül lehet a második negyedév teljesítménye, illetve hasonló pályát vetített előre Varga Mihály MNB-elnök is a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Vagyis a legfrissebb előrejelzés megint egy negyedévvel eltolta a növekedés beindulását, a kormány most arra számít, hogy az év második felében élénkülhet a gazdaság.

Hasonlóan gondolkodnak a Portfolio által megkérdezett elemzők is, akik szerint a legrosszabb forgatókönyvet, az újabb technikai recessziót sikerülhetett elkerülni, vagyis nem jött még egy negatív negyedév az első után. De nem lehetett messze ez sem, hiszen az elemzők 0,2%-os negyedéves alapú növekedésre számítanak mindössze előzetesen.

A táblázatból látszik, hogy még a legpesszimistább előrejelzés is stagnálással számol a második negyedévet illetően. Ha a GDP év/év alapú változását nézzük, akkor pedig akár már a stagnálásnak is örülhetünk.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

A magyar gazdaságpolitika döntéshozói, hazai és nemzetközi szaktekintélyek, vállalatvezetők - mindenki elmondja a véleményét a 2025-ös és 2026-os gazdasági kilátásokkal kapcsolatban október 7-én. Ha kíváncsi arra, milyen hatással lehetnek az európai vámok, milyen forintárfolyamra számíthatunk, mik a kormány tervei, akkor tartson velünk!

Információ és jelentkezés

Amikor a gazdaságpolitika mindkét ága (fiskális és monetáris) stagnáló teljesítményről beszél, akkor nagyjából sejthetjük, hogy mire számítsunk – emelte ki Virovácz Péter az NGM és az MNB előrejelzése kapcsán.

Miért beteg a magyar gazdaság?

A korábbi negyedévekben az a kettősség jellemezte a magyar gazdasági aktivitást, hogy a termelő ágazatok húzták vissza a teljesítményt, amit a szolgáltatások több-kevesebb sikerrel ellensúlyoztak – vélekedik Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint ez a kép annyiban változott az idei második negyedévben, hogy az eddig ismert adatok szerint az építőipar kilépett a fényre és áprilisban és májusban érdemi javulást mutatott, ami összességében jó előjel a beruházások alakulására vonatkozóan.

A pozitívum mellett van egy rossz hír is, amire az Erste elemzője felhívta a figyelmet: a második és harmadik negyedében mostanában mindig fókuszba kerülő agrárium ezer sebből vérzik, hiszen a növénytermesztést a fagy, majd az aszály, az állattenyésztési ágazatot pedig számos betegség (száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis) sújtja.

A magyar gazdaság vélhetően kettészakadt: miközben az ipar és a mezőgazdaság jelentősen visszahúzhatta a gazdaság teljesítményét, addig az építőipar és a szolgáltatások ellensúlyozták ezt, így hozva ki a teljesítményt egy stagnálásra – tette hozzá a fentiekhez Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint a külső kereslet hiánya, a továbbra is magas globális készletek és a gyenge rendelésállomány mellett aligha meglepő az ipar szenvedése.

Felhasználási oldalról a fogyasztás továbbra is húzóerő lehet – nem mindegy persze, hogy milyen mértékű – vélekedik Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő elemzője szerint a beruházások éves alapon továbbra is jelentős mínuszban lehetnek, kérdés, hogy legalább negyedéves alapon sikerült-e bővülni. A nettó export talán inkább továbbra is visszahúzóerő lehet – itt kérdés, hogy a szolgáltatásoknál sikerül-e az év egészét nézve javítani.

Lesz ebből idén növekedés egyáltalán?

Az elmúlt hónapokban az elemzők folyamatosan rontották a 2025-ös növekedési kilátásaikat. Idén januárban még 2,6%-os bővülésre számítottak, ami mostanra mindössze 0,7%-ra olvadt.

Kérdés, hogy van-e még tér innen lefelé, tud-e még negatív meglepetést okozni a magyar gazdaság az év második felében. Nagy János szerint amennyiben a tényadatok igazolják a várakozásaikat, esetleg alulmúlják azt, akkor további jelentős rontás elé nézhet az előrejelzés. A munkaerőpiac fokozatos lazulásának és a várt exportkapacitások késésének eredményeként

karnyújtásnyira kerülhet a negatív tartomány a teljes év tekintetében

- tette hozzá az elemző.

A rendkívül gyenge első fél évet követően némi javulásra számíthatunk a második fél évben, ám

ahhoz, hogy az év egészében 1 százalék feletti legyen a GDP-növekedés, komoly fordulatnak kellene bekövetkeznie, elsősorban az export és a beruházások oldalán, amelyre egyelőre nem igazán számíthatunk

 – kommentálta Virovácz Péter.

Amennyiben az adatok megerősítik a várt második negyedéves stagnálást, akkor előrejelzésünk alapján még elérhető az idei 0,5%-os növekedés, azonban ehhez a második félévben már érdemi gyorsulásra lenne szükség a negyedév/negyedév dinamikákban – emelte ki Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. Szerinte ez nem elképzelhetetlen, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok sem elhanyagolhatóak, hiszen a vámháború hatásai még csak most kezdenek el igazán érződni, illetve a munkaerő-piacon is egyre kedvezőtlenebb a helyzet.

A gazdaságot továbbra is több tényező visszahúzza – a gyenge külső kereslet, a hazánknak járó uniós források visszatartása, a többek között a magas kamatteherből fakadó rossz költségvetési helyzet, illetve a magasan ragadt árszínvonal – véli Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő szakembere az év egészét tekintve valamivel 1 százalék alatti bővülésre számít, talán inkább a lefelé mutató kockázatok erősebbek. Ezen belül is

a legfontosabb kérdés szerinte, hogy a nagyberuházások termőre fordulása valóban megtörténik-e a második félévben és ha igen, milyen kapacitáskihasználtság mellett.

A második negyedéves adat közlésével egyidőben már fél szemmel a harmadik negyedévet is nézzük – emelte ki Becsey Zsolt. Az Unicredit Bank elemzője szerint ahhoz, hogy a teljes évre általuk várt 0,7% körüli növekedés összejöjjön 0,5-1 százalék közötti harmadik negyedéves (negyedéves alapon számolt) növekedés kellene hogy következzen. Az előjelek azonban nem jók: az eddig növekedést támogató készlet ciklus fordulni látszik, a mezőgazdaság valószínűleg két számjegyű mínuszt is összehozhat a harmadik negyedévben, az ipartól sem látjuk még a kilábalás meggyőző jeleit és lassul a fogyasztás is. Feltéve, hogy nem látunk mégis egy pozitív meglepetést az adatban szerdán

egyre távolabbinak látszik a 0,7 százalékos növekedés elérése idén és csökken a 2 százalék feletti jövő évi gazdasági növekedés esélye is

- emelte ki Becsey.

A következő negyedévekre vonatkozóan gyorsuló gazdasági növekedéssel számolunk. A bejelentett jóléti intézkedéseknek köszönhetően a lakossági fogyasztás továbbra is stabil alapot nyújthat a gazdaság bővüléséhez, ami mellett a beruházási aktivitás növekedésére számítunk – mondta a Portfolio kérdésére Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza. Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú távon fenntartható növekedési pályára a gazdaság csak az ipari termelés erősödésével tud kerülni, így a jövőbeli kilátásokat tekintve a legnagyobb kérdést az jelenti, hogy mikortól kezd ismételten erősödni a külső kereslet a magyar ipar termékei iránt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images