Beleszerettek a magyarok, de a kormány hallani sem akar róla – Itt lenne az idő lecserélni euróra a forintot?

Beleszerettek a magyarok az euróba

2026 januárjától huszonegyedik tagállamként Bulgária is csatlakozik az eurózónához, így a kelet-közép-európai országok közül már csak Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia maradnak kívül a valutaövezeten. A négy ország közül a románok régebb óta kacérkodnak az euróbevezetés gondolatával, de jelenleg „kisebb gondjuk is nagyobb ennél”, hiszen épp az EU legmagasabb költségvetési hiányát próbálják megszorításokkal lefaragni.

Magyarország, Lengyelország és Csehország egyelőre az euróbevezetés gondolatát is elveti, legtöbbször az önálló monetáris politika és a szuverenitás igényével indokolva a távolmaradást. Itthon az MNB néhány évvel ezelőtt a gazdaság fejlettségéhez kötötte a valutaövezethez való csatlakozást, alternatív bevezetési kritériumokat állított fel, melyek jóval szigorúbbak a hivatalosan meglévő maastrichti feltételeknél. Az elmúlt években azonban a jegybank kezdeményezése is elhalt,

jelenleg gyakorlatilag nincs érdemi vita Magyarországon az euró bevezetéséről.

Pedig igény lenne rá, legalábbis az évente készülő Eurobarométer felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarok többsége továbbra is szükségesnek tartaná az euró bevezetését.

A legfrissebb, idén tavasszal készült felmérés szerint a megkérdezett magyarok 41%-a szerint a lehető leghamarabb át kellene állnia az országnak a közös valutára, további 37% pedig úgy gondolja, hogy ki kellene tűzni legalább egy céldátumot. Ezzel a magyarok szeretnék a leginkább az euróbevezetést sürgetni, Lengyelországban és Csehországban mindössze az emberek ötöde sietne minél előbb csatlakozni, sőt a csehek több mint harmada soha nem dobná el a koronát.

Magyarországon 2016 óta 16%-ról 41%-ra ugrott azok aránya, akik támogatják a mielőbbi euróbevezetést, és (a 2024-es kis megingás után) újra történelmi csúcson van. Közben a „soha” válaszok 15%-ról 8%-ra estek vissza kilenc év alatt.

Persze azzal kapcsolatban nem optimisták a magyarok, hogy az euró bevezetésére valóban sor kerül belátható időn belül, mindössze 23% válaszolta azt, hogy öt éven belül számít erre, további 43% pedig tíz éven belül. Ezek az arányok csak minimálisan haladják meg a lengyel és cseh válaszadókét.

Az euró kedvező megítélése ellenére csak a magyarok 13%-a gondolja úgy, hogy nagyon pozitív lenne az ország számára a csatlakozás az eurózónához, további 54% viszont inkább pozitív, mint negatív következményekre számítana ebben az esetben. Vagyis

összességében azért a magyarok kétharmada pozitívan látná a forint lecserélését az ország szempontjából.

A régióban itt is két tábor látszik: a románok hozzánk hasonlóan kedvezően értékelnék a lej lecserélését euróra, míg a lengyeleknél és a cseheknél a többség inkább negatív hatásokra számítana.

Általánosságban a magyarok háromnegyede mondható európártinak, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy egyértelműen támogatná a közös valuta bevezetését, további 41%-uk pedig inkább támogatná, mint ellenezné. Érdekesség, hogy az elmúlt kilenc évben ez az arány 57%-ról emelkedett, vagyis

miközben 2016-ban még csak szűk többsége volt az európártiaknak, mostanra egyértelműen kirajzolódott a magyarok véleménye.

A régióban itt is a románoknál tapasztalható hasonló arány, a lengyelek és a csehek sokkal szkeptikusabbak a saját deviza lecserélésével kapcsolatban.

Hiába fizetne a magyarok többsége már szíve szerint euróval, mindössze a válaszadók 21%-a gondolja úgy, hogy Magyarország jelenleg készen állna a forint lecserélésére. Ez az arány utoljára 2016-ban volt a mostaninál alacsonyabb, az elmúlt szűk egy évtizedben előbb egészen 30%-ig emelkedett 2019-re, majd ismét csökkenésnek indult. Az eurózónán kívüli országok közül Csehországban és Romániában 30% körül van az arány, míg a lengyeleknél nagyjából megegyezik a magyarral.

A csehek legalább beszélnek róla, a lengyeleknél csak a propaganda harsog

A szakértők szerint évek óta egyfajta kivárás jellemzi a lengyel-magyar-cseh hármast az euróbevezetéssel kapcsolatban, miközben Romániában hiába szeretne az emberek többsége eurót a lej helyett, a gazdaságuk jelenleg nem áll készen erre. Ezt a patthelyzetet elsősorban az törhetné meg, ha Lengyelországban teret nyerne az euró támogatása, hiszen ők a legnagyobb szereplők, akik egyelőre kívül maradnak az eurózónán. Ha a lengyelek megtörnének, akkor az a cseh-magyar kettőst is a csatlakozás irányába tolhatná.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy épp Varsót lesz a legnehezebb megtörni a kérdésben, hiszen erős társadalmi elutasítottsággal a hátuk mögött eszük ágában sincs beszélni az euróról. A nyár elején megválasztott Karol Nawrocki elnök kifejezetten eurószekeptikus, így egyelőre esély sincs rövidtávon arra, hogy fordulna a közhangulat Lengyelországban.

Én személy szerint a lengyel deviza lecserélése ellen vagyok. A rám leadott szavazatok egyben a zloty és a lengyel szuverenitás mellettiek is

- írta a választás előtt az X-en Nawrocki egyértelművé téve az álláspontját.

A lengyel jegybank jelenlegi elnöke sem támogatja az euró bevezetését, Adam Glapinski többször beszélt erről az utóbbi években, idén júniusban azt hangsúlyozta, hogy a zloty elvesztésével egyik válságból a másikba sodródna a lengyel gazdaság. Az ő mandátuma 2027 közepén lejár, de az esetleges utódot az elnöknek kell kineveznie, és nehéz elképzelni, hogy Nawrocki szögesen ellentétes jegybankelnököt támogatna ebben a kérdésben.

Sokan a 2023-as kormányváltás után fordulatra számítottak az euró kérdésében, azonban Donald Tusk kabinetje a társadalom többségi véleményét látva inkább óvatosan elutasító a kérdésben. Andrzej Domanski pénzügyminiszter tavaly tavasszal úgy fogalmazott, hogy Lengyelország jelenleg nem áll készen az euró bevezetésére, szerinte a zloty megóvta a lengyeleket az elmúlt időszak gazdasági válságaitól és sokkjaitól, így jelenleg nem időszerű a lecseréléséről beszélni.

Első ránézésre nagyon hasonló a helyzet Csehországban is, hiszen elutasítja a társadalom többsége a korona leváltását euróra, azonban Prágában sokkal inkább szakmai diskurzus folyik a kérdésről, vannak olyan kezdeményezések, melyek legalább az euróbevezetés irányába mutatnak „majd egyszer”.

Ales Michl, a cseh jegybank elnöke júniusban egy Prágai konferencián úgy nyilatkozott, hogy a saját deviza megléte segít hosszú távon alacsonyan tartani az inflációt.

A mi célunk az árstabilitás, nem pedig az, hogy az exportőröknek vagy a befektetőknek segítsünk vagy olcsó hiteleket biztosítsunk

- szögezte le Michl.

A jegybankelnök szerint akkor lesz érdemes megfontolni az euró bevezetését, ha az előnyei nagyobbak lesznek, mint a hátrányai. Ehhez az kellene, hogy a vállalati hitelek több mint fele tartósan euróban legyen, illetve a monetáris politika hatékonyabban működjön az euróval, mint a koronával. A kormány részéről Zbynek Stanjura ezt azzal egészítette ki, hogy a belépéshez legalább a társadalom felének támogatnia kell az eurót.

Csehországban legalább van rendszeres szakmai párbeszéd a kérdésről, a kormány és a jegybank rendszeresen készít elemzést arról, hogy áll az ország az euróbevezetés felé vezető úton. Tavaly egyébként a csehek odáig már eljutottak, hogy a kormány megfontolta egy euróbevezetési céldátum kitűzését, de elvetette azt. Emellett a jelenlegi kormánykoalíció több kisebb pártja, a STAN, a KDU-CSL és a TOP09 kezdeményezték, hogy nevezzenek ki egy koordinátort, aki felelne ezért a területért, de végül ezt az ötletet is lesöpörték az asztalról.

A politikai helyzet várhatóan az októberi választások után sem változik majd, hiszen a jelenlegi kormány mellett az Andrej Babis vezette ellenzéki ANO is elutasítja a csatlakozást.

Nincs szükségünk az euróra. A cseh koronára van szükségünk, ami a világ egyik legerősebb devizája

- mondta Babis nemrég egy Facebook-videóban.

Érvek és ellenérvek

A fentiekből is látszik, hogy az utóbbi időszakban a régióban sokkal inkább a politikáról és a meggyőződésről szólt az euróbevezetés kérdése az érvek és ellenérvek helyett. A leggyakrabban hangoztatott érvelés a közös valuta mellett az alacsonyabb finanszírozási költség, a könnyebb átjárhatóság, a vállalatok számára az árfolyamkockázat kiküszöbölése. Ezzel szemben állnak azok, akik szerint az önálló monetáris politika hasznos lehet a gazdasági válságok következményeinek enyhítésében, illetve nem megfelelő fejlettség esetén kifejezetten káros lehet a közös valuta, mivel lelassíthatja a gazdasági felzárkózást.

Idén júniusban a Gazeta Wyborcza írt egy hosszú elemzést a lengyel euróbevezetés kilátásairól, melyben arra jutottak, hogy az országban a 2004-es uniós csatlakozás óta folyamatosan csökken a támogatottsága, mostanra történelmi mélypontot ért el. A Worldcrunch által szemlézett cikk szerint nem a görög adósságválság, sokkal inkább a lengyel sajtó és a jegybank tehetnek erről az elutasításukkal.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Mikor lehet, mikor legyen magyar euró? Akár ez a kérdés is szóba kerülhet a Budapest Economic Forum előadásaiban vagy panelbeszélgetéseiben. A magyar gazdaságpolitika irányítói mellett közgazdászok, elemzők vitathatják meg a legfontosabb kérdéseket október 7-én az év legjobban várt gazdasági eseményén.

Információ és jelentkezés

A propagandában szerepelnek racionális üzenetek is, mint például az, hogy a saját deviza nagyobb gazdasági rugalmasságot biztosít, de ugyanúgy elhangoznak irracionális riogatások, mint az, hogy az eurózónához való csatlakozással az EU rátenné a kezét a lengyel aranytartalékra. Közben az euró lengyel támogatói csendben vannak, ők nagyrészt az üzleti világból és a baloldali politikusok közül kerülnek ki. Az elvileg Európa-párti kormány pedig vagy nem beszél a kérdésről, vagy legfeljebb annyit állapít meg, hogy a maastrichti kritériumok teljesítéséig nincs miről beszélni.

Azonban az, hogy egy ország nem teljesíti a csatlakozás feltételeit, azt jelenti, hogy a kormány nem tesz eleget az euró bevezetéséért

- állapítja meg a Gazeta Wyborcza. Szerintük önmagában a kritériumok teljesítése az euró bevezetése nélkül is hasznos lenne az ország számára, hiszen az több százmilliárd zloty forrást szabadíthatna fel a gazdaságban, mely jelenleg az államot finanszírozza.

A következő időszakban még egy fontos érv lehet az euró bevezetése mellett a lengyel lap szerint: a közös megtakarítási és befektetési unió létrehozása. Ez ugyanis fontos elem lenne Európa versenyképességének visszaszerzéséhez, azonban nehéz elképzelni, hogy olyan országok kerüljenek bele, melyek saját devizát használnak, hiszen például egy holland nyugdíjalap nem fog árfolyamkockázatot futni. A megtakarítások és befektetések átjárhatósága azért is lenne lényeges, mert Európában évente 1400 milliárd eurónyi ilyen megtakarítás keletkezik, ami majdnem a duplája az amerikai 800 milliárd eurónak. A cél pedig az lenne, hogy ezt a pénzt elsősorban európai eszközökbe fektessék bele, melyekhez könnyen hozzá lehet jutni a határok átjárhatóságával és egységes adózással. Ha ez megvalósul, akkor új érvet kaphatnak a kezükbe az euróbevezetés kelet-közép-európai támogatói is.

Összefoglalva az látszik, hogy az eurózónán kívüli kelet-közép-európai tagállamok (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia) sok szempontból oszthatók különböző csoportokra:

• Az euróbevezetés társadalmi támogatottsága a magyarok és a románok körében egyértelműen erős, miközben a csehek és a lengyelek többsége kimaradna a közös valutaövezetből.
• Magyarországon és Lengyelországban leginkább politikai-ideológiai kérdés az euró esetleges bevezetése, mindkét esetben kerüli a kormány és a jegybank a valódi szakmai vitát és érveket az elmúlt években. Ezzel szemben Csehországban voltak olyan kezdeményezések, melyek legalább arra irányultak, hogy közgazdasági érvek mentén vizsgálják meg időről időre a csatlakozás előnyeit és hátrányait.
• Gazdaságilag Csehország áll a legközelebb a bevezetéshez, hiszen az összes kritériumot teljesítik az ERM-II árfolyamrendszerhez csatlakozás kivételével, de az csak politikai akarat kérdése. Románia jelenleg valószínűleg egyetlen feltételt sem tudna teljesíteni, legfeljebb a 60% alatti adósságrátára vonatkozót, míg Magyarország esetében hasonló a helyzet. A lengyelek a feltételek egy részének meg tudnának felelni, ha akarnának.

Jelen állás szerint nagyon komoly politikai és gazdasági fordulat kellene ahhoz, hogy a következő években bármelyik érintett országban reálisan szóba kerülhessen a saját deviza lecserélése euróra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images