Kormányinfó: nem kell leállítani a paksi bővítést az Európai Bíróság ítélete után

Íme a legfontosabb témák:

• Paks II folytatódhat az EUB ítélete ellenére; új bizottsági támogatási döntés kell, de a kivitelezés megy tovább.

• Uniós források és vétó: a kormány minden jogi-politikai eszközt bevet, akár a 2026-os közös költségvetést is megvétózhatja a befagyasztott EU-pénzek kiszabadításáért.

• Magyar–ukrán viszony: a normalizálás feltétele a kárpátaljai magyar jogok 2015 előtti szintre állítása; az ukrán külügyminiszter magyarországi látogatásának időpontja még nincs.

• Otthon Start boom: 3 hét alatt 30 000+ lakásépítési kérelem, az első héten 5000+ igénylés; több bank 3% alatti hitelt ad, a program a bérleti díjaknál is enyhítést hozhat.

• Árrésstop: az élelmiszer-kereskedelmi árrés 10%-os plafonja további 3 hónapig él; a kabinet szerint 1 százalékpont feletti élelmiszer-infláció-mérséklést adhat.

• Másodlagos szankciók (Trump-terv): Magyarország javaslatonként mérlegel; jelentős érdeksérelem esetén vétó India/Kína ellen tervezett olajszankcióknál is.

• Minimálbér-megállapodás: él a 3 éves keret (2026-ra +13%); elsődlegesen munkaadók-munkavállalók egyeznek, dec. 31. a céldátum, kormány közvetít, ha elakad.

• Drón- és határvédelem: új rendelet gyorsítja az állami drónok rendszeresítését és jogi szétválasztását; a honvédségi eszközpark fejlesztésével hangolják össze.

• NATO és regionális biztonság: teljes szolidaritás Lengyelországgal a drónincidens után; a negyedik cikkely szerinti konzultációt természetesnek tartják.

Gulyás Gergely beszélt a júliusban felmerült lakásfelújítási támogatásról is, amelyet eredetileg a 3 százalékos lakáshitelprogram kiegészítéseként terveztek bevezetni. Elmondta, hogy a kérdés még nem zárult le, mivel vita folyik arról, milyen hatással lenne az intézkedés az építőipari kapacitásokra és az árak alakulására. Hozzátette, hogy végső döntés egyelőre nem született, és ha megszületik a megállapodás, azt nyilvánosan be fogják jelenteni.

Ezen kívül kitért az augusztusban említett munkahelyvédelmi és iparvédelmi akciótervre is. Tájékoztatása szerint a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter közösen dolgozik a terv véglegesítésén, és várhatóan a szeptemberi kormányülések egyikén már elfogadhatják azt.

Gulyás Gergely az önazonossági törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a jogszabály célja az, hogy a településeknek jogot biztosítson arra, hogy eldönthessék, milyen mértékben szeretnék megőrizni hagyományos életmódjukat és közösségi jellemzőiket. Példaként említette, hogy

egy kisebb, néhány száz fős falunak lehetőséget kell adni arra, hogy ne alakuljon át gyorsan egy több ezer fős kisvárossá, különösen a budapesti agglomerációban vagy más nagyobb városok környékén, ahol az elmúlt években jelentős népességnövekedés történt.

A miniszter szerint a törvény helyesen működik abból a szempontból, hogy jogállami kereteket teremt a döntések meghozatalára. Ha egy település olyan rendeletet alkot, amely vitatható vagy akár visszaélésszerű, akkor a kormányhivatalok és végső soron a bíróságok jogosultak arra, hogy megvizsgálják és szükség esetén korrigálják ezeket a döntéseket.

Hangsúlyozta, hogy az első időszakban természetes, ha nem minden település hoz egyértelmű vagy azonnal jogszerű szabályozást. A kormányhivatalok folyamatosan kapcsolatban állnak az érintett településekkel, és jelzik, ha alaptörvény-ellenes rendelkezést tapasztalnak. Gulyás úgy fogalmazott, hogy idővel kialakul majd egy olyan joggyakorlat, amely világosan meghatározza, mi fér bele a törvény kereteibe, így a helyi közösségek is pontosan tudni fogják, milyen eszközökkel élhetnek jogszerűen.

Gulyás Gergely a Lengyelország elleni orosz dróntámadásokkal összefüggésben elmondta, hogy a kormány már júliusban elfogadott egy rendeletet, amely előírja bizonyos kiemelt létesítmények számára védelmi tervek készítését a megfigyelő és támogató rendszerekkel szemben. Hozzátette, hogy az új szabályozás a pilóta nélküli légi járművek állami célú felhasználására is kiterjed, lehetővé téve ezek gyors rendszerbe állítását, valamint a drónok és más légvédelmi eszközök jogi szétválasztását.

Gulyás szerint ez azért volt szükséges, mert a technológia fejlődése és a biztonsági kockázatok növekedése megköveteli a határvédelem megerősítését, amit nemcsak jogi szabályozással, hanem a honvédség felszerelésének és eszközparkjának fejlesztésével is össze kell hangolni.

Gulyás Gergely a másodlagos szankciókról szólva elmondta, hogy a magyar kormány minden egyes javaslatot külön vizsgál annak alapján, milyen hatással lenne a magyar gazdaságra. A kérdés Donald Trump amerikai elnök azon tervéhez kapcsolódik, amely másodlagos szankciókat vezetne be az Oroszországból olajat vásárló országok, például India és Kína ellen.

Gulyás hangsúlyozta, hogy ha egy ilyen intézkedés jelentős érdeksérelmet okozna Magyarországnak, akkor a kormány akár a vétó lehetőségét is kész megfontolni.

Ha viszont a magyar gazdaságra gyakorolt hatás csekély lenne, akkor a kabinet nyitott arra, hogy támogassa a szankciós javaslatot. Hozzátette, hogy a döntés minden esetben a nemzeti érdekek mérlegelése alapján születik, és a kormány csak akkor él a vétó jogával, ha az intézkedés súlyosan károsítaná az ország gazdasági pozícióját.

A minimálbér jövő évi emelésével kapcsolatban több állítás is elhangzott az elmúlt időszakban, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt már az ügyben. A fő kérdés, hogy jelenleg érvényben van egy hároméves bérmegállapodás, amely 2026-ra 13 százalékos minimálbér-növekedést irányoz elő. A megállapodást annak idején olyan gazdasági környezetben kötötték meg, amikor a kormány és a gazdasági szereplők is stabilabb növekedéssel és alacsonyabb inflációval számoltak. Azóta azonban a gazdasági körülmények változtak: a legfrissebb előrejelzések szerint az infláció 0,8 százalékponttal magasabb lehet a korábban vártnál, miközben a gazdasági növekedés üteme 0,5-1 százalék között lehet, a 4 százalék körüli várakozásoktól. Ez elvileg lehetőséget adna a megállapodás újratárgyalására, de a kormány célja az, hogy erre ne kerüljön sor.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy

a minimálbérről szóló tárgyalások elsődlegesen a munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek között zajlanak, a kormány ebben harmadik félként vesz részt.

A gyakorlat szerint, ha a két fél meg tud egyezni egymással, akkor a kormány ezt a megállapodást jogi erőre emeli és kihirdeti. Ha azonban a tárgyalások megakadnak, a kormány feladata, hogy elősegítse a kompromisszum megszületését.

Gulyás elmondta, hogy a mostani hároméves megállapodás keretei adottak, és a kormány azt szeretné, ha legfeljebb minimális változtatások történnének, de az eredeti megállapodás lehetőség szerint érvényben maradna.

A munkaadóknak és munkavállalóknak december 31-ig van idejük a végleges megállapodásra, de ha már korábban nyilvánvalóvá válik, hogy nem közelednek az álláspontok, akkor a kormány előbb is beléphet a folyamatba.

Bár Gulyás Gergely azt mondta, hogy a garantált bérminimum esetében szintén létezik hároméves megállapodás, amely az idei évre 11 százalékos emelést tartalmaz, valójában a bérminimumról nem állapodtak meg a felek 3 évre.

Emlékezetes: 2025-ben 7 százalékkal nőtt a bérminimum, a jövő évre vonatkozóan pedig még össze kell ülni a VKF-nek, hogy tárgyaljon róla.

A Szőlő utcai javítóintézet botrányával kapcsolatban a miniszter arról beszélt, hogy a volt főigazgató ellen azért indult büntetőeljárás, mert a rendelkezésre álló adatok szerint mulasztásokat követett el, többek között nem jelezte időben a problémákat, pedig erre jogszabály kötelezte volna. Gulyás szerint az intézményben komoly személyi és szakmai problémák voltak, és a volt vezető olyan vádakat fogalmazott meg, amelyek bizonyíték nélkül rágalmazásnak minősülhetnek. Hangsúlyozta, hogy ha a vádaknak bármilyen alapja lenne, akkor azt ki kell vizsgálni, és az érintetteket szigorúan felelősségre kell vonni, de szerinte jelenleg inkább úgy tűnik, hogy egy sértődött, elbocsátott vezető állít valótlanságokat.

Gulyás Gergely elmondta, hogy jogilag egy országgyűlési képviselő elfogadhatja a Magyar Labdarúgó Szövetségtől kapott meghívást egy válogatott mérkőzésre, és a belépőjegyet is, ez nem minősül ajándéknak. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök utazási költségeit a kormány állta, míg a jegyet az MLSZ biztosította, a pontos részletekről pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda tud tájékoztatást adni. Hozzátette, hogy ez régóta bevett gyakorlat, és mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők éltek már a lehetőséggel, amikor meghívták őket a válogatott meccsére, és szerinte ez nem vet fel etikai aggályokat.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a 2026-os országgyűlési választás előtt nem számít arra, hogy érdemben változna a választási törvény.

A kormány egyelőre még nem döntött arról, hogy jövőre emelje-e az üzemanyagokon alkalmazott jövedéki adót. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint októberben-novemberben születhet döntés.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az ukrán külügyminiszter magyarországi látogatásának időpontjáról egyelőre nincs pontos információ. Azt azonban megerősítette, hogy a hivatalos bejelentést az illetékesek fogják megtenni, amint véglegesítik az időpontot.

A kormányinfón elhangzott, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok javításának legfontosabb területe a kárpátaljai magyar nