Úgy vágtattak itthon az árak, hogy a kormány csodafegyvere is csak szépségtapasznak tűnik

A - március 17-én bevezetett - árrésstop az áprilisi élelmiszer-inflációt havi bázison 1,3 százalékkal mérsékelte, de voltak olyan termékek (például a tejföl, vagy a joghurt), ahol jelentős, akár 25 százalékos árcsökkenést is megfigyelhettünk. Azóta az élelmiszerek átlagára ugyan elkezdett visszakúszni, de ebben nem csak az játszik szerepet, hogy a nagy láncok elkezdhették "porlasztani" a veszteségeiket más termékeken, hanem hogy az idényáras termékek (zöldségek, gyümölcsök) ára is emelkedik.

Feltűnő keresztárazást egyébként sem a KSH adataiból, sem pedig az Online Árfigyelő statisztikáiból nem tudunk kiolvasni, ahogy az is látható, hogy

a beszállítók is igyekeztek tartani magukat a kormány kéréséhez és nem kezdtek el árat emelni.

Durva volt a magyar infláció

A magyar élelmiszerek árszintje az elmúlt években rendkívüli mértékben megemelkedett, gyakorlatilag felzárkózott a nyugat-európai szinthez és ezen a tényen semmilyen piacbefolyásoló intézkedés nem tud érdemben változtatni, legyen szó árstopról, kötelező akciózásról, vagy a most meghosszabbított árrésstopról.

Az okok ismertek és sokrétűek. 2022 őszén a forint történelmi mélypontra gyengült, ami drágábbá tette az importtermékeket és az alapanyagokat. Közben az energiaárak az egekbe szöktek Európában, a magyar cégek pedig sokszor tartósan magas árú szerződésekbe ragadtak, így a termelési és csomagolási költségek is emelkedtek. A kiskereskedelmi árstopok és kötelező akciók hosszabb távon szintén felhajtották az árakat.

Ehhez társultak a kormányzat által kivetett extra adók és díjak, például a kiskereskedelmi különadó és az új csomagolási díjak. Mivel Magyarországon az áfa 27%, minden költségnövekedés még látványosabban megjelenik a végső árban, mint más országokban. A kereskedelemben és logisztikában közben jelentősen nőttek a bérek, a benzinársapka kivezetése után pedig a szállítás is drágult.

Tej, sajt, tojás

Az Eurostat oldalán elérhető harmonizált módszertanon alapuló fogyasztói árindex (HICP) jól mutatja, hogy mit is jelentenek a kormány intézkedései európai összevetésben. A "tej, sajt, tojás" termékcsoport különösen érdekes, mert nem csak az árrésstop érinti ezeknek a termékeknek egy részét, de a korábbi árstop hatálya alá tartozott a 2,8-as UHT tej és a tojás is (utóbbiak összesített súlya természetesen kisebb, mint az árrésstop esetében, amelyben az ESL tejek és a trappista is benne van).

A tejtermékek ára 2022-ben rekordot döntött, főleg a magas energia- és takarmányárak miatt. A következő évben, 2023-ban, az árak jelentősen estek, mert Kína kevesebb tejterméket importált, és felhalmozódtak a készletek. 2024-re az árak stabilizálódtak, majd enyhén emelkedtek és 2025 közepére a tejtermékek ára ismét megközelítette a 2022-es csúcsot. A tojás esetében 2022-ben volt egy jelentős áremelkedés.

Ezeket a változásokat követték az európai és a magyar árak is, ahogy az a lenti grafikonon is látszik, csak eltérő mértékben: a magyar drágulás messze meghaladta az európait 2023-ig, utána jött a fordulat.

A grafikonon tisztán látszik az árrésstop hatása, amely 2015-höz képest majdnem 20 százalékponttal mérsékelte az árakat, de az olló még mindig hatalmas ha az európai árváltozásokat nézzük a 10 évvel ezelőtti bázison.

Baromfi

A baromfihúsok ára hasonló pályát írt le Magyarországon, mint az Európai Unióban, bár a növekedés lendületesebb volt. Az árrésstop hatása jól látható 2025-ben, a 2021-es árstopé kevésbé, hiszen az csak a csirkemellre, illetve a far-hátra vonatkozott.

Itthon a baromfihúsok ára áprilisban 5 százalékkal lett olcsóbb, azóta ugyanakkor lassan emelkedik termékcsoport ára a KSH szerint.

Sertéshús

A sertéshús ára az elmúlt években sokat ingadozott. 2022-ben a háború miatt drágább lett a takarmány és az energia, miközben az uniós sertésállomány is csökkent, ezért világszerte emelkedtek a költségek és az árak. 2023-ban Európában nyáron rekordmagas árakat mértek, majd az év végére mérséklődés következett. 2024-ben Európában nőtt a kínálat, de gyengébb volt a kereslet, ezért a felvásárlási árak a nyártól az év végéig csökkentek, amelyre később hatottak a száj- és körömfájás miatt is korlátozások is.

Az árakat nézve hasonló tendenciát látni a sertéshús esetében mint a baromfinál. A sertéscomb, a sertéskaraj, a sertésoldalas és a sertéstarja is árrésstopos, amely láthatóan megfogta az árakat és zárult az olló az európai, illetve a magyar áremelkedések között szintén a 10 évvel ezelőtti bázist figyelembe véve.

A sertéshús esetében az árak mérséklődése már év elején beindult Magyarországon, függetlenül az árrésstoptól, de áprilisban vett nagyobb lendületet.

Vaj

Az elmúlt években a vaj ára hatalmas hullámzást mutatott a világpiacon. 2021–2022-ben a tejzsírhiány és a magas költségek miatt meredeken drágult, és történelmi rekordokat döntött. Aztán 2023-ban jött egy jelentős árcsökkenés, de 2024-ben újra emelkedni kezdett, különösen Európában. 2025 első felében ismét rekordok dőltek meg, ez különösen az európai piacra volt igaz.

Ez jól látszik a grafikonon is, ahogy az árrésstop hatása is a termékcsoport árára. A vaj ára már februárban meredeken csökkenni kezdett a boltokban, ezt erősítette fel a kormányzati korlátozás.

Tisztítószerek, piperék

Az élelmiszerek mellett a háztartási cikkek és piperék árai is jelentősen nőttek itthon a feljebb már részletezett okok miatt. A drogériákra a kormány május 19-én terjesztette ki az árrésstopot, de 15 százalékos plafonnal, nem pedig 10-zel. A hatás jól látszik az Eurostat adatai alapján készült grafikonon is, azonban jól mutatja, hogy egy ilyen intézkedés mennyit ér, ha közben más tényezők miatt jelentősen nő az árszint.

Hasonlóan néz ki a tisztítószerek grafikonja is. Az árrésstop természetesen nem minden tisztítószerre vonatkozik.

A kormány most meghosszabbította az árrésstopot november végéig és nagy tétben lehet fogadni arra, hogy karácsony előtt, néhány hónappal a választásokat megelőzően nem fogja elengedni az alapvető élelmiszerek árait. Ha lesz is valamilyen módosítás, az esetleg az árrés jelenlegi, 10 és 15 százalékos szintjének emelése lehet, de az sem kizárt, hogy egyszerűen meghosszabbítja tavaszig. A következő kormány - függetlenül annak színezetétől - nem lesz könnyű helyzetben, hiszen le kell ülnie a kereskedőkkel tárgyalni a szabályozásról. Itt felmerülhet a fokozatos kivezetése lehetősége de akár az is, hogy a kormány megvalósítja a "kétsebességes" kiskereskedelmi árazást, amelynek célja az alapvető élelmiszerek árának kordában tartása. Ez akár áfa-csökkentéssel is megvalósulhatna párhuzamosan az árrés korlátozásával, amellyel elejét vehetné annak az aggodalomnak, hogy a kiskereskedelmi láncok "lenyelik" az adócsökkentést. Ezzel párhuzamosan vélhetően a kiskereskedelmi adó újratárgyalása is az új kormányra hárul majd.

Az árrésstoppal kapcsolatban nemrég a Portfolio Checklist vendége volt Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az adás meghallgatható a lejátszóra kattintva.

KÖVESS MINKET

Az árrésstopról szintén beszélt a Checklistben Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, ezt pedig itt lehet meghallgatni:

KÖVESS MINKET

_{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}