Erste: Magyarország bóvli kategóriába kerülése irreális

Az Erste Bank elemzői tájékoztatást tartottak a magyar gazdasággal kapcsolatos meglátásaikról.

Szerintük az idei évre 0,5 százalékos növekedés várható. Nyár óta kissé tovább csökkentették ezen előrejelzésüket, mert az Európai Unió kedvezőtlenebb vámtarifáról állapodott meg az USA-val, mint azt a bank elemzői előzetesen gondolták. Emellett a nagyberuházások is csak kisebb mértékben tudnak hozzátenni a GDP-hez, mint az korábban látszott. Valójában a BMW debreceni gyára lehet az egyetlen, amely még idén év végén hozzátehet a hazai ipari termeléshez.

"Mindenki reméli, hogy hamarosan jobb lesz"

A fenti mondattal jellemezte Nagy János makrogazdasági elemző a német gazdaság helyzetével kapcsolatos piaci hangulatot. Az eddigi adatokból azonban inkább úgy tűnik, hogy a fellendülés még várat magára. A Bundesbank heti aktivitás indexe például egészen augusztus elejéig romló tendenciát mutatott.

Nagyon úgy látszik, hogy Magyarország a német ipar Kínába irányuló exportjára csatlakozott rá, ezért a német kivitel térvesztésével a magyar ipar kilátásainak javulását sem várhatjuk innen a közeljövőben. Összességében tehát a legnagyobb európai gazdaság növekedésének beindulása inkább csak később reális, így

Magyarország külső környezetének javulása is csúszik.

Előbb-utóbb az élelmiszeráraknak emelkednie kell

A magyar élelmiszer és agráripar versenyképessége az Unió végén kullog, ezért a sokkok különösen fájóan érintik. Alapvetően az árnyomás az élelmiszerek terén nem szűnt meg, noha az árrésstopok még kordában tartják. Előbb-utóbb azonban a piaci folyamatoknak fel kell tűnnie az árakban. Pozitív tendencia figyelhető azonban meg az ipari termékek terén, ahol csökkent az árnyomás jelentős részben az erős forintnak köszönhetően.

Akár idén év végén is lehet kamatvágás

Az árdrágulás ütemére áttérve Nagy János kiemelte, hogy problémát jelent, hogy az inflációs várakozások tartósan magasan ragadtak.

Ugyanott vagyunk, mint '24 elején, és erre most rájönnek a jóléti intézkedések. Az az érzése az embernek, hogy most emelhet árat.

Ez magyarázhatja, hogy miért nem tud érdemben csökkenni az infláció. A statisztikákban megjelenő drágulás ráadásul jelentősen kisebb, mint amilyen kormányzati intézkedések hiányában lenne. Az árrésstopok nélkül 5,5-6% lenne az idei áremelkedés üteme.

A piac így az árazások alapján nem is vár az idei évre kamatcsökkentést. A Erste elemzői azonban úgy gondolják, hogy

a Fed és EKB várható kamatcsökkentései tért adhatnak az MNB-nek is a vágásra, akár már idén év végén.

Az is lehet azonban, hogy a jegybank inkább kivár majd, hogy képet kapjon a jövő év eleji átárazásokról és csak ennek fényében lép majd.

Az államkötvény-hozamok tekintetében jelentős mérséklődésre nem lehet számítani a nemzetközi környezet miatt. Emellett a befektetőket az is aggaszthatja, hogy a választás előtt esetleg plusz költségvetési források bevonására lehet szükség. A jelenlegi finanszírozási igények azonban kezelhetőnek tűnnek.

Nem várható, hogy az S&P leminősítené hazánkat

A nagy hitelminősítők közül az S&P-nél állunk a legkedvezőtlenebbül, mindössze egy szinttel a bóvli kategória felett. Ez a kormányzatot is aggasztja. A mostani jóléti intézkedéseik inkább csak középtávon vezethetnek a hiányok romlásához. Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy

a fundamentumok alapján a leminősítés nem indokolt.

Magyarország nincs egy kategóriában azokkal az országokkal, akik az adósbesorolással foglalkozó cégnél a befektetésre nem ajánlott szinten állnak.

Még másfél év múlva is 400 forintba kerülhet egy euró

Az idei év nagy pozitív meglepetése a forint árfolyamának stabilitása. Mindez azért is váratlan, mert az orosz-ukrán háborúnak sem lett vége és a gazdaság sem indult erőteljes növekedésnek. A támasz valószínűleg a nagy kamatkülönbözet lehet. Előbb-utóbb azonban nálunk is lesznek majd kamatcsökkentések, így a mostani szintekről gyengülhet kissé az árfolyam, de nem drasztikus mértékben.

Az elkövetkező 1,5-2 évben a 400-410 forint közti sávban mozoghat a forint euróval szembeni árfolyama.

Az EU kereskedelmi megállapodása bizonyosságot hozott

Végül az idei év nagy sztorija, a vámháború is szóba került. Ennek kapcsán Nyeste Orsolya kijelentette, hogy

A vámháború az döntő szerepet játszott abban, hogy idén is 0,5 százalékos a növekedés.

Szerinte azonban a gazdasági károk nagy része 2025-ben megtörténik, az USA és EU közötti kereskedelmi egyezség pedig végre végett vetett a bizonytalanságnak.

Címlapkép forrása: Portfolio