Mindent felforgató időjárás-előrejelzés érkezett: halálos viharokra és szupercellákra kell készülni

Jönnek a szupercellák

Azt már számos korábbi tanulmány, illetve klímamodell előre vetítette, hogy

a hőmérséklet emelkedése a szélsőséges időjárási jelenségek intenzitásának és gyakoriságának növekedését okozza.

A Berni Egyetem és az ETH Zürich Science Advances-ben publikált úttörő szimulációi alapján azonban az is megállapíthatóvá vált, hogy mire számíthat Európa a szupercellás vihar aktivitás alakulása tekintetében, ha a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest 3 Celsius-fokot emelkedik.

A szupercellák általában nyáron fordulnak elő, és a tipikus zivatarokkal szemben a meleg, párás levegő úgynevezett forgó feláramlása jellemzi őket, amely instabillá téve a légkört

erős szeleket és heves esőzéseket, illetve jégesőt hoz magával.

Ez a forgó felfelé irányuló légáramlás adja a szupercellák egyedi erejét és tartósságát, így míg a legtöbb égiháború viszonylag gyorsan elmúlik, addig a szupercellák órákig is eltarthatnak, és hatalmas területekre terjedhetnek ki.

Bár a szupercellák Európában viszonylag ritkák, és az összes vihartevékenységnek csak kis részét teszik ki, egyre nagyobb kihívást jelentenek az infrastruktúra és a társadalom számára, súlyos károkat okozva a jégeső, a szél és az eső révén, az elmúlt években pedig jelentősen nőttek a kapcsolódó biztosítási kárigények.

A szupercellás zivatarok Európa legnagyobb hatással járó időjárási eseményei közé tartoznak, amelyek az anyagi károkon, mezőgazdasági veszteségeken és közlekedési káoszon túl

nem ritkán közvetlenül is veszélyeztetik az emberéleteket is.

Hol kell rájuk számítani?

A határokon átnyúló viharészlelést, illetve az átfogó elemzést ugyanakkor megnehezítik az európai országok időjárási radarhálózatainak különbségei. Ezért a Berni Egyetem és az ETH Zürich kutatói egy olyan, új típusú klímamodellt fejlesztettek ki és használtak a tanulmány elkészítése során (a svájci nemzeti tudományos alap finanszírozásában), amely digitális térképezési technikákat alkalmaz a viharcellák szimulálására, és sokkal részletesebb képet ad a vihar kifejlődéséről, mint ahogy az korábban lehetséges volt. A kutatók a korábbiaknál nagyobb felbontású, kilométeres léptékű klímaszimulációk alkalmazásával eddig nem látott pontossággal tudták modellezni a szupercellák várható előfordulásának alakulását.

Ezzel a projekt érdemben javítja a szupercellás zivatarok előrejelzésének pontosságát, de a szimuláció a valóságosnál valamivel kevesebb vihart rögzít, mivel a modell a 2,2 kilométernél kisebb kiterjedésű és egy óránál rövidebb viharokat nem képes megjeleníteni. A tanulmány alapján

a szupercellák gyakorisága a legnagyobb relatív növekedést a Baltikumban mutathatja, de jelentősen bővülhet az Alpok térségében, illetve Kelet- és Közép-Európában is.

A szimuláció a szupercellás zivatarok gócpontjaként azonosítja az Alpokat, különösen a Déli-Alpok térségét, míg az óceánok és a sík területek felett a legkisebb az ilyen jellegű aktivitás. Az Alpok északi oldalán jelenleg szezononként körülbelül 38, a déli lejtőkön pedig 61 szupercellás vihar fordul elő, ezek a számok azonban jelentősen, 52, illetve 36%-kal emelkednének 3 fokos globális felmelegedés esetén (jelenleg 1,4-1,5 fokos felmelegedésnél járunk - a szerk.) a tanulmány szerint.

Összességében

a szupercellás zivatarok számának 11%-os bővülése várható Európában,

és az aktivitás Északkelet-Európa és nagyobb tengerszint feletti magasságok felé is kiterjedhet.

A felmelegedés folytatódása esetén a gyakoriság mellett várhatóan a viharok intenzitása is jelentősen növekszik, az eső mennyisége és kiterjedése, a jégesőszemek mérete, illetve a széllökések tekintetében.

Sürgősen fel kell készülni

A szupercellák előfordulási valószínűségének jelentős növekedésére és a csapadékintenzitás várható erősödéséhez fűződő kockázatokra tekintettel a kutatók tanulmányukban a szupercellás viharok időjárási kockázatértékelésekbe és a katasztrófamegelőzési stratégiákba történő szisztematikus beépítésének fontosságát is hangsúlyozzák.

A tanulmány kiemeli, hogy

az európai országoknak sürgősen fel kell készülniük egy olyan jövőre, amelyet egyre gyakoribb és intenzívebb súlyos időjárási események jellemeznek.

Ehhez az infrastruktúrának, a mezőgazdaságnak, az egészségügyi szolgálatoknak és a biztosítási rendszereknek egyaránt alkalmazkodniuk kell, ennek kulcsa pedig a szupercellás viharokat létrehozó feltételek feltárása lehet. A kutatók szerint a megfelelő felkészültséghez elengedhetetlen, hogy megértsük, milyen körülmények között alakulnak ki ezek az események, és hogyan hat rájuk a klímaváltozás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio