Igaz lett a sejtésünk: brutális adókat fizetnek a magyarok

Felpörögtek az események az idei költségvetéssel kapcsolatban. Pár héttel ezelőtt derült fény arra, hogy mérsékelt mínuszt hozott össze a büdzsé júliusban, közben a Nemzetgazdasági Minisztérium tovább rontotta az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, ami újabb kérdéseket vet fel a 2025-ös hiánycél tarthatóságát illetően, és közben megjelentek a részletes első héthavi államháztartási adatok. Mindezek alapján megvizsgáljuk alaposabban az idei költségvetés bevételi és kiadási oldalát.

Beigazolódni látszik, amit megírtunk már tavaly: nő az adóprés

Már a 2025-ös költségvetés benyújtásakor látható volt, hogy a kormány az idei évben jelentős hatású adóemeléseket hajtott végre, és most az első 7 hónap pénzforgalmi adatai ezt megerősítik.

Az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének bevételei január és július vége között 23 394 ezer milliárd forintra rúgtak, ami 6,1%-kal magasabb, mint a 2024-ben látott első hét hónap összege. Az is szembetűnő, hogy a tavalyhoz képest megemelt teljes éves bevételi előirányzat időarányosan magasabban teljesült hét hónap alatt: idén ez az arányszám 60,4%, míg tavaly ugyanekkor 57,9%-on állt ez a mutató.

Ezen belül 6%-os növekedést látunk a központi költségvetés tekintetében, 16 101 ezer milliárd forintot ért el ez az összeg. Ehhez az kellett, hogy minden főbb adótípus esetében növekedést láthatunk 2024-hez képest. A gazdálkodó szervezetek befizetései 2251 milliárd forintra rúgtak, itt mérsékeltebb növekedés volt látható, ami részben a társasági adóból származó bevételek csökkenésével függ össze. Ezen a soron 659 milliárd forint jött be, ami elmarad a tavalyi 687 milliárd forintos összegtől, és a megemelt éves bevételi terv 51,3%-át jelenti, ami szintén alacsonynak mondható. Az NGM tájékoztatója alaposabb magyarázatot nem ad erre a jelenségre, csupán annyit rögzít, hogy a bázisévhez viszonyítva az eltérést az előlegek előző évinél alacsonyabb szintje magyarázza. A céges költségvetési befizetések tekintetében egy különálló soron volt még csökkenés, az energia ágazat befizetéseinél: 189 milliárd forint után 162 milliárd forint jött be ezen a címen az első 7 hónap alatt. A minisztérium annyit osztott meg ezen a ponton, hogy a bázisévhez viszonyított eltérés oka az Ural-Brent spread különadó alacsonyabb mértékű teljesüléséhez köthető.

Közben szépen termelnek a különadók, extraprofitadók és ezek között a pénzügyi tranzakciós illeték is. Példaként érdemes megemlíteni a bankadót. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron a 2025. év első hét hónapjában 220,1 milliárd forint teljesült, amely az előző év egyenlegét 45,6 milliárd forinttal haladja meg. Ennek oka az előírt magasabb előlegkötelezettségek a pénzügyi szervezetek különadója esetén, valamint a magasabb előírt hitelintézeti extraprofitadó bevétel - részletezte legutóbb az NGM.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel pedig valósággal felrobbant

az idei első 7 hónap után: 335 milliárd forint folyt be ezen a soron, szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal.

Áttérve a fogyasztáshoz kapcsolt adókra: ezen a téren is stabil a növekedés 2024-hez képest. A nettó áfabevételek 4858 milliárd forintot értek el július végére, míg tavaly ez az összeg 4318 milliárd forint volt. Év/év alapon már 12,5%-os növekményről beszélünk az első hét hónap alatt a nettó áfaegyenleg tekintetében. Ezért is lehet magabiztos részben a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy miért nem rontotta tovább az idei költségvetési egyenleg-előrejelzését.

Ez egyszerre köszönhető annak, hogy a bruttó áfabevételek szépen növekednek, közben viszont a kiutalások csökkentek a tavalyi évhez képest.

A költségvetés bevételi oldalának következő nagy támasza a lakosság közvetlen befizetései. A tavalyi 2851 milliárd forint után idén már 3126 milliárd forint folyt be ezen a soron. A legnagyobb részt ezen belül az szja-befizetések jelentik. A tavalyi 2600 milliárd forint után idén az első 7 hónap alatt ár 2866 milliárd forint folyt be. Ami külön pozitív, hogy a megemelt egész éves szja-bevételi előirányzathoz képest is jól áll a teljesülés: 58,4% a tavalyi 57,9% után.

Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a szociális hozzájárulási adó és járulékok is jól teljesülnek idén. 4765 milliárd forint folyt be az Egészségbiztosítási Alapba és a Nyugdíjbiztosítási Alapba 7 hónap alatt, 4430 milliárd forint volt ez az összeg egy évvel ezelőtt.

Közben itt azt sem szabad elfelejteni, hogy felmerült a szocho 1 százalékpontos csökkentése. Ennek költségvetésre és TB-egyenlegek fenntarthatóságára gyakorolt hatásáról itt írtunk:

Átmeneti segítségként jelent meg idén az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések ügye, ami szintén jobban áll, mint tavaly ilyenkor. A nagy összegű osztalékbefizetések is szerepet játszanak abban, hogy ezen a soron a bevétel már 590 milliárd forint felett van, míg tavaly 206 milliárd forinton állt.

Az NGM részletes grafikonjáról leolvasható, hogy 7 hónap alatt az érintett állami társaságoktól közel 450 milliárd forintnyi befizetés érkezett. Májusban az MVM fizetett be az államkasszába, júlisban pedig a Szerencsejáték Zrt., valamint a Corvinus Zrt.

A fenti tételek kiemelkedő teljesülése képes volt kompenzálni azt is, hogy az uniós programok bevételei soron alig érkezett pénz az államkasszába. Hét hónap alatt összesen 181 milliárd forint jött be az egész évre tervezett 2235 milliárd forintból, tavaly ennyi idő alatt 587 milliárd forint jött be.

Közben meg kell említeni, hogy az uniós programokkal kapcsolatos kiadások haladnak: 1325 milliárd forintot fizetett ki az államkassza ilyen célokra, ami meghaladja a tavalyi 1027 milliárd forintos összeget.

Az EU-programok egyenlege tehát idén eddig pénzforgalmi szemléletben 1144 milliárd forintos mínuszt jelentenek a teljes költségvetési egyenleg szempontjából, ez tavaly 440 milliárd forintos mínuszt jelentett.

A kiadási oldal is hatalmasra nőtt

A bevételi oldal kiemelt tételeinek látványos növekedése kellett ahhoz, hogy ne boruljon fel év közben nagyon a költségvetés, ugyanis a kiadások is nagyon mennek 2025-ben. A központi alrendszer kiadásai 26 181 milliárd forint felett vannak, míg tavaly ez az összeg 24 482 milliárd forint volt. Ez egy év leforgása alatt 7%-os növekedésnek felel meg.

A központi költségvetés kiadási oldala is hasonló mértékben emelkedett, elérte a 18 880 milliárd forintot. Látványosan emelkedtek az úthálózat rendelkezésre állási díjak (216 milliárdról 377 milliárd forintra), a közösségi közlekedés költségvetérítése és támogatása (481 milliárdról 524 millliárdra). Előbbi kapcsán az NGM azt írta, hogy "az eltérést egyrészt a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változása, másrészt egyedi elemként egyes felújítási munkákból és nagykarbantartási munkákból történő kifizetések magyarázzák".

Nagyot ugrottak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is: 7627 milliárd forintról 8517 milliárd forintra. Szintén kiemelkedő emelkedés volt az állami beruházási fejezet kiadási soron: 175 milliárd forint után 266 milliárd forint. A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (174,9 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (67,1 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (15,2 milliárd forint) kapcsolódtak.

Közben nagyot nőttek a társadalombiztosítási alapok kiadásai is: 6442 milliárd forintról 6882 milliárd forintra. Itt a két legnagyobb tétel a nyugellátások kifizetése (3803 milliárd forint után 5%-kal növekedtek itt a kiadások), valamint a gyógyító-megelőző ellátás kórházi kassza (10% feletti növekmény látható itt).

Még egy nagyon fontos kiadási sorról muszáj említést tenni. Ez pedig a kamatkiadások, amelyek hét hónap alatt 2726 milliárd forintra rúgtak, 22%-kal meghaladva a 2024-ben tapasztalt kiadási összeget. Ez ugyanakkor nem váratlan a költségvetés irányítói számára. Az NGM azt írta ennek kapcsán, hogy az emelkedés az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.

A minisztérium részletes tájékoztatójából kiderül: a központi költségvetés devizaadóssága 2025-ben 2343,5 milliárd forinttal 18 901,2 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2024. év végi 29,8%-os szintről átmenetileg 31,4%-os szintre emelkedett a teljes adósságon belül.

De mégis hogy áll a költségvetés ezek után?

A különböző bevételi és kiadási oldali változások eredője, hogy hét hónap alatt a költségvetés pénzforgalmi szemléletben első ránézésre jelentős, 2786 milliárd forintos mínuszt halmozott fel. Az elmúlt évek első héthavi kumulált hiányadatához képest viszont nem kiugró és árnyalja a képet, hogy az elmúlt hónapokban inkább többletes a büdzsé.

Más kérdés, hogy az elmúlt hónapok kedvező egyenlegeihez nagy mértékben járultak hozzá egyszeri tételek (osztalékbefizetések főként), így a javulás nem feltételenül fenntartható.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az idei költségvetési egyenlegre több a lefelé mutató kockázat. Eredetileg 3,7%-is hiánycéllal számolt a kormány, most ez a várakozása 4,1%-ra emelkedett. Alapvetően két hatás eredőjeként emelkedhet még tovább ez a hiánymutató:

1. A minisztérium legutóbb 1%-ra szállította le az idei növekedési várakozását, de ezzel párhuzamosan nem rontotta az idei egyenlegmutatót, pedig a korábbi tapasztalatok alapján nem lenne meglepő. A makrogazdasági folyamatok ugyanis nem feltételenül támogatóak a költségvetés szempontjából, egyes elemzői vélemények szerint 5%, vagy a feletti hiány alakulhat ki idén a büdzsében.
2. Ráadásul erre rakódnak rá az eddig már megismert gazdaságpolitikai lépések költségvetést lazító hatásai, és az esetleges új lazító lépések, legyenek ezek akár adópolitikai lépések, akár egyszeri kiadástnövelő tételek.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az MNB a júniusi inflációs jelentésében 4,1-4,4%-os sávba tette a várható deficit mértékét. Korábbi elemzéséből pedig kiderült, hogy érezhető elmaradások lehetnek 2025-ben összességében bizonyos bevételi tételekben (ez megerősíti a fenti első magyarázó elemet).

Adódik a kérdés: mit tesz a következő hónapokban a kormány a költségvetés idei egyenlegét illetően. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy hangsúlyozza a költségvetési hiány idei csökkenését, ami egészen addig megállja a helyét, ameddig a kormány el tudja hitetni a hitelezőkkel, hitelminősítőkkel, forintbefektetőkkel, hogy az idei deficit kisebb lesz, mint a tavalyi GDP-arányos 4,9%-os mérték. Ebből a szempontból fontosak lesznek a havonta megjelenő pénzforgalmi költségvetési adatok. Ezek ugyanis kirajzolják a hiány várható lefutását.

Minden a költségvetés idei helyzetéről ide kattintva.

Nem lennénk meglepve, ha a kormányzat ebbe a típusú stratégiájába még akár az is beleférne, hogy az őszi hónapokban (a romló környezetre hivatkozva, amit most épp az EU-USA közötti vámmegállapodással magyaráz a kormány) tovább emelné az idei hiányvárakozását. A 2025-ös költségvetés eredményszemléletű (vagyis EU-s módszertan szerint számolt) egyenlegének első becslése ugyanis csak 2026 tavaszán derül ki (a KSH április első napjaiban teszi közzé a kormányzati szektor tavalyi teljes éves egyenlegét). Ezért ha a kormány "véletlenül" elvétené az idei évben a csökkenő hiánypálya vállalását, arra csak utólag derülne fény, egészen addig (vagyis idén ősztől, jövő tavasz közepéig) elképzelhető az a reális stratégia a kormány részéről, hogy minden fontos piaci szereplővel elhiteti minden erejével, hogy márpedig a hiány csökken. Utólag egy emelkedő hiánypályának már várhatóan kisebb jelentősége lenne. Bár érdekes kontextusba tudna kerülni egy ilyen fejlemény pár nappal a 2026-os parlamenti választások előtt, amikor a kormány várhatóan egyébként is lazítóbb üzemmódban van a költségvetési fegyelem szempontjából.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images