Évtizedek óta nem látott jelenség ütötte fel a fejét Japánban

Három évtized óta tartó árstabilitás (és időnként defláció) után 2022-ben meglódult az infláció Japánban. Bár a fogyasztói árak növekedése a 4 százalék feletti csúcsról mára a 3-3,5 százalékos sávba mérséklődött, a nominális stabilitás időszakos megszűnése számos új folyamatot indított el az ázsiai gazdaságban. Ezek közé tartozik a Japánban évtizedek óta ismeretlen zsugorinfláció is, amely jelenleg egyre nagyobb problémát okoz a fogyasztóknak.

Zsugorinfláció alatt a közgazdászok azt a jelenséget értik, amikor a gyártók változatlan vagy magasabb áron kisebb mennyiséget kínálnak eladásra, amely emeli a termék egységárát. Ez kevésbé feltűnő, mint a nyílt áremelés, de a vásárlóerőt ugyanúgy erodálja.

Bár a fogyasztói árindex hivatalosan „csak” 2–3 százalék körül mozog, az élelmiszerellátás zavarai (gondolhatunk itt például a nyár eleji rizshiányra), a megélhetési költségek emelkedése és a japán jen elmúlt évekbeli gyengülése miatt

a lakosság körében nőtt az érzékelt infláció, amely jóval meghaladja a statisztikai adatokban megjelenő szintet.

A jelenséget alulról szerveződő árfigyelő oldalak teszik láthatóbbá, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ázsiai országban.

Az én generációm teljes egészében deflációban élt, ezért azt hittem, hogy az árak soha nem fognak emelkedni

- jelentette ki Masayuki Iwasa, az egyik legismertebb platformnak számító Neage.jp alapítója.

Japánban egyre nagyobb nyomás nehezedhet a döntéshozókra, hogy fellépjenek a zsugorinflációval szemben, mivel a jelenség különösen érzékenyen érinti az amúgy is szűkülő jövedelemmel rendelkező háztartásokat. Más országokban, ahol az infláció és a zsugorinfláció már ismertebb probléma, a kormányok adminisztratív intézkedésekkel igyekeznek segíteni a fogyasztóknak. Dél-Korea például bírságot helyezett kilátásba azon kereskedőknek, akik eltitkolják a zsugorinflációt, míg az Egyesült Államokban több mint egy tucat államban kötelező feltüntetni a termékek egységárát. A jelenség ellen a magyar kormány is fellépett, idén júliustól minden kereskedőnek figyelemfelhívó tájékoztatást kell elhelyezni a termékek méretcsökkenése esetén.

Az elmúlt években Japánban a jövedelmek alakulása nem tudta tartani a lépést az inflációval. Az OECD adatai szerint az elmúlt három évtizedben a japán bérek mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek, míg az Egyesült Államokban 50 százalékkal, Nagy-Britanniában 45 százalékkal, Franciaországban pedig 30 százalékkal. A jelenséget a fogyasztói árak alakulása magyarázza: míg ugyanezen időtávon az árak Japánban alig 13 százalékkal emelkedtek, addig az USA-ban 106, az Egyesült Királyságban 99, Franciaországban pedig 60-64 százalék volt az összesített drágulás.

Bár az idei évben a bérdinamika látványosan erősödött, a reálbérek érdemi növekedéséhez továbbra is szükséges lenne az infláció lassulása.

A fogyasztók reakciója (árkövető eszközök használata) a jegybank számára is jelzésértékű lehet, ebből ugyanis kiderül, hogy a rejtett infláció már nem csupán hétköznapi kellemetlenség, hanem a monetáris politikai várakozásokat meghatározó tényezővé vált. A Bank of Japan (BOJ) a januári kamatemelés óta változatlanul 0,5 százalékon tartotta az irányadó rátát, az elmúlt hónapok adatai és a piaci várakozások azonban arra engednek következtetni, hogy hamarosan újabb szigorításra kerülhet sor. Az elemzők szerint erre a legvalószínűbb időpont a jegybank októberi kamatdöntő ülése lehet, amikor már a vámháború gazdasági hatásai is látszódni fognak.

A BOJ legfrissebb előrejelzése alapján a fogyasztói árindex (élelmiszer nélkül) 2025-ben 2,5–3 százalék, 2026-ban 1,5–2 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék körül alakulhat. A csak fokozatosan mérséklődő pálya azt mutatja, hogy a jegybank továbbra is óvatos marad, és csak lassan közelít a 2 százalékos inflációs célhoz.

A jegybanki óvatosság egyáltalán nem meglepő, hiszen Japán 237 százalékos GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, a kamatkiadások pedig már jelenleg is nagy mértékben terhelik a költségvetést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images