Összegyűltek a viharfelhők a benzinkutak felett

Ha valaki ránéz a hazai üzemanyagárak alakulására az elmúlt években, akkor a grafikont szemlélve könnyen juthat eszébe egy prédáját becserkészni készülő kígyó képe: szinte szabályos, de egyre kisebb kilengések jellemezték a piacot egészen idén júniusig, azóta viszont szinte egy helyben toporognak az árak.

A legfrissebb információk szerint holnap 594 forintot kell majd tankolni a kutakon egy liter benzinért, a dízel litere pedig 595 forintba fog kerülni. Összességében

idén eddig 31 forinttal lett olcsóbb a benzin (-5%), a dízelnél pedig ennél is jelentősebb, 42 forintos esést láthattunk (-7,6%).

Mi mozgatja az árakat?

Az üzemanyagárakat leginkább befolyásoló, gyakran változó tényezők a következők:

• az alapterméknek, azaz a Brent olajnak a világpiaci ára,
• a finomítói prémiumok
• és a forint dollárral szembeni árfolyama.

Ezeket a változókat fogjuk most megnézni közelebbről.

A fentieken túl nagyon fontos benzinár-meghatározó tényezők még például a vonatkozó adótételek, a beszerzési költségszerkezet, a földrajzi helyzet (van-e tengerpart), az olajfinomítók távolsága és számossága is, ezek viszont nem, vagy csak ritkán változó adottságnak tekinthetők, így ezekre a tényezőkre nem terjed ki az elemzés. A kilátásoknál azért lesz szó az adókról.

Olajár

A Brent nyersolaj ára idén elképesztően széles kilengések mentén alakul, jelenleg 11 százalékos mínuszban van a jegyzés 2025-ben. Márciusban több mint hároméves mélypontra zuhant a kurzus a növekvő amerikai készletek és az OPEC+ váratlan termelésnövelési terve miatt, aztán április elején tovább folytatódott az esés, amikor a Donald Trump által meghirdetett vámháború világszerte felerősítette a recessziós félelmeket, ráadásul egy újabb OPEC+ kitermelési döntés is hozzájárult a Brent eséséhez. Aztán az iráni-izraeli konfliktus eszkalálódása során felmerült a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége, amire reagálva meredeken megugrott a Brent jegyzése júniusban, de aztán a helyzet javulásával párhuzamosan ugyanilyen meredeken be is szakadt a jegyzés.

Ami pedig a kilátásokat illeti: bár az előre meg nem jósolható geopolitikai villongásokra kifejezetten érzékenyen tud reagálni az olajár (főleg, ha a Közel-Keleten történik valami),

de a hosszú távú trend továbbra is az olajárak esése felé mutat,

elsősorban az alternatív energiaforrások térnyerése miatt. Amire viszont rövid távon érdemes lesz odafigyelni, azok az újabb OPEC-döntések: a kartell hétvégi találkozójára várva hirtelen beesett tegnap a Brent jegyzése, mivel friss információk szerint várhatóan a termelési célok októberi növeléséről dönthetnek majd.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Finomítói prémiumok

Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a hazai benzinárat, hogy mekkora prémiumot kell fizetni a nyersolaj finomításáért, ebben a tekintetben pedig inkább kedvezőtlen folyamatokat láthattunk: a Neste adatai alapján 2024 végén egy hordó benzin finomításáért még 8 dolláros, a dízeléért pedig 19 dolláros felárat kellett fizetni, ezzel szemben jelenleg a benzinnél 21 dollár, a dízelnél pedig 27 dollár ez az érték.

A benzin- és dízelmarzsok idei emelkedésének hátterében több tényező áll. A legfontosabb, hogy

a dízelkészletek globálisan extrém alacsony szintre estek,

az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is mintegy 20 százalékkal a tízéves átlag alatt vannak, miközben a kereslet erős maradt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési szektorban. A kínálati oldalt tovább szűkítette több finomító kiesése, illetve a közepes és nehéz kőolaj hiánya. Eközben a nyár előtti időszakban még tovább fokozódott a kereslet, ugyanis Kína rekordmennyiségben exportált benzin, dízel és kerozin termékeket.

Ami pedig a kilátásokat illeti,

• rövid távon: az amerikai EIA előrejelzése szerint a dízel finomítói prémiuma 2026-ban a mostani 69 cent/gallonról 90 cent körülire emelkedhet, ami azt jelzi, hogy

  a dízel piacán a továbbiakban is áremelkedésre lehet számítani.

• Középtávon, 2025–2027 között az IEA és több befektetési bank is arra számít, hogy a marzsok tartósan a hosszú távú átlag felett maradnak, de enyhe visszarendeződés következhet a mostani rendkívül magas szintekről.
• Hosszabb távon a finomítói kapacitások várható leépülése, az alternatív energiaforrások térnyerése és a kereslet szerkezetének átalakulása inkább lefelé hathat majd a marzsokra.

Forint

Amikor arra a kérdésre kerestük a választ a nyár előtt, hogy mikor érdemes a forintunkat euróra vagy dollárra váltani, akkor – utólag visszatekintve – a legtöbb esetben jó tanács lett volna, hogy "ráérünk még azzal". Mert bár széles kilengések mentén, de nagyot erősödött a forint a vezető devizákkal szemben: a januári csúcs óta már 5,6 százalékkal erősödött az euróval szemben, a dollárnál pedig még látványosabb a történet, itt kereken 15 százalékos erősödésről beszélhetünk 2025-ben.

A kilátások viszont már nem annyira fényesek, mint a múltbeli teljesítmény:

egyrészt az európai kötvénypiacokon egyre inkább érződik az idegesség – jelenleg különösen a német, francia és brit hozamokon látszik ez, de előbb-utóbb átterjedhet a magyar piacra is. A Portfolio havi rendszerességgel elkészített alapkezelői felméréséből pedig az derül ki, hogy a felmérésben résztvevő alapkezelők szerint három hónapos időtávon legfeljebb 2 százalékot fog elmozdulni a jelenlegi szintről a kurzus – aki komolyabb elmozdulást vár, az inkább a gyengülés felé hajlik.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Hogy állunk a régióban?

A hazai kormányzatnak már régóta nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések. Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országok átlagánál magasabb-e a hazai benzin ára. (Az összehasonlítás során azért is a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.)

Ebben a közegben

A BENZIN ESETÉBEN 2 FORINTTAL olcsóBB A HAZAI ÜZEMANYAG AZ ÁTLAGNÁL,

míg a dízelnél 1 forinttal az átlagos szint felett van a hazai ár.

Az alábbi grafikákon térképen is látható, hogy hol drágább a benzin és a dízel a régióban, mint Magyarországon.

Összességében tehát úgy néz ki, hogy nyugodtak lehetünk: jelenleg a régiós átlagszint környékén van mindkét üzemanyag ára, ezért ha továbbra is a régiós összehasonlítás marad a döntő elv, akkor nem kell markáns kormányzati beavatkozásra számítani.

Baljós árnyak Magyarországon

Bár jelenleg az erős forintnak és a csökkenő trendben levő olajárnak köszönhetően kedvezőnek mondható a hazai üzemanyagpiaci helyzet, a jövővel kapcsolatban azért merülnek fel kérdőjelek.

Januárban jön ugyanis a jövedéki adó inflációkövető emelése,

ami jelentősen növelheti az üzemanyagárakat.

Egész pontosan

• a benzin jövedéki adója literenként 8,7 forinttal,
• míg a gázolajé 8,1 forinttal emelkedik 2026. január 1-jétől.

Az emelés a tavaly bevezetett inflációkövető adóemelési mechanizmus következménye, amely szerint a jövedéki adó mértéke minden év elején az előző év júliusi inflációs rátával növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 júliusában 4,3 százalékos volt az infláció. Az új szabályozás értelmében a 95-ös benzin jövedéki adója literenként 210 forintra, a gázolajé pedig 197 forintra emelkedik.

Emellett az ellátásbiztonság is forró téma lett az elmúlt hetekben, a Barátság olajvezetéket ért többszöri támadások kapcsán. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint 

a vezeték teljes leállása esetén mintegy 10 százalékos áremelkedésre lehet számítani a benzinkutakon.

Rövidebb, átmeneti leállás esetén 20-40 forintos literenkénti drágulást prognosztizált a vezető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images