Besülni látszik a kormány csodafegyvere, de ősszel újratöltöttek

Júliusban lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése: éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt a forgalom a naptárhatástól megtisztítva, amely 2024 eleje óta az egyik leggyengébb adat. Ebben szerepet játszott a gyengébb belföldi turizmus, amely látszott az üzemanyag-fogyasztás 2,4 százalékos csökkenésében is.

A kiskereskedelmi forgalom havi bázison pedig 0,5 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy folytatódott az elmúlt évek "cikkcakkos" növekedése hol erősebb, hol pedig gyengébb hónapokkal. A magyar kormány célja, hogy pörgesse a kiskereskedelmet, többek között ezért is vezetett be különböző piacszabályozó intézkedéseket az elmúlt években és ezért is hosszabbította meg az árrésstopos november végéig.

Az látszik ugyanakkor, hogy miközben a háztartások összkiadásai élénkülnek, a kiskereskedelmi forgalom ezt nem követi azonos ütemben. 2023-ban, amikor csökkent a fogyasztás, akkor a kiskereskedelem még nagyobb mértékben esett, az utóbbi negyedévekben pedig az emelkedés mérsékeltebb.

A különbséget több tényező magyarázhatja:

• A költések nagyobb része a szolgáltatások felé tolódhat.
• Sokan vásárolnak külföldi webshopokban.
• A korábban már említett, szerényebb belföldi turizmus részben lecsapódhatott külföldön is.

A magyar kiskereskedelem egyébként dinamikáját tekintve nem tér el az Európai Unió átlagától, a 2021-es bázisnál már magasabb szinten áll, de a növekedés lassú.

V4-országok

Az elmúlt időszakban a V4-országokban is érdekes folyamatokat lehetett látni a kiskereskedelemben. Messze a legnagyobb növekedés Lengyelországban tapasztalható, ráadásul idén áprilisban az elemzőket is meglepő mértékben nőtt a forgalom. Éves bázison 7,6%-os volt a növekedés, 2021-hez képest pedig 13,6 százalékra ugrott az adat. Azóta ez kis mértékben csökkent, de továbbra is erős dinamikát jelez.

Szlovákiában a felszúrás oka egy áfaemelés volt. Míg az alapkulcs 20%-ról 23%-ra, a 10%-os kulcs 19%-ra emelkedett, az 5%-os kedvezményes kör bővült, többek között az alapvető élelmiszerekkel, könyvekkel és éttermi szolgáltatásokkal. A drágulástól tartva sokan már decemberben bevásároltak, de ez csak egy egyszeri hatás volt. Az áfa-változások vegyes hatást gyakoroltak az árakra, összességében azonban hozzájárultak ahhoz, hogy a januári infláció 3,9%-ra ugrott.

Mindeközben a cseh kiskereskedelem fokozatosan közelít a magyarhoz saját 2021-es bázisát nézve.

Elhúztak mellettünk a románok, a bolgárok és a horvátok

A horvát, a román és a bolgár kiskereskedelem teljesen más pályát jár be, és dinamikus bővülést mutat.

Ebben a csoportban a horvát megtorpanás igényel némi magyarázatot: a statisztikai hivatal adatai szerint a szezonálisan kiigazított forgalom júliusban havi összevetésben 4 százalékkal csökkent, miközben éves alapon még így is 1,4 százalékos növekedést mutatott. Ez az első komolyabb havi visszaesés az év során, ami azt jelzi, hogy a vásárlói lendület a nyári szezonban megtört.

Korábban a szállásadók is amiatt panaszkodtak, hogy miközben a vendégéjszakák száma emelkedett a nyári szezonban, a bevételük csökkent. Eközben 2025-öt a horvát árak elszállása miatti vita dominálta, főként a vendéglátásban.

A piacot azonban már az év elején is megrázták a látványos bojkottok. A „Halo, inspektore” akció január 24-én országos vásárlás-stopot hirdetett, amelynek hatására a számlák száma közel felére, az összérték több mint felére zuhant az átlagos pénteki szinthez képest. Egy héttel később újabb bojkott következett, ismét 40–50 százalékos forgalomkieséssel. Bár ezek a megmozdulások csak rövid távú sokkot okoztak, erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányzatra és a láncokra, amelyek árstopokkal, akciókkal és árcsökkentési programokkal igyekeztek tompítani a fogyasztói elégedetlenséget.

Mi várható a magyar kiskereskedelemben?

A keresletet ősszel plusz impulzus érheti: a nyugdíjasoknak járó, 30 ezer forint értékű élelmiszer‑utalványok kézbesítése 2025. szeptember 1. és október 15. között zajlik, az utalványok év végéig használhatók fel hideg élelmiszerre. Ez a hiperekben, diszkontokban és a kisebb élelmiszer‑szaküzletekben is érezhető kosárérték‑emelkedést hozhat az őszi hónapokban.

Érkezik a nyugdíjkorrekció is, amelyre azért van szükség, mert év elején ugyanis 3,2%-os inflációval tervezett a kormány, ezért 3,2%-os inflációkövető emelést kaptak a nyugdíjasok. A valós folyamatok azonban magasabb áremelkedést hoztak, ma már 4,7%-os inflációt vár idénre a kormány, összhangban a Magyar Nemzeti Bank várakozásával. Az átlagnyugdíj szintjén az 1,5%-os nyugdíjkorrekció havi 3700 forint körüli nyugdíjemelést hozhat novembertől, továbbá egy összegben megkapják a nyugdíjasok a januártól októberig (és a 13. havi nyugdíjra is) járó pótlólagos emelést, átlagosan 40 300 forint körüli értékben. A kettő összegeként a novemberi pluszjuttatás 44 ezer forint körüli összeg lehet

Emellett lökést adhat még az szja-kedvezmények 50 százalékos emelése is. 2025. július 1-től egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 60 ezer, három vagy több gyerek esetén pedig gyermekenként 49.500 forintra emelkedik az adókedvezmény gyermekenkénti összege.

Gondok is vannak az árrésstoppal

A fentieken túl az árrésstop körüli szabályozási bizonytalanság fékezheti a szektort. A 10%-os kiskereskedelmi árrésplafon 30 alapélelmiszer‑kategóriában március 17‑től lépett életbe, majd ezt követte májusban a drogériák 15 százalékos rátája. A szabályozás elvileg november végéig él, de nagy eséllyel a kormány nem fogja elengedni az árakat karácsony előtt. Közben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az intézkedések miatt. A lefedettségi kör miatt látszik egy fogyasztói átterelődés is a szaküzletektől a vegyes csatornák felé, ami készlet- és promóciós döntésekben plusz óvatosságot hoz, illetve veszélyezteti a kisebb boltok túlélését a versenyben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images