Több mint öt éve nem láttunk ilyet, és tovább halmozza a rekordot az MNB

Nem most nyúl a kamathoz az MNB

Úgy tűnhet, mintha több éve változatlanul 6,5%-on állna a magyar alapkamat, pedig még egy éve sincs, hogy utoljára változott az irányadó ráta. Tavaly szeptemberben 6,75%-ról csökkentett a Monetáris Tanács, és talán a döntéshozók sem gondolták, hogy ilyen sokáig kitart a jelenlegi kondíció.

Ha az elmúlt öt évet nézzük, akkor a mostani a leghosszabb eseménytelen időszak a magyar irányadó kamat történetében, utoljára 2020 nyarán zárult le egy több mint négyéves korszak, amikor 0,9% volt a kamatszint. Azóta egyszer kilenc, egyszer pedig hét hónapig tartott ki az aktuális irányadó kamat, azokat leszámítva rövid periódusok voltak.

Vagyis

több mint öt éve nem láttunk olyat, hogy zsinórban 11 hónapig változatlan legyen a kamat.

Márpedig most komoly meglepetés lenne, ha változtatna az MNB, hiszen a Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül a 6,5%-os szint fennmaradására számítanak.

Pozitívumként értékelendő, hogy az infláció csökkent júliusban, ráadásul a strukturális folyamatokat jobban jelző maginfláció ismételten alacsonyabb volt teljes fogyasztói kosár inflációjánál – kommentálta az elmúlt egy hónap fejleményeit Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője. Ugyanakkor az infláció csökkenése elmaradt a várakozásoktól és részben bázishatásoknak volt köszönhető – teszi hozzá.

A hazai infláció tűnik annak a faktornak, ami miatt az MNB továbbra sem csökkentheti a kamatszintet idehaza, miközben nemzetközi szinten a kamatok inkább csökkenni látszanak – értenek egyet a fentiekkel az MBH Bank elemzői is.

A nagyobb probléma a jövőben várható inflációval van. A mostani infláció is csak az árrésstopok és kormányzati megállapodások miatt van a „nem kifejezetten alacsony, de elmegy” kategóriában, ezek nélkül az infláció a mostaninál nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne – emeli ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza.

Összességében ezúttal sem várunk kamatvágást, az MNB továbbra is az óvatos és türelmes hozzáállás fontosságát hangsúlyozhatja. A jegybanki kommunikáció esetleges változására a következő, szeptember 23-i ülésen lehet esély, amikor közzéteszik a friss makrogazdasági előrejelzéseket is – véli Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Mikor léphet a jegybank?

 A következő hónapokban továbbra is a 4 és az 5 százalék közötti sávban mozoghat az infláció, ami a jelenlegi jegybanki kommunikáció alapján azt jelenti, hogy

valószínűleg nem lesz kamatvágás az év folyamán

- véli Koncz Péter. A Századvég Konjunktúrakutató szakembere szerint 2026 első hónapjaiban lehet csak tér a lazításra az infláció 4% alá süllyedésével.

Az infláció mellett az orosz-ukrán háború alakulása határozza meg az MNB mozgásterét: a következő hónapokban egy esetleges békekötés vagy tűzszünet és ehhez kapcsolódóan a forint, illetve a dezinflációs folyamatok erősödése teret nyithatna egy korábbi kamatcsökkentésre – teszi hozzá Koncz.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Mikor csökkenhet az infláció és a kamatszint? Ez a következő egy év egyik legfontosabb kérdése a magyar gazdaságban, ezzel is foglalkozik a Portfolio gazdasági csúcskonferenciája október 7-én. Hazai és nemzetközi szakértőkkel, gazdaságpolitikai döntéshozókkal elemezzük a helyzetet és beszélünk a tervekről.

Információ és jelentkezés

A negyedik negyedévig nem várunk változást az alapkamatban, az inflációs folyamatok egyelőre indokolják az óvatos monetáris politikát. Az év végén, pozitív külső és belső folyamatok eredményeképpen várakozásaink szerint újra tér nyílhat a kamatvágások óvatos folytatására – hangsúlyozta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

 Az MBH Bank szerint jövőre is legfeljebb az év közepe táján nyílhat tér a kamatcsökkentésre, vagyis ők még inkább elhúzódó folyamatra számítanak. Szerintük addigra talán sikerül a lakosság inflációs érzékelését és várakozásait is csökkenteni, valamint a fő inflációs mutató is visszakerülhet a célsávba.

Ugyanakkor, ha a régióban és a fejlett gazdaságokban beigazolódnak a most látható kamatcsökkentési kilátások, akkor a kamatfelárunk növekedésével egyre nagyobb tere nyílik majd az MNB-nek arra, hogy elkezdje a kamatcsökkentési ciklust anélkül, hogy az infláció és a forint árfolyama látná ennek kárát. Ami ebben komoly bizonytalanságot jelent, az az árrésstopok kivezetésének az időzítése, ami jövőre is relatíve magasan tarthatja az inflációt – teszik hozzá az MBH szakértői.

A jövő év átlagában is 4% feletti pénzromlási ütemet várunk, ami önmagában korlátozza a lehetséges kamatcsökkentések mértékét. A jövő évi inflációs kilátások tekintetében egyértelműen felfele mutató kockázatot jelent a választások előtti fiskális intézkedések kereslet erősítő hatása, illetve az árrésstopok esetleges kivezetése – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

Az év végére a jelenlegi kamatok fennmaradására számítunk, bár a rossz növekedési számok miatt egyre nagyobb lesz a nyomás a jegybankon a kamatok csökkentésére. Kérdés, hogy ennek ellen tudnak-e állni – hangsúlyozta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Címlapkép forrása: Portfolio