Chikán Attila: olyan változás jön a világgazdaságban, ami mindent felforgathat

A 2020-as évek elején olyan sokkok érték a világ gazdaságát, amelyek alapjaiban változtatták meg az ellátási láncok működését – kezdte előadását Chikán Attila.

Hangsúlyozta, hogy míg korábban a lakosság csak közvetve érzékelte ezeknek a rendszereknek a problémáit, a pandémia idején a zavarok már a mindennapi életben is megjelentek, például az alapvető fogyasztási cikkek hiányán keresztül.

Az ellátási láncok kialakulásának hátteréről szólva Chikán kiemelte, hogy azok a neoliberális gazdaságpolitika időszakában, történeti szükségszerűségként jöttek létre. A folyamat három fő tényezőre épült:

1. a politikai stabilitásra, a technológiai fejlődésre – különösen a logisztikai és informatikai újításokra – és a liberalizált nemzetközi kereskedelemre.
2. Ezzel párhuzamosan létrejöttek a szükséges intézményi keretek is, például a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), amelyek biztosították a szabályok között zajló kereskedelmet.
3. Ez a környezet erősítette a munkamegosztást, és hozzájárult ahhoz, hogy a világkereskedelem a termelésnél kétszer gyorsabban bővüljön.

A professzor rámutatott, hogy a korábbi válságok – például az olajválság, az ázsiai pénzügyi krízis vagy a 2008-as globális pénzügyi válság – nem rengették meg az ellátási láncok alapstruktúráját. Ezek jellemzően ágazati vagy regionális jellegűek voltak, és bár átmenetileg nehézségeket okoztak, a rendszer viszonylag gyorsan helyre tudott állni. A 2020 utáni időszak azonban alapvetően más volt:

a Covid–19 világjárvány globális és fizikai értelemben is mindenkit érintett, és a reálszférában nehezebb volt az alkalmazkodás, mivel konkrét alkatrészek, nyersanyagok hiánya bénította meg a termelést.

Chikán szerint a pandémiát súlyosbította a nyersanyag- és energiaválság, valamint az országok közötti növekvő politikai és katonai feszültség. A korábbi, válságkezelést szolgáló nemzetközi összefogás helyett most inkább konfliktusok alakultak ki, amelyek a háborús cselekményekig is elvezettek. Ez a helyzet felértékelte a biztonságot és a fenntarthatóságot, a kormányzati szerepvállalás pedig szinte mindenhol erősödött. A professzor úgy fogalmazott:

a vállalatoknál a költséghatékonyság háttérbe szorult, és előtérbe került a rugalmasság és az ellenállóképesség.

Kiemelte, hogy a válságok közepette két globális trend maradt változatlanul meghatározó: a digitalizáció és a fenntarthatóság. Ezek nem szorultak háttérbe, sőt, a hosszú távú vállalati stratégiákban még hangsúlyosabbá váltak. A digitalizáció fejlődése tette lehetővé például a valós idejű nyomon követést, amely ma már alapfeltétele a működő ellátási láncoknak. A fenntarthatóság szélesebb értelmezésében, az ESG-szempontokat is figyelembe véve, a vállalatoknak kötelező alkalmazkodniuk, hiszen ez a jövőbeni versenyképesség alapja.

A magyar helyzetet elemezve Chikán elmondta, hogy hazánk hagyományosan erősen nyitott gazdaság, így különösen érzékeny a globális folyamatokra.

Problémának nevezte, hogy Magyarország az ellátási láncok végén, alacsony hozzáadott értékű pozícióban helyezkedik el. Ez az úgynevezett „ostorhatás” miatt különösen sérülékennyé teszi a hazai cégeket: a lánc végén lévő szereplők kapják a legnagyobb „ütéseket”, és náluk jelentkeznek a legnagyobb kilengések. A magyar vállalatok válaszai hasonlóak voltak a nemzetközi trendekhez:

készletek felhalmozása, beszállítói diverzifikáció és a szerződések újratárgyalása voltak a legfontosabb lépések.

Egy friss, kétszáz vállalatot vizsgáló kutatás eredményeiről beszámolva elmondta, hogy a kormányzati politika megítélésében éles különbség van a magas és az alacsony versenyképességű cégek között. A hatékonyabb, jobban teljesítő vállalatok inkább elégedettek, míg a kevésbé versenyképesek kritikusabbak. A fő trendek – digitalizáció és fenntarthatóság – követése ugyanakkor mindkét csoportban megfigyelhető, még ha eltérő szinten is.

Végül a professzor arról beszélt, hogy a jövő a globális politikai és gazdasági környezet alakulásától függ. A technológiai fejlődés és az ideológiai szakadások egyaránt befolyásolják, hogyan működnek majd az ellátási láncok. Úgy vélte, a vállalatoknak egyszerre kell törekedniük a rugalmasságra és a rezilienciára, vagyis arra, hogy gyorsan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, miközben stabil működést is fenntartanak. Chikán szerint ez a kettős követelmény határozza meg a következő évek gazdasági stratégiáit.

Címlapkép forrása: Portfolio