Kiderült, hogy változott az árrésstopos termékek ára

A kormány az árrésstop bevezetésekor azt ígérte, hogy szoros figyelemmel kíséri majd a kereskedők és a beszállítók reakcióit. Különösen azt vizsgálják, előfordul-e úgynevezett keresztárazás – vagyis más, nem szabályozott termékek árának emelése –, illetve növelik-e a beszállítók az áraikat (amivel az árrésstopos termékek is drágulhatnának a boltokban). Ha ilyet tapasztalnak, további kormányzati beavatkozás is várható.

Az Online Árfigyelő rendszer működése és az árrésstop életbe lépése óta világosabban elkülöníthetőek az élelmiszerek árváltozásai. Az árak alakulása alapján három fő csoportot különböztethetünk meg:

Árrésstopos termékek

Az árrésstop hatálya alá eső termékek – legyen szó élelmiszerről vagy tisztálkodószerekről – napi szinten nyomon követhetők az online árfigyelő rendszerben. A szabályozás szerint az üzletek legfeljebb 10 százalékos (drogériai termékek esetén 15 százalékos) árrést alkalmazhatnak, vagyis ennyivel mehetnek a beszerzési ár fölé. Ha nagyobb áremelkedést látunk, az valószínűleg a beszállítók döntéséből fakad.

Az élelmiszerek esetében hosszú adatsor áll a rendelkezésünkre ezek alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a beszállítók fegyelmezetten tartják magukat az árpolitikához. A következő grafikonokon az egyes árrésstopos termékek egységárai láthatók a szabályozás bevezetése előtt (március 13-án), valamint az azóta eltelt időszakban.

Szinte minden árrésstopos termék hasonló mintát mutat: a szabályozás életbe lépése után az árak meredeken csökkentek, majd kisebb kilengések mellett stabilizálódtak.

A 2,8 százalékos UHT tej literenkénti átlagára 457 forintról a 380 körüli sávba csökkent és ott is maradt.

A 20 százalékos tejföl egységára 2200 forintról szelídült az 1500-1600 forintos sáv közé az árrésstop bevezetését követően.

A trappista tömbsajt kilója majdnem 4 ezer forint volt az árrésstop előtt, azóta a 3000-es szintet kerülgeti, június első felében volt alatta is, de onnan visszapattant és azóta is tartja ezt a szintet.

Nem árrésstopos, de árfigyelős termékek

A nem árrésstopos termékek esetében a kereskedőknek van terük csökkenteni az árréstoposokon elszenvedett veszteségeiket, de azoknál, amelyek benne vannak az árfigyelőben, ezt óvatosabban tehetik meg.

A téliszalámi ára például nagyobb kilengéseket mutatott, de egyáltalán nem beszélhetünk dráguló tendenciáról. Az egységára 8500 forint körül mozog.

A grafikonokon a kiugró értékek mögött jellemzően módszertani okok állnak, például ha egy adott napon - akár egy ünnep miatt - kevesebb termék volt elérhető a boltok kínálatában és ez eltérítette az átlagot.

A zsemle egy kilogrammra vetített egységára 800-900 forint között mozog.

A kávé speciális termék, ugyanis az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az ára, ennek hátterében a fontos kávétermesztő régiók, különösen a legnagyobb termelő Brazília csökkenő termelése áll, ami a kávébab-készletek szűkülését eredményezte. Ez látszik a bolti árakban is.

Nem árrésstopos, árfigyelőn kívüli termékek

Erre a termékkategóriára csak a statisztikákon keresztül láthatunk rá és a boltok egyedi döntésén múlik, hogy mennyire próbálják behozni az árrésstopon elszenvedett veszteségeiket. Az élelemiszerek ára áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 1,3 százalékkal csökkent, majd 0,6, 0,1 és a most pénteken érkezett legfrissebb, júliusi inflációs adattal 0,3 százalékkal emelkedett.

Az árrésstop bevezetése óta azonban az élelmiszerdrágulás jelentős részét az idényáras termékek (zöldségek, és még inkább a gyümölcsök) áremelkedése okozza. Ezek hagyományosan hektikus, időjárásfüggő árazású termékek, ezért nemigen lehet rájuk fogni, hogy az áruk valamilyen keresztárazási magatartás miatt emelkedett. Ahol leginkább lehet gyanakodni keresztárazásra,

az az "édesipari lisztesáru" termékkör, ahol júniusban és júliusban is 6% körüli mértékű drágulást figyelt meg a KSH az előző hónaphoz képest.

Összességében tehát egyelőre úgy tűnik, hogy az árrésstop hatása kitart, legfeljebb néhány kisebb területen képzelhető el a keresztárazás.

Mi is az árrésstop?

Az árrésstopot Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az évértékelő beszédében. A szabályozás lényege, hogy az érintett termékek esetében a kereskedők nem alkalmazhatnak magasabb árrést, mint amennyit 2025 januárjában átlagosan tettek. Az árrés mértéke legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha egy bolt vagy online felület egy adott terméket nem forgalmazott 2025 januárjában, akkor az utolsó elérhető hónap átlaga alapján számolják ki a megengedett árrést – de ez akkor sem haladhatja meg a 10 százalékot.

A saját márkás termékekre is érvényes szabályozás: ezek aránya nem lehet magasabb, mint a 2025. január–február hónapban eladott mennyiségi arányuk. Amennyiben az adott terméket ezekben a hónapokban nem forgalmazták, akkor szintén az utolsó ismert arány az irányadó.

Az érintett élelmiszerek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

Ezt követték később a drogériák, ahol az árrés 15 százalék és az érintett termékek a következők:

Ezek az érintett termékek:

• Egészségügyi papír (toalettpapír)
• Papír zsebkendő
• Alufólia
• Papír kéztörlő henger
• Öblítő
• Folyékony mosószer
• Mosópor
• Mosogatószer
• Általános tisztítószer
• Folyékony súrolószer
• Gépi mosogató tabletta
• Tusfürdő
• Fogkrém
• Folyékony szappan
• Sampon
• Szappan
• Fogkefe
• Kézfertőtlenítő gél
• Borotvahab
• Borotvazselé
• Testápoló
• Golyós dezodor
• Izzadásgátló stift
• Dezodor
• Eldobható borotva
• Utántöltő borotvafej
• Egészségügyi betét
• Tampon
• Hintőpor
• Eldobható nadrágpelenka

Mi legyen az árrésstoppal?

A jelenlegi szabályozás szerint az árrésstop nyár végéig marad érvényben. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy a kormány a közelgő választásokig meghosszabbíthatja az intézkedést. A szakmai szervezetek – például az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) – azonban a fokozatos kivezetés mellett érvelnek.

A szakmai szervezet szerint

az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images