Sokat hozhat a konyhára a Mol új „edzésterve" – Most azt is megtudtuk, hogyan

Júniusban vezette be a Mol a Tomorrow Downstream stratégiáját, amiről a második negyedéves gyorsjelentést követően rántotta le a leplet a társaság – ráadásul a program hatására a feldolgozás-kereskedelemmel foglalkozó üzletág (Downstream) várható EBITDA-tervét is megemelték. Miért pont most hirdették meg ezt a programot?

Mert előre gondolkodunk, és arra használjuk az erőnket, hogy megalapozzuk a jövőt. De az időzítés a változó körülményekről is szól.

Egyfelől geopolitikai bizonytalansággal, ingadozó energiaárakkal és növekvő szabályozási nyomással kell szembenéznünk.

Másfelől változik Európában a közlekedési szektor energiaösszetétele, ami kihatással van a fosszilis üzemanyagok iránti keresletre is.

A Mol még 2024 áprilisában hirdette meg az új stratégiáját, ehhez hogyan illeszkedik a frissen bejelentett program?

Azért raktuk össze ezt a programot, hogy minél hatékonyabban tudjuk támogatni a vállalati célkitűzéseket. A SHAPE TOMORROW egy hosszútávú stratégia, ami kijelöli az irányokat, a Tomorrow Downstream pedig egy motor, ami felgyorsítja az egész gépezetet. Ahhoz, hogy tudatosan formáljuk a jövőt, egy nyereséges, hatékony és előrelátó Downstream divízióra van szükség. A TODO megerősíti az alaptevékenységünket, hogy tovább tudjunk lépni – a megújuló energiaforrások, a körforgásos gazdaság és az ügyfélinnováció irányába. Ez a hosszútávú stratégiai megvalósítás működési alapja.

Az elmúlt időszakban ismét forró téma lett az orosz olajról való leválás, hiszen júniusban az Európai Bizottság arra kérte az érintett kormányokat, hogy készítsenek tervet a leválásra vonatkozóan, amit optimális esetben 2027 végéig kéne megtenni. Ehhez a vonalhoz illeszkedik a friss stratégia is? Milyen időtávon és mekkora szintre lehet növelni a nem-orosz források arányát?

Sok vita folyik erről, de a képlet egyszerű: a százhalombattai és a pozsonyi finomító is többszáz kilométerre van a legközelebbi tengeri kikötőtől. 

Az alapanyagokat csak közvetítőkön keresztül tudjuk beszerezni, a Barátság-vezetéknek pedig jelenleg nincs 100%-os alternatívája.

Jó, hogy megerősítettük az Adria-vezetéket, de a kapacitása továbbra is kérdéses, kereskedelmi szempontból pedig előnytelen. Ez is egy fontos szempont, és nem csak a részvényeseink miatt. Gondolnunk kell a fogyasztók árérzékenységére is.

Miben más a Tomorrow Downstream, mint a korábbi hatékonyságnövelő programok?

Minden korábbi hatékonyságnövelő program hozzájárult ahhoz, hogy a Downstream  erősebb legyen. Most a megváltozott külső körülmények miatt egy nehezebb időszakot élünk át, és határozottabb válaszokat adunk. A program lényege a működési teljesítmény javítása, a termékportfolió fejlesztése, valamint az állandó és változó költségek csökkentése. Sport hasonlattal élve: a TODO egy új edzésterv a teljes Downstream csapat számára. A fizikai erő ugyanis nem elég. Ahhoz, hogy megnyerjük a versenyt, fejben is ott kell lennünk.

A stratégia célja évi 500 millió dolláros javulás elérése a Downstream szegmensben, ez legalább 20-30 százalékos javulást jelentene, ha az átlagos múltbeli teljesítményt nézzük. Pontosan miből áll a program, milyen alterületeket érint és hol fog megjelenni ez az extra 500 millió dollár? Van beruházási oldala is, vagy csak folyamat-optimalizálásról van szó?

A Tomorrow Downstream (TODO) program ambiciózus, mégis reális célokat tűzött ki: a belső tartalékok felszabadítását, a működési kiválóság fokozását, valamint a hosszú távú fenntarthatóság alapjainak megteremtését. A Tomorrow Downstream nem egyszeri projekt, hanem szemléletváltás és tartós értékteremtés.

Különböző kulcsterületekre koncentrálunk: az eszközök rendelkezésre állására és megbízhatóságára; a termékfejlesztésre, a szén-dioxid-csökkentésre, az energiahatékonyságra; a digitalizációra és az átfogó költségoptimalizálásra.

Az a célunk, hogy okos és integrált intézkedésekkel érjük el az évi több mint 500 millió dollárnyi javulást.

Hogyan alakítják át a projektek a termékportfóliót – várható-e nagyobb hangsúly a megújuló üzemanyagokon vagy petrolkémiai alapanyagokon?

A Mol már most is gyárt dízel- és fenntartható repülőgép-üzemanyagot megújuló alapanyagokból, és készen áll arra, hogy ezt a tevékenységet tovább fejlessze. Számunkra a fenntartható mobilitás kiemelt, stratégiai fontosságú cél, legyen szó közúti vagy légi közlekedésről. Miközben a saját működésünket is zöldebbé tesszük, ügyfeleink számára az üzemanyagkínálat bővítésével biztosítjuk az okos energiaátmenethez szükséges feltételeket.

Hosszútávú stratégiai céljaink egyike, hogy a hulladékból értéket teremtsünk, és bevezessünk körkörös vegyipari megoldásokat. Erre már gyakorlati példák is vannak. Például az autóipar számára új, kedvező szagtulajdonságokkal rendelkező újrahasznosított műanyag alapú termékeket fejlesztettünk ki. A következő időszakban újabb körkörös alapanyagok tesztelését tervezzük, a technológia és a tanúsítási rendszer további finomítása mellett.

Milyen ütemterv mentén valósítják meg a beruházásokat és átalakításokat, és mikor várható a kézzelfogható eredmény?

Már egy éven belül kézzelfogható eredményeket várok:

a mostaninál is stabilabb pénzügyi eredmény, a már említett évi 500 millió dolláros javulást, fegyelmezettebb szervezetet és valódi tulajdonosi szemléletet is.

Milyen piaci kockázatok befolyásolhatják a célok teljesülését (például finomítói marzsok, szabályozás, energiahordozó-árak)?

Pont azért raktunk össze magunknak egy ilyen „edzéstervet", hogy bármilyen akadályt át tudjunk ugrani. Az elmúlt három és fel év után,

az egyszerre jelentkező háborús és szabályozói kihívások mellett megtanultuk: mindig minden forgatókönyvre fel kell készülni. Ennek a szellemében született meg a TODO is.

A Mol regionális pozíciója erős, de az európai finomítói szektor szigorodó szabályozással néz szembe. Hogyan készülnek ezekre a kihívásokra?

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy csökkentsük a finomítóink karbonlábnyomát, de az irreális célokat nem hagyjuk szó nélkül. Erős finomítók és ipari szereplők nélkül nincs pénz a zöld átállásra, az ellátásbiztonság pedig egyenesen lehetetlen. A jó szándék nem elég. Időre, társadalmi tudatosságra és pénzre is szükség van, mert a legtöbb zöld technológia még éretlen, a megújuló energiatermelési kapacitása pedig elégtelen. Félreértés ne essék, az EU jó ügyért küzd, de nem elég átgondolt módon. A nagy változások időbe telnek. A Holdra szállást sikerét sem az adminisztratív terhek, hanem az idő, a türelem és a pénz hozta el. A közel egy évtizedig tartó program mai árfolyamon 180–200 milliárd dollárba kerülne. Összehasonlításképpen: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a zöld átálláshoz 2021 és 2030 között 520 milliárd euró beruházásra lesz szükség. Magyarán háromszor annyiba fog kerülni, mint a Holdra szállás.

A befektetők felé milyen üzenetet hordoz a Tomorrow Downstream, különösen a jelenlegi volatilis olaj- és termékár-környezetben?

Azt, hogy a Mol csoporttal hosszútávon is érdemes számolni. Ez egy jövő biztos cég, ami már most azon dolgozik, hogy évtizedek múltán is erős és versenyképes finomítói legyenek. Mi nem szervezzük ki az EU határain kívülre a finomítói tevékenységet, hanem fejlesztjük, zöldebbé és hatékonyabbá tesszük. Egy ennyire volatilis környezetben pont az ilyen hosszútávú és felelős gondolkodással lehet tovább erősíteni a bizalmat, és nem csak a befektetőkben, hanem a partnerekben és a kollégákban is. Mi hiszünk abban, hogy ennek a cégnek van jövője és teszünk is érte.

Ha öt év múlva beszélgetünk, milyen eredményeket szeretne akkor látni, hogy elmondhassa: “a Tomorrow Downstream teljes sikertörténet volt?”

Az én vízióm a fegyelmezett, biztonságos és stabil működésre épül.

Most kell megalapoznunk azt, hogy 5, 20 és 50 év múlva is legyen elegendő energia, megfizethető áron.

Ehhez csökkentenünk kell az energiafüggőségünket, hatékonyan kell kiállnunk a versenyképességi szempontok mellett és minden nap végig kell gondolnunk: mit tudunk jobban csinálni.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.