Előkerült a kormány 10 ezer milliárdos beruházáslistája – durva terveket lepleztek le

Az állami építési beruházások új, 2035-ig szóló keretprogramja részeként az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket.

A rendelettervezet újdonsága nem magukban a projektekben van – ezek többsége már korábban is ismert volt, szerepelt fejlesztési stratégiákban vagy előkészítés alatt állt –, hanem abban, hogy most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem csak éves szinten, hanem egy több mint évtizedes horizonton rögzíti, mely állami beruházások számítanak prioritásnak, és ezekhez rendeli a költségvetési előirányzatokat.

A Lázár János vezette tárca által mellékelt beruházási terv alapján a kormány által előirányzott állami fejlesztések összértéke meghaladja a 9 500 milliárd forintot.

Ez természetesen nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint.

További újdonság, hogy a rendelet a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára kötelezővé teszi:

a jövőbeni költségvetési források allokációját ehhez a keretprogramhoz kell igazítaniuk, szükség esetén más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával.

Ez intézményesíti azt, hogy az állami beruházások közötti súlyozás központilag, előre rögzített stratégia alapján történjen, ne pedig ad hoc döntésekkel.

A 2025–2026-os időszakra több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben. A tervek között szerepelnek kisebb, regionális ellátásbiztonságot szolgáló vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is. 2025-ben például megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a Sarudi szivornya átépítése, valamint a Mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. Emellett elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése is, amely kutatási és turisztikai célokat egyaránt szolgál.

2026-ban új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítmények építése kerül előtérbe, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével együtt. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kulturális és oktatási célú beruházások is, amelyek a közintézmények modernizációját szolgálják.

Az ágazati bontás szerint 2025–2026-ban a legnagyobb hangsúlyt négy terület kapja.

• A közlekedésben új gyorsforgalmi utak, autópálya-szakaszok és modern vasúti csomópontok épülnek, a Duna-hidak fejlesztésével és több nagyváros közlekedési csomópontjának átalakításával.
• A vízügyi programok közé tartozik a Tisza menti árvízvédelmi fejlesztés és a Duna vízszabályozása, új víztározók és szivattyútelepek létesítésével.
• A kulturális és oktatási területen vidéki színházak, múzeumok és könyvtárak korszerűsítése, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése várható.
• Az egészségügyben és sportban a kórházfejlesztési program új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővül, miközben új uszodák és atlétikai központok is épülnek.

A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint).

Ezek együttesen több mint ezermilliárd forintos értéket képviselnek, és meghatározzák a 2025–2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait, ami márcsak a jövő évi választások miatt is fontos lesz.

A rendelettervezet augusztus 21-ig van társadalmi egyeztetésen.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images