Eldőlni látszik az őszi nyugdíjemelés – Mennyivel lesznek így előrébb a nyugdíjasok?

Ismét lecsapott a drágulás a nyugdíjasokra

2025 első nyolc hónapjában 4,7% volt az egy évre visszatekintő inflációs adatok átlaga, a nyugdíjasok pedig ennél is valamivel nagyobb, átlagosan 4,8%-os inflációval szembesültek az előző év azonos időszakához képest. Ezek a számok lényegesen magasabbak a tavalyinál, így egyértelműen kijelenthető, hogy az árrésstop és egyéb árcsökkentő célzatú kormányzati törekvések ellenére idén nagyobb sebességre kapcsolt a drágulás.

Jó hír, hogy a Portfolio által megkérdezett elemzők az év hátralévő részében az átlagos infláció csökkenésére számítanak: decemberre a konszenzus (medián várakozás) szerint 4,1%-ra mérséklődhet a fogyasztói áremelkedés üteme, az éves átlagos infláció pedig 4,6% lehet. Igaz, hogy az elemzők a nyugdíjas inflációról nem fogalmaznak meg várakozást, elképzelhető, hogy az idősek által érzékelt minimális inflációs többlet egész évben fennmarad.

Mennyi pénzzel kompenzálja a kormány a nyugdíjasokat?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyári bejelentése értelmében a kormány idei inflációs várakozása 4,7%-ra emelkedett, ami a nyugdíjasok számára kulcsfontosságú információ. Ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésben kell ugyanis részesülniük – ha ez év elején nem sikerült (mert a kormány alulbecsülte az inflációt), akkor a novemberi nyugdíjkorrekció révén juthatnak hozzá az őket megillető, hiányzó emeléshez.

Ezáltal biztosítható annak a kormányzati vállalásnak – és törvényi előírásnak – a teljesülése, hogy a nyugdíjak reálértékét (inflációval korrigált értékét) meg kell őrizni.

A nyugdíjtörvény értelmében az őszi nyugdíjkorrekció mértékéről az első nyolc havi, azaz januártól augusztusig tartó időszak inflációs tényadataira alapozva kell döntenie a kormánynak, így a KSH mai inflációs számai ismeretében minden információ rendelkezésre áll a nyugdíjkorrekcióra vonatkozó döntéshozatalhoz. (Érdekesség, hogy az egész évre várt általános és nyugdíjas infláció közül a magasabbikhoz kell igazítani a pótlólagos emelés mértékét, ennek idén is lehet jelentősége, mivel az első nyolc hónapban kissé eltért a két mutató átlagértéke.)

A miniszter szavaiból kiderült, hogy a novemberben esedékes nyugdíjkorrekció a terv szerint 1,5%-os mértékű lesz, azaz minden olyan nyugdíjas, aki már 2024-ben is nyugdíjas volt, a saját nyugdíja arányában másfél százalékos – egész évre visszamenőleg is járó – emelésben részesül majd. (Az idén megállapított juttatásokban részesülők idén nem, legkorábban 2026-tól jogosultak a nyugdíjkorrekcióra.) Ezzel az év elején alkalmazott 3,2%-os nyugdíjemelést 4,7%-os emelésre korrigálja a kormány.

A visszamenőleges nyugdíjemelés a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a novemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezik: aki például az átlagnyugdíjjal megegyező összegű, 245 ezer forintos juttatásban részesül, neki novembertől kb. 248 700 forintra emelkedik az ellátmánya. Ráadásul ezt a 3700 forintos emelést a januártól októberig tartó időszakra, plusz a februárban kapott 13. havi nyugdíjra vetítve is egy összegben kézhez kapja,

ennek köszönhetően mintegy 40 400 forintos egyszeri pluszjuttatásra is számíthat.

Ősszel ezenkívül egy rendkívüli juttatásban, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványban is részesülnek a nyugdíjasok, a Posta október közepéig kézbesíti az utalványokat, és azokat december végéig lehet hideg élelmiszerre elkölteni az elfogadóhelyeken.

Évről évre nő a nyugdíjasok által kapott állami juttatások reálértéke

A nyugdíjak értékmegőrzésének kérdését sok vita övezi, de a számokból feketén-fehéren kiderül, hogy a nyugdíjasoknak az elmúlt öt év során minden évben növekedett az államtól kapott összjuttatásuk reálértéke (amennyiben egyelőre nem foglalkozunk az évközi reálérték kérdésével). A „szimpla” 12 havi nyugdíjon túl ugyanis más jelentős juttatásokban is részesülnek az idősek, gondoljunk csak akár a 13. havi nyugdíjra, akár a nyugdíjprémiumra, amely bizonyos körülmények között (magas gazdasági növekedés idején) szintén felettébb nagy összeget tehet ki.

