Ha ez bejön, akkor nagyon nagy bajban lesz Magyarország – Rengeteg pénzt kell előteremteni

Nagy bajok a magyar költségvetésben

A következő években komoly kihívások elé néz a magyar büdzsé, hiszen a 2025-ös 4,7%-os hiány után alig lesz érdemi deficitcsökkentés, még 2030-ban is a GDP 4,3%-a lehet a hiány – vélik az IMF szakértői. Az idei és a jövő évi előrejelzés megfelel a piaci várakozásoknak, ugyanakkor

az mindenképp meglepő, hogy az IMF szerint középtávon sem lesz érdemi költségvetési kiigazítás.

Márpedig a Valutaalap épp egy hiteles, fenntartható csomagot támogatna, mely „visszaépíti a költségvetési puffereket”, hogy egy esetleges globális sokk esetén legyen mozgástere a kormánynak. Ez azonban nem fog magától megtörténni, további lépésekre van szükség, például célzottabbá kellene tenni az állami támogatásokat és kedvezményes hiteleket. A szakértők szerint 2025-28 között összességében a GDP 2 százalékára rúgó kiigazításra lenne szükség, ezen belül idén a kormányzati hiánycél tartásához kellene 0,5%-os csomag, majd 2026-27-ben még 1,3%-nyi intézkedés kellene, hogy 3 százalék alá csökkenjen a deficit. És ebben a prognózisban még nincs benne a védelmi kiadások esetleges emelése, ami további kiigazítást tehet szükségessé.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Többek között Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismerteti majd a kormány legfrissebb terveit az év gazdasági csúcskonferenciáján október 7-én. A miniszter akár az IMF megállapításaira is reflektálhat a költségvetési pálya alakulásával kapcsolatban.

Információ és jelentkezés

Ha megnézzük az IMF részletes elemzését, akkor az is kiderül, mire alapozzák a fenti költségvetési pályát: azzal számolnak, hogy a büdzsé kamatkiadásai tartósan magadósan maradnak. Ezzel szemben a magyar kormány arra építi a fiskális politikáját, hogy a 2024-25-ös csúcs után fokozatosan csökkennek a kamatkiadások, így egyensúly közeli elsődleges egyenleg mellett csökkenhet a deficit. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a régióban már most is magas adósságráta mellett a kamatkiadásunk is tartósan a legmagasabb lehet:

Jól látszik, mennyire kilóg a sorból Magyarország, ami csak részben magyarázható a magasabb adósságrátával, hiszen 2030-ra a szakértők becslései szerint a szlovák és a román államadósság is hasonló szintre emelkedik a GDP-hez viszonyítva, mégis alacsonyabb lesz finanszírozni azt.

Az IMF becslései szerint nominálisan a költségvetés kamatkiadása 2030-ra meghaladhatja az 5000 milliárd forintot, a hazai össztermékhez viszonyítva pedig folyamatosan 4-5% között lesz a következő öt évben. Nagyrészt ebből adódik, hogy

hiába lesz a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyban, a hiány a kamatok miatt magas maradhat.

Azzal kapcsolatban nincs részletes indoklás, mire építik a magasan ragadó kamatkiadásokra vonatkozó prognózist a Valutaalapnál. A hazai közbeszédben inkább az a vélekedés terjedt el, hogy az inflációkövető lakossági állampapírkamatok 2023-24-ben keletkező sokkszerű terhe után jelentős és tartós enyhülés jöhet a kamatkifizetésekben. A kép azonban ennél tarkább:

1. A magyar adósságráta eleve a legmagasabb a régióban, emiatt évről évre nagyobb lejáró adósságtömeget kell refinanszírozni.
2. A korábban alacsony kamat mellett kibocsátott forint kötvények a következő években fognak lejárni, ezeket most lényegesen magasabb hozam mellett lehet megújítani. Csak egy példa: az IMF adatai szerint 2021-ben az ötéves hozamunk éves átlagban 2,4% volt, ez az idén 6,6% lehet, majd 2030-ig fokozatosan 7,3%-ra emelkedne. Vagyis azzal számolnak, hogy a világban nem fog visszatérni az olcsó pénz korszaka középtávon, ez pedig megterheli majd a magyar költségvetést a hozamokon keresztül.

Az IMF szakértői szerint a magyar költségvetés finanszírozási igényének nagy részét továbbra is közép és hosszú futamidejű forint állampapírok kibocsátásával fedezné az ország, emellett az inflációkövető lakossági papírok lehetnek fontos elemei az adósságkezelési stratégiának. Közben az adósságon belül a deviza részarány továbbra is 30% körül maradna a kormány tervei szerint.

Nagy Márton

Magyarország Kormánya, nemzetgazdasági miniszter

Nagy Márton 2024. január 1. óta a nemzetgazdasági miniszter, 2022. májusától a gazdaságfejlesztési miniszter, korábban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. Okleveles közgazdász. 1998 és

Tovább

Nagy Márton 2024. január 1. óta a nemzetgazdasági miniszter, 2022. májusától a gazdaságfejlesztési miniszter, korábban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. Okleveles közgazdász. 1998 és… Tovább

Hogy lesz ebből adósságcsökkenés? Sehogy!

A tartósan magasan ragadó költségvetési hiány a GDP-arányos államadósság pályájára is hatással lehet, a friss elemzés szerint az államadósság a 2024-es 73,5%-ról 2030-ra 78,6%-ra emelkedhet, ezen belül

az IMF előrejelzése szerint egyetlen olyan év sem lesz, amikor csökken.

A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint a bruttó finanszírozási igény 2025-ben megközelítheti a GDP 22%-át elsősorban a lakossági állampapírok vártnál nagyobb arányú visszaváltása miatt. Ezt követően 2030-ig a bruttó hazai össztermék 17%-a körül alakulhat az érték. Kockázatot jelent az adósság magas inflációs kitettsége, ami megemelheti az adósságszolgálati költségeket az infláció emelkedésével vagy a megújítási arányt akkor, ha az alacsonyabb áremelkedés mellett többen váltják vissza inflációkövető lakossági papírjaikat.

Összességében azt az IMF is elismeri, hogy

a magyar adósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok mérsékeltek, ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezek növekedtek az elmúlt másfél évben

a legutóbbi hasonló átfogó elemzés óta.

A bankok ki vannak tömve állampapírral

A magas költségvetési hiány és az emelkedő adósságráta mellett még egy kockázatra hívja fel a figyelmet az IMF:

régiós összehasonlításban kifejezetten magas a magyar bankok állampapír-kitettsége.

Ez azért baj, mert ha a kormánynak további intézkedésekkel nem sikerül csökkenteni a hiányt és mozgásteret teremteni, akkor egy esetleges globális sokkhelyzetben nem lesz hova fordulni, nem lehet ugyanis abban bízni, hogy szükség esetén a bankszektor további jelentős mennyiségű állampapírt tud felszívni. Kiemelik, hogy 2024-ben a bankadó részleges leírhatóságát a kormány állampapír-vásárlásokhoz kötötte, ennek eredményeként tovább nőtt a bankszektor kitettsége.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images