Windisch László: egy 4000 milliárd forintos problémát görget Magyarország

Szabó Dániel

2025. szeptember 04. 12:37

Az Állami Számvevőszék idei átszervezésének célja az ágazati szakértelem erősítése és az adatalapú, kockázatközpontú ellenőrzés megvalósítása volt. A veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen Windisch László elnök hangsúlyozta, hogy a jelentések a hibák feltárására és a javítás ösztönzésére szolgálnak, nem pedig teljes körű országkép rajzolására. Beszédében szólt a fiskális fenntarthatóság és az uniós források tervezhetőségének kérdéseiről, a beruházástámogatási rendszer finomhangolásáról, valamint a jegybanki alapítványi ügyek tanulságairól és a vízágazat előtt álló kihívásokról.

Az intézmény idei átszervezésének fő iránya a specializáció volt: ágazati vizsgálati egységeket hoztak létre (például egészségügy, oktatás, honvédelem, adóztatás), hogy a kontrollokban tényleges szaktudás érvényesüljön. A struktúra működik, a kollégák célzott felkészítése zajlik, és több tárcával (így a belügyi és agrárterülettel) érdemi partnerség alakult ki az adatszolgáltatásban – számolt be Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke beszédében a Közgazdász-vándorgyűlésen.

Kiemelte a módszertani váltást: az ÁSZ nagymértékben adatalapú működésre áll át, automatizált feldolgozással és – korlátozottan – mesterségesintelligencia-eszközökkel.

A „jelenhez közelítő” ellenőrzést és a kockázatalapú mintaválasztást helyezik előtérbe: célzottan a hibák és kockázatok feltárása ahelyett, hogy reprezentatív képet adnának minden alrendszerről.

Figyelmeztetett a kommunikációs kockázatra: mivel a kockázatalapú jelentések nem reprezentatívak, a közpénzügyi állapotok teljeskörű leírására nem alkalmasak. A jelentések feladata a problémák azonosítása és a javítás ösztönzése, nem pedig „országkép” rajzolása.

Gazdasági háttérként azt mondta: az elmúlt 15 évben számottevő eredmények születtek (többek között GDP- és foglalkoztatásbővülés, az államadósság csökkenése bizonyos időszakokban), ugyanakkor ezek megőrzése fiskális és környezeti fenntarthatóságot kíván. A Költségvetési Tanács szerepét említve jelezte: vannak előrejelzési eltérések, az őszi költségvetési ciklus támogatja a pontosabb tervezést.

Az uniós források feltételrendszeréről szakmai-planning nézőpontból szólt: szerinte a kifizetések jogállamisági indikátorokhoz kötése módszertani bizonytalanságot okozhat, mert sok értékelés véleményalapú hivatkozásokra támaszkodik, amelyek a sajtóból és a civil szervezetektől származik. Emiatt nem tartja kiegyensúlyozottnak az Európai Bizottság módszertanát.

Álláspontja szerint a tervezhetőség érdekében objektívebb, transzparensebb mérőrendszerekre van szükség.

Az úgynevezett EKD-jelentésről (egyedi beruházástámogatások) azt mondta: nem a rendszer elutasításáról van szó, hanem finomhangolási javaslatokról. A kormányzati gyakorlat elmozdult a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek támogatása felé;

az ÁSZ szerint a költség-haszon számításokban nem szabad minden állást újként elszámolni, nagyobb súllyal kell megjeleníteni a környezeti szempontokat és a kapcsolódó infrastruktúraköltségeket.

A három nagy vizsgálat (a jegybank és az ahhoz kapcsolódó alapítványi ügyek) tanulságaként a kormányzási, átláthatósági és összeférhetetlenségi kockázatokat emelte ki: szerinte kerülendők az átláthatatlan, koncentrált befektetési struktúrák és a kontrollt gyengítő döntési mechanizmusok.

Az ÁSZ-elnök jelezte, hogy ahogy posztja elfoglalása előtt jelezte, a vízágazat fenntarthatósága kiemelt téma marad – előzetes becslések szerint a hálózati veszteség a szolgáltatott víz mintegy negyede, a gördülő fejlesztési igény közel 4000 milliárd forint –, ezért további jelentések és ellenőrzések várhatók.

Címlapkép forrása: Portfolio