Itt a friss inflációs adat!

Az infláció fél éve tartózkodik a 4-5 százalék közötti tartományban. Ez egyrészt jobban néz ki, mint az év eleji durva átarázáskor látott, 6%-ot közelítő pálya, másrészt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az árrésstopok mintegy 1,5 százalékpontot húznak le a piaci árfolyamatokon,

enélkül még mindig 6% közeli lenne a drágulási tempó.

Bár az inflációs mutató nem változott, a mélyben azért több érdekesség is megfigyelhető. A legkevésbé az elmúlt hónapokban sok izgalmat okozó élelmiszereknél látunk meglepetést. A teljes termékkör hozta a nyáron jellemző, havi alapon 0%-os árindexét, amit a zöldség-gyümölcs árukör hagyományos, szezonális áresése, illetve az egyéb élelmiszertermékek drágulása alakított ki. Érdemi drágulást látunk viszont a dohány és szeszes ital körben.

A ruházkodás a nyár végi szezonális kiárusítás jeleit mutatja, meglepetés viszont, hogy a tartós fogyasztási cikkek drágulása a stabil forint ellenére is gyorsult.

Az inflációra fékező hatást mutatott az üzemanyagárak áresése, illetve több hónap után nem gyorsította az áremelkedést a gázárak statisztikai emelkedése. Utóbbiban ennél nagyobb fékező erőt is el tudtunk volna képzelni, ennek részleteiről utoljára itt írtunk.

A szolgáltatások területén továbbra is megfigyelhető az erős átárazási hajlandóság - már ahol a kormányzat erős ráhatására nem gyakoroltak önmérsékletet a a cégek (pénzügyi és kommunikációs területen). Két számjegyű éves áremelkedést látunk a lakbérnél, valamint ehhez közeli tempót a javítási szolgáltatásoknál.

Összességében az adatok nem sokat változtatnak az eddig ismert inflációs képen. A gazdaságunk nincs az árstabilitás állapotában, bár az üzemanyagok, az árrésstopok és a piaci szolgáltatások kikényszerített árbefagyasztása sokat fékeznek a fő mutatón. Ugyanez igaz a rövid bázisú maginflációs mutatóra, amelynek 3% alatti értéke nem néz ki rosszul, de itt is figyelembe kell venni, hogy az átárazási hajlandóságot a kormányzati intézkedések miatt csak tompítva látjuk.

Mi jön most?

A következő hónapokban nem várunk nagy változást, az év végéig 4% körül mozoghat a fogyasztói árindex. A jövő év elején viszont jöhet egy nagy beesés, hiszen szinte biztosra vehetjük, hogy a 2024-2025 fordulóján látott nagy inflációs sokkot nem hagyja a választások előtt megismétlődni a kormány.

Adóemelések, hatósági áremelések bizonyára egyáltalán nem lesznek (az inflációkövető üzemanyagadó emelésének elcsúsztatását már be is jelentette Nagy Márton), a szolgáltatókon továbbra is nagy lesz a nyomás, hogy ne emeljék az áraikat, és biztosak lehetünk benne, hogy a forintárfolyamra is nagyon fog vigyázni a gazdaságpolitika. Ennek részét képezi a jegybanki kamat 6,5%-on tartása is. A kockázatot a jövedelempolitika jelenti, a 2026 elején két számjegyű béremelésre kényszerített válalakozások egy része feltehetően nem tudja elkerülni az áremeléseket. Ezzel együtt is (ha más sokk nem érkezik) bőven 4% alatti inflációs mutatókat láthatunk majd a jövő év elején, ha mégsem, akkor az az ideiglenes fékező körülményeket is figyelembe véve nagyon rossz hír lenne.

Az igazság pillanata várhatóan majd az év második felében érkezik, amennyiben a választások után a piactorzító árrésstopok megszüntetésének, illetve a költségvetési egyensúly kérdései előtérbe kerülnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images