A Portfolio számításai szerint minden juttatást – év eleji nyugdíjemelést, évközi nyugdíjkorrekciót, nyugdíjprémiumot – figyelembe véve és azokat 12 hónapra egyenlően elosztva

• 2021-ben 8,5%-kal,
• 2022-ben 3,1%-kal,
• 2023-ban 1,4%-kal,
• 2024-ben 3,8%-kal

növekedett az átlagnyugdíj szintjén kapott összes állami juttatás nyugdíjas inflációval korrigált reálértéke. A 2020-tól 2024-ig tartó időszakban az egy hónapra elosztott éves átlagos állami juttatás összértéke 74%-kal, 143,8 ezer forintról 250,2 ezer forintra nőtt, míg a nyugdíjas árszínvonal – az éves átlagos növekedések alapján – ugyanez idő alatt „csak” 48%-kal nőtt.

A zöld színnel jelölt számok a ténylegesen kézhez kapott összeget jelölik, míg a narancs színnel jelölt számok a nyugdíjas inflációval korrigált adatok, azaz úgy is értelmezhetők, hogy a 2020-as szinten rögzített árak esetén hol helyezkedne el a nyugdíjasok reáljövedelme.

A kedvező trend a jelek minden bizonnyal idén is folytatódik: 2025-ben az összesen 4,7%-os tervezett nyugdíjemelésnek, a kb. 1%-os juttatásnöveléssel felérő élelmiszer-utalványnak, továbbá egy statisztikai összetételhatásnak köszönhetően 7,5%-kal emelkedik az állami összjuttatás az átlagnyugdíj szintjén, azaz a 4,7%-os inflációval korrigálva idén is 2,7%-os reáljuttatás-növekedésre lehet számítani.

Hogyan lehetséges, hogy mégis gyakran mínuszban vannak a nyugdíjasok?

Az örömteli hírek rögzítése után viszont érdemes jobban is a számok mögé nézni: mivel sem a juttatások, sem az árak nem egyenletesen változnak éven belül, az egyes hónapokban nagy különbségek keletkezhetnek a nyugdíjak reálértékében.

Az egyéni nyugdíj reálértékének alakulása két tényezőtől függ: az adott hónapban bekövetkező nyugdíjas inflációtól, illetve a kapott nyugdíjemelésektől.

A nyugdíjak reálértékének (azaz inflációval korrigált értékének) kiszámításához a 2019-es átlagos reálértéket 100%-nak tekintettük. A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezen az ábrán az egyszeri juttatásokat, úgymint a 13. havi nyugdíjat, az évközi egy összegű visszamenőleges nyugdíjkorrekciókat és a nyugdíjprémiumokat nem szemléltetjük, az ábra pusztán a nyugellátás reálértékének alakulását mutatja.

A törvényi előírás szerint a nyugellátás, azaz a 12 hónapon keresztül kapott nyugdíj reálértékét kell megőrizni, az esetleges plusz juttatások hivatalosan "nem számítanak".

Látható, hogy a januári nyugdíjemelés mindig számottevően megnöveli az egyéni nyugdíj reálértékét, ezt követően azonban a következő nyugdíjemelésig rendszerint csökken a reálérték, hiszen a fogyasztói árak emelkednek, de a nyugdíjak nem.

Újabb nyugdíjemelés általában novemberben következik, amennyiben az adott évben a vártnál magasabb infláció évközi nyugdíjkorrekciót tesz szükségessé. Sőt, 2021-ben és 2022-ben nemcsak ősszel, hanem már nyáron is fizetett a kormány rendkívüli nyugdíjkorrekciót, de ez sem akadályozta meg azt, hogy

az infláció történelmi felfutása idején, 2022 őszén a 2019-es átlag 87,7%-ára zuhanjon az egyéni nyugdíj reálértéke.

Ezen a problémán egy gyakoribb inflációkövető nyugdíjemelési rend segíthetne, azonban jelenleg a nyugdíjtörvény csak a novemberi nyugdíjkorrekciót írja elő, korábbi (például nyári) nyugdíjkorrekcióról a kormány saját hatáskörben dönthet. Korábban itt írtunk részletesen a magyar nyugdíjemelési rend problémáiról.

Jó hír, hogy 2025-ben a számok azt mutatják, az egyéni nyugdíj reálértéke valamivel magasabb a 2019-es átlagos értéknél, azaz a nyugdíjemelések az elmúlt hat évben összességében meghaladták a KSH által mért nyugdíjas inflációt.

2026 januárjában a kormány legfrissebb ismert tervei szerint 3,7%-os nyugdíjemelés jöhet, ugyanis a következő évre ekkora inflációval kalkulál a költségvetés.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images