Meglepő eredmény: ők a vámháború nyertesei és vesztesei

A fontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodások létrejöttével, illetve Donald Trump amerikai elnök július végi egyoldalú vámkivetéseivel kirajzolódni látszik a világkereskedelem új rendje. Most körbenézve országok és termékkörök vámjai közti óriási különbségeket, nyerteseket és veszteseket látunk.

Az amerikai elnök vámjai Kínával szemben a legmagasabbak, de a jelenleg érvényben lévő 30 százalékos általános vám (kiegészítve a magasabb, de csak bizonyos szektorokat érintő terhekkel) nagyságrendekkel alacsonyabb a tavaszi konfliktus során látott 145 százalékos tarifánál. A legfrissebb bejelentések után Brazíliával és Indiával szemben 50, Svájccal szemben 39, míg az Európai Uniós tagországokkal szemben 15 százalékos vámok vannak érvényben. A vesztes országok között találni Indonéziát és Vietnámot is, amelyekkel szemben 19, illetve 20 százalékos vámok vannak érvényben. Ez nem hangzik rosszul Trump áprilisi fenyegetéseihez képest, azóta azonban a regionális versenytársak (főleg Japán és Dél-Korea) ennél kedvezőbb feltételeket tudtak kialkudni.

A közhiedelemmel ellentétben Trump rendelkezései számos vállalatnak biztosítanak kivételt a magas vámterhek alól. A Bloomberg egy friss elemzése szerint a lényegében vámmentesen kereskedhető termékek összértéke elérheti az 1 000 milliárd dollárt, amely az Egyesült Államok 2024-es importjának harmadával egyenértékű.

A vámháború legnagyobb nyertesei azok a technológiai vállalatok lehetnek, akik az amerikai adminisztráció döntése értelmében továbbra is alacsony tarifa mellett szerezhetik be a működésükhöz szükséges alapanyagokat.

Az amerikai kormányzat még az április 2-i vámbejelentésekkel együtt tette közzé nagyjából 1 000 termékek tartalmazó listáját, amelyek kivételt élveznek a rendelkezések alól. Ezek közé tartoznak az okostelefonok, laptopok és egyéb elektronikai eszközök, amelyek napjaink globális piacvezető technológiai cégeinek fő bevételi forrását adják. A Bloomberg felmérése szerint a technológiai szektor kiadásai mintegy 7 milliárd dollárral nagyobbak lettek volna, ha importált termékeik nem képeznének kivételt a vámok alól. A becslések szerint ez a kivételeknek köszönhető összes megtakarításnak közel 40 százaléka.

Működésükből fakadóan tehát a vámháború nyertesei a nagy technológiai vállalatok lehetnek, akik közül az Apple-t és a Samsungot említi név szerint a Bloomberg elemzése.

A kereskedelmi háború egyik legérdekesebb hosszú távú kérdése a kínai gazdasághoz kapcsolódik. Az USA vámkulcsa abszolút és effektív (azaz a tranzakciókat átlagosan jellemző) mértékben is a kínai termékekkel a legmagasabb, azonban könnyen lehet, hogy Trump intézkedései éppen az elnök céljával ellentétes eredményt hoznak majd. Az már most jól látszik, hogy a kínai exportot érzékenyen érintette a kereskedelmi feltételek drasztikus romlása (a legfrissebb adatok szerint 20 éve nem látott szintre csökkent az USA Kínával szemben fennálló kereskedelmi deficitje), a világ legnagyobb exportőre ugyanakkor új piacokat talált termékeinek. A szakértők szerint jelenleg komoly esély mutatkozik rá, hogy

a világ országai biztonságosabb partnernek tekintenek Kínára, mint a vámok miatt kiszámíthatatlanná váló Egyesült Államokra, így pedig az ázsiai ország akár számos partnerével szemben növelheti exportforgalmát.

A kivetett importvámok ráadásul magasabb előállítási költségeket is jelentenek az amerikai vállalatok számára, amelyek így várhatóan a korábbinál sokkal nehezebben tudnak külföldre exportálni majd. A hatást tovább erősíti Trump ellenséges gazdaságpolitikája, amely elidegeníti az amerikai termékek külföldi vásárlóit. Ezt történt például Kanadában és Indiában is, ahol a politikai vezetők az amerikai termékek elleni bojkottra buzdítják a lakosságot.

Erre utalt Lawrence Summers, egykori amerikai pénzügyminiszter is, aki szerint

Trump jelenlegi gazdaságpolitikai stratégiájának csak egyetlen nyertese lehet, ez pedig Kína.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images