Érkezik a legújabb adócsökkentés - Mit hoz ez a magyaroknak?

Pár nap alatt világossá vált, hogy pontosan milyen adócsökkentést is tervez a kormány. Hétfő délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásain ugyanis elhangzott, hogy 1 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A Portfolio kedden megjelent részletes elemzése itt olvasható:

Az adószakértő szerint sok részletkérdés még tisztázásra vár:

• mikor élesedik az alacsonyabb, 12%-os szocho-kulcs, várható-e évközi változás,
• plafon nélkül alkalmazza a csökkentést a kormány, vagy a minimálbér szintjéig lesz érvényes,
• általános lesz-e és minden esetre érvényes az alacsonyabb kulcs, munkabérekre vonatkozik, vagy a befektetési célú jövedelmek esetében is csökken az adóteher.

Arra is kitért a szakember, hogy az elmúlt néhány évben jelentős változások történtek a szocho szabályokban, már csak annak kulcsában is. 2016-ban még 27% volt az adókötelezettség mértéke, ez mára 13%-ra olvadt. Ez pozitív változásként volt értékelhető és érzékelhető a magyar cégek szempontjából, a korábbi lépcsőzetesen megvalósuló szocho-csökkentés is a korábbi, 6 évre szóló bérmegállapodás része volt, annak érdekében, hogy a munkáltatónak könnyebb legyen kigazdálkodnia a minimálbéremelés mértékét - magyarázta.

Beszélt arról is, hogy korábban a cégeknek 1,5%-os szakképzési hozzájárulást is kellett fizetniük, mára ez eltűnt, vagyis a hazai vállalkozások még nagyobb könnyítést kaptak az elmúlt években.

A szocho minden kifizetőt érint, ezért érdemes lenne pár hónap felkészülési időt hagyni az új adómérték bevezetése előtt - vetette fel a Moore Hungary szakértője, aki szerint az lenne az ideális, ha a kulcsváltás az új év kezdetével következne be.

Arra is kitért, hogy ha a tervezett könnyítést a dolgozó szemszögéből közelítjük meg, akkor elmondható, hogy a szocho-csökkentés hatását együttesen kell tekinteni a minimálbéremelés hatásával. Ennek kapcsán első lépésként érdemes átgondolni, hogy mit is jelent az, ha nő a dolgozó nettó keresete, ez ugyanis azt vonja maga után, hogy magasabb nominális jövedelem után fizeti meg a dolgozó a járulékot és a személyi jövedelemadót. Ennek nyomán az állam is magasabb közterhet, adóbevételt könyvelhet el nominálisan, ugyanakkor lemond az állam a szociális hozzájárulási adó 1 százalékáról és ez a munkáltató terhét fogja csökkenteni - magyarázta a szakértő. A magánszemély nettó jövedelmét emellett más csatornán is érintheti a belengetett adócsökkentés - hívta fel a figyelmet a Moore Hungary szakembere, aki két konkrét példát említett.

• A cafeteria területén abban az esetben érzi meg majd a munkavállaló ezt az 1 százalékpontos csökkentést, amennyiben a kifizető vállalat cafeteriakeretet állapított meg a munkavállalók részére. Egy ilyen esetben magasabb nettó cafeteriakeretben részesülhet a dolgozó.
• A különböző befektetésekkel kapcsolatos szocho-kötelezettségek is változhatnak, ezen keresztül is javulhat a lakosság rendelkezésre álló jövedelme.

A teljes Checklist podcast adás itt meghallgatható:

KÖVESS MINKET

Mit okoz ez a dolgozók és a cégek szintjén?

Fontos látni, hogy ez a közteher-csökkentés a munkáltató helyzetét javítja, mivel a munkáltató fizeti meg a szocho-t a dolgozó bruttó bérére vetítve. Más kérdés, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor felmerülhet, hogy a szocho hatásával mihez kezd a foglalkoztató: lenyeli az előnyt, átadja azt, vagy megosztva gazdálkodik vele.

Nézzük meg azt a helyzetet, amikor az idén minimálbért kereső dolgozó esetében megvalósul a tervezett adókiengedés és a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodásban szereplő, 2026-tól érvényes 13%-os minimálbéremelés. Egy ilyen esetben a jelenlegi 290.800 forintos bruttó minimálbér jövőre 328.600 forintra emelkedik, amire a 13%-os szocho összege nominálisan 42.700 forint, viszont a 12%-os szocho-kulccsal ez a szocho-összeg nominálisan csak 39.400 forint. A munkáltató egy minimálbért kereső foglalkoztatója után tehát havi 3300 forintot "nyer" (ahhoz képest, mint amennyit a 13%-os szocho-kulcs mellett fizetett volna), ami éves szinten 39.600 forintot jelent. Kis valószínűségű az a forgatókönyv, hogy a minimálbér összegének szintjén a munkáltató még a szocho-előnyt is odaadná a dolgozónak a jövőre előírt jelentős minimálbéremelésen túl, a 13%-os minimálbéremelési kötelezettség ugyanis jelentős terhet jelent az adott cég számára.

A mediánbér, aminél a munkavállalók fele keres többet és fele kevesebbet, bruttó 562 300 forint volt májusban a legutolsó adatok szerint. Az erre fizetendő 13%-os szocho nominális összege 73.100 forint. Ha elfogadjuk, hogy jövőre a mediánbér környékén 7-8%-os emelés valósulhat meg, akkor jövő év közepére valahol 601.000 forint körül lesz a bruttó mediánbér. Az erre fizetendő 13%-os szocho-teher nominális összege 78.200 forint. Ha viszont a cégnek 12%-os szochot kell csak fizetnie, akkor az nominálisan jövőre a mediánbér szintjén 72.200 forintot jelent. Vagyis a szocho-csökkentés hatására havonta a vállalkozás 6000 forintot nyer, éves szinten ez a hatás 72.000 forint. Egy ilyen fizetésösszegnél már felmerülhet az a kérdés, hogy a munkáltató extra béremelést ad úgy, hogy a szocho-könnyítést vagy annak egy részét átadja a dolgozónak. A dolgozó szintjén ez hipotetikusan plusz havi 3600 forintot jelentene, ha teljes egészében megkapná a szocho-előnyt (ami igencsak optimista feltételezés a dolgozó szempontjából). Ezzel a 7% körüli béremelési mértéke felmehetne közel 8%-ra.

Ezek természetesen csak elméleti forgatókönyvek, mert ennyire vegytiszta helyzetek ritkán vannak, ezek legtöbbször az adott bértárgyalásokon alakulhat ki a felek alkupozíciójától függően. Mert például a munkáltató mondhatja azt is (bizonyos magasabb bérszinteknél), hogy jövőre alapesetben emelt volna 3-4-5%-ot, de a szocho-könnyítés hatására emel 4-5-6%-ot. Mindenesetre érdekes új helyzeteket eredményezhet az újabb adócsökkentés.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images