Máris látszik a devizakötvények hatása, megugrott Magyarország külföldi adóssága

Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank júniusra vonatkozó értékpapír-statisztikái, ezekből csemegézünk, különös tekintettel az év első hat hónapjának állampapír-piaci folyamataira.

Még mindig a bankbetét és a befektetési alap a megtakarítók kedvence

Az év első felében az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a befektetési piacot, hiszen hat hónap leforgása alatt több mint 1660 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. (Sőt, júliusban is voltak nagy PMÁP-kifizetések, bár ezek hatása a mostani statisztikákban még nem látható.) A kifizetett összegek egy része visszaáramlott állampapírokba, de év eleje óta így is 716 milliárd forinttal csökkent a lakossági kézben tartott magyar államkötvények piaci értéke.

Júniusban viszont – májushoz hasonlóan – ismét növekedett a háztartások állampapír-állománya, egy hónap alatt 8,4 milliárd forinttal nőtt a lakossági kézben lévő államadósság piaci értéke.

Ha névértéken – leegyszerűsítve: a felhalmozott kamatoktól megtisztítva – vizsgáljuk a lakosság állampapír-állományát, akkor júniusban 13 milliárdos, év eleje óta 164 milliárdos növekedést látunk, azaz a háztartások a példátlan kamateső közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a magyar állampapírok piacán.

Az év első hat hónapjának a befektetési alapok voltak a nagy nyertesei, a gazdagok egyik kedvenc befektetése júniusban 162 milliárdos, év eleje óta 1068 milliárdos állománynövekedést könyvelhetett el, ebből 953 milliárdért a tranzakciók feleltek. A második legnagyobb növekedést a bankbetétek produkálták év eleje óta 632 milliárd forintos, júniusban 25 milliárdos emelkedéssel.

Az állampapírok lakosság által végrehajtott tranzakciói júniusban 13,6 milliárd forintnyi nettó vásárlást hoztak, míg a részvények tranzakciói 31 milliárd forintos kiáramlást jeleztek, így a hazai befektetői réteg június végén 2432 milliárd forintot tartott részvényekben. Befektetési jegyekben 12 267 milliárd forintot tartottak a magyarok, a lakosság kezében lévő banki kötvények állománya pedig a 39 milliárdnyi nettó tranzakciónak köszönhetően 701 milliárd forintra emelkedett június végéig.

Júniusban meglehetősen tempósan bővítették értékpapír-portfóliójukat a háztartások, összesen 176 milliárd forintért vásároltak kötvényeket, befektetési jegyeket és részvényeket. Ez az év második legnagyobb havi értéke, de májusban több mint kétszer ekkora, 390 milliárd forintnyi összeget tett ki a nettó lakossági tranzakciók együttes értéke.

Csökkentette állampapír-állományát a bankszektor

A bankok júniusban igen jelentős mértékben, 605 milliárd forinttal csökkentették a névértéken számított állampapír-állományukat. November végéhez képest viszont – ami az extraprofit-adójuk szempontjából a fontos bázis – 1814 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A banki vásárlások egyik legerősebb ösztönzője az extraprofit-adóra vonatkozó szabályozás lehet: leegyszerűsítve a november végi állapothoz képest kell legalább 1800 milliárddal növelniük az állampapír-állományukat azért, hogy ennek az összegnek a 10%-ával csökkenthessék az idei extraprofitadót, azaz elvileg 180 milliárd forint körüli spórolás lehetséges, ha sikerül a felezés – márpedig az idei adatok alapján ez már sikerült.

A pontos szabályozás egyébként úgy szól, hogy a 2029-től lejáró állampapír-állományukat kell növelniük a bankoknak, és a növekmény 10%-ával csökkenthetik az extraprofitadójukat, emellett megmarad a teljes állampapír-állomány hasonló mértékű emelésére vonatkozó feltétel is. 2025 első 11 hónapjának átlagára vonatkozóan kell megnövelniük az állampapír-állományukat a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszak, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszak napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan.

A biztosítói és pénztári szektor is eladott némi állampapírt

A biztosítói és pénztári szektor az idei első félévben szépen növelte az állampapír-állományát: a december végi 2937 milliárdról június végére 3102 milliárd forintra nőtt a névértéken számolt állományuk. A növekedést elsősorban a biztosítók hajtják, akik az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak, a pénztárak pedig a befektetéseik elhanyagolható részét likvidálják a lakáscélú felhasználhatóság miatt. Május végéhez képest azonban enyhe csökkenés figyelhető meg, egy hónap alatt 37 milliárd forinttal csökkent a szektor által finanszírozott államadósság.

A biztosítóknak igencsak megéri az államkötvény-vásárlás: egy 2024. novemberében megismert jogszabályváltozás értelmében a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüket a biztosítók, feltéve, hogy elegendő állampapírt vásárolnak. A pontos szabályozás szerint a biztosító akkor csökkentheti az adófizetési kötelezettségét, ha a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos névértékes állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos névértékes állománya növekszik. (Fontos, hogy az állampapír-állomány névértékes növekménye legfeljebb akkora összegben vehető figyelembe, amekkora összegben a biztosító tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a napi átlagos állománya növekszik.)

Megvolt a nagy kötvénykibocsátás, 32%-ra ugrott Magyarország külföldi kézben lévő államadóssága

A háztartások június végén 25,4%-os részt képviseltek az államadósság finanszírozásában, ez az év eleji 28,0%-hoz képest számottevő csökkenést jelez. A bankok részesedése a teljes államadósságon belül június végén 24,6% volt, ami kis növekedést jelez a december végi 24,1%-hoz képest, de nagy csökkenés a május végi 25,9%-ról. A külföldiek részesedése júniusban – a rendkívül jelentős devizakötvény-kibocsátás hatására – nagyot ugrott, egy hónap alatt 29,8%-ról 31,7%-ra nőtt a súlyuk, ez közel egy éves csúcs.

A 4 milliárd dollárnyi kötvénykibocsátást az ÁKK vezetése úgy értékelte, hogy kedvező árazás mellett sikerült devizaforrást bevonni.

A biztosítók és pénztárak nem okoztak nagy meglepetést, az együttes részarányuk a 2024. december végi 5,3%-ról 5,4%-ra emelkedett, míg a befektetési alapok ugyanez idő alatt 5,3%-ról 6,3%-ra növelték az államadósság-finanszírozásban meglévő súlyukat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images