Régen áhított vámplafont szerzett meg Brüsszel a vámháborúban – ezek az EU-USA megállapodás kardinális részletei

Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos bejelentette, hogy az EU és az Egyesült Államok történelmi jelentőségű kereskedelmi megállapodást kötött, amely a világ egyik legnagyobb gazdasági partnerségét hivatott stabilizálni. A megállapodás egyik kulcseleme a 15 százalékos vámtető, amely a legtöbb iparágat – így az autóipart, a gyógyszergyártást, a félvezetőket vagy a faipart – lefedi. Ez a plafon kedvezőbb, mint bármely más partner esetében, mivel az úgynevezett ágazati különvámokat is magában foglalja, így nem halmozódnak a terhek.

A biztos hangsúlyozta, hogy ez a keretrendszer nem a végpont, hanem a kezdete egy folyamatnak, amely újabb ágazatokra kiterjedő megállapodásokat tartalmazhat.

A vámok gazdasági logikáját magyarázva érdemes kiemelni, hogy azokat nem az exportőrök, hanem az importőrök fizetik – vagyis a vám alapvetően piacvédelmi eszköz, amely a hazai gyártók versenyhelyzetét hivatott megőrizni. Az Egyesült Államok ebben az esetben úgynevezett piaci biztosítékot épített be, hiszen számos területen – például a gyógyszeriparban, a fémiparban vagy a műszergyártásban – nem tudja nélkülözni az európai beszállítókat.

Ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy a plafon azokra a szektorokra is kiterjed, amelyekben Washington már készül az új védővámok bevezetésére.

A megállapodás további konkrétumai közé tartozik, hogy augusztustól az autók és autóalkatrészek vámtétele 15 százalékra csökken, az EU pedig vámmentességet biztosít több amerikai termék – például repülőgép-alkatrészek vagy bizonyos gyógyszeralapanyagok – számára. Emellett az Unió 2028-ig 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat, és legalább 40 milliárd dollár értékben köt le mesterséges intelligencia-chipeket. Az európai cégek ezzel párhuzamosan 600 milliárd dollárnyi beruházást terveznek az Egyesült Államokban, míg a NATO-kompatibilitás erősítése érdekében nőni fog a védelmi beszerzés is.

Šefčovič szerint a megállapodás alternatívája egy pusztító kereskedelmi háború lett volna, amely több millió európai munkahelyet sodort volna veszélybe.

A biztos úgy fogalmazott, hogy az új keretrendszer kiszámíthatóságot teremt, stabilizálja a transzatlanti kapcsolatokat, és lehetővé teszi, hogy az EU és az Egyesült Államok közösen válaszoljon a globális ipari és geopolitikai kihívásokra.

Sok még a tisztázatlan kérdés

Egy háttérbeszélgetésen egy tárgyalásokra rálátó forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 százalékos vámtető mind az alap-, mind a származtatott termékekre kiterjed. Ez különösen fontos az acél és alumínium esetében: míg a felek a nyersfémeknél kvótákról fognak tárgyalni, az ezekből készült termékek – például az autók – automatikusan a plafon alá esnek, így ott nem halmozódhatnak a vámok. A forrás szerint ez

az EU számára egyfajta biztosítás, különösen annak fényében, hogy Washington gyógyszerekre is készül védővámokat kivetni. A mindent magába foglaló vámplafon tehát előre kezeli a lehetséges konfliktusokat.

A magasrangú uniós tisztviselő részletesen beszélt a még nyitott kérdésekről is. Kiemelte, hogy a borok, szeszes italok és sör vámcsökkentése nem került bele a mostani csomagba, de az EU továbbra is kiemelten kezeli ezeket, és folyamatosan napirenden tartja az amerikai partnereknél. A tisztviselő szerint az USA számára ez érzékeny téma, mivel mindkét piacon jelentős iparágakról van szó, de hangsúlyozta: az amerikai fogyasztók és vendéglátóhelyek nagy keresletet támasztanak az európai italok iránt, így hosszabb távon jó esély van arra, hogy ezek a termékek is kedvezményes elbírálásban részesüljenek.

A háttérbeszélgetésen több kérdés is felmerült a digitális kereskedelem kapcsán. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy

a most kiadott kereskedelmi megállapodásról szóló közösnyilatkozat nem érinti az EU digitális szabályozását, vagyis a Digitális Piacokról szóló törvényt (DMA), a Digitális Szolgáltatási törvényt (DSA) és a tagállami digitális adókat.

Ezeket az Unió tudatosan védte ki az amerikai nyomással szemben, így a közös szövegben semmiféle burkolt utalás nem található. Az úgynevezett „indokolatlan digitális kereskedelmi akadályok” alatt technikai jellegű szabályokat kell érteni, nem pedig a belső jogszabályokat.

A tárgyalásokra rálátó forrás azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság hamarosan jogszabálytervezetet nyújt be a vámcsökkentésekről. Ez kifejezetten a közös nyilatkozat első paragrafusában felsorolt termékekre fog vonatkozni, és tartalmazza majd a vámtarifaszámokat is. Az amerikai fél a kedvezményeket már a tervezet benyújtásakor érvényesíteni fogja, visszamenőlegesen az adott hónap első napjától,

vagyis elegendő lesz a Bizottság „inputja”, a teljes jogalkotási folyamat lezárása nélkül is.

A forrás kitért arra is, hogy az acél- és alumíniumágazatban a felek tarifális kvótákról fognak tárgyalni, ami bonyolultabb folyamat, mint a puszta vámcsökkentés. Konkrét menetrend még nincs, de mindkét fél szorgalmazza a gyors előrelépést. Az alkoholtermékeknél az uniós érvelés az, hogy ezek kiegyensúlyozottan cserélődnek a két piacon, és a fogyasztók széles körben keresik őket, így mindkét oldalnak előnyös lenne a vámtételek mérséklése.

Felmerült a kérdés az úgynevezett „szabályok eredetéről” is: amikor a vámok csökkennek, mindig pontosítani kell, hogy milyen feltételek mellett minősül egy termék európainak vagy amerikainak. A tisztviselő elmondta, hogy várhatóan az EU szokásos preferenciális szabályai lesznek irányadók, de a részleteket még egyeztetni kell Washingtonnal. Az is megerősítést nyert, hogy az EU a jövőben fokozatosan további ágazatokat is liberalizálhat, a folyamat így összhangban marad a WTO szabályaival.

A beszélgetésen szóba került a 40 milliárd dollár értékű AI-chip vásárlás is. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy ezek rendkívül érzékeny technológiák, ezért a felek közösen dolgoznak a technológiai szivárgás elleni szabályokon. Ez illeszkedik az EU készülő gazdasági biztonsági doktrínájához, amely egységesítené a tagállami befektetés-ellenőrzést, és új elemeket vezetne be az úgynevezett kifelé irányuló beruházások vizsgálatára.

A tisztviselő szerint ez az exportkontroll „tükörképe”, és kulcsfontosságú a kritikus nyersanyagok és technológiák védelme szempontjából.

Az energiafronton a háttérbeszélgetésen emlékeztettek, hogy az EU nem maga vásárolja közvetlenül az LNG-t vagy a kőolajat, hanem a piaci szereplőkön keresztül. Az előirányzott 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozó-import tehát becsléseken alapul, de jól mutatja az Unió politikai szándékát, hogy teljesen függetlenedjen az orosz forrásoktól. A tisztviselő szerint az USA már most a legnagyobb LNG- és kőolajszállítója Európának, és a következő években ez az arány tovább erősödhet.

Végül felmerült a kereskedelmi egyensúly kérdése is. Egy magasrangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a cél egy politikai értelemben kiegyensúlyozott megállapodás volt, amely a kétoldalú kereskedelmet kiszámíthatóvá teszi.

A konkrét külkereskedelmi mérleg alakulását viszont nem lehet előre megjósolni, hiszen az piaci folyamatok eredménye.

Az EU célja az volt, hogy elkerülje a kereskedelmi háborút, stabil keretet adjon az exportőröknek és importőröknek, és fokozatosan bővítse a piacnyitás területeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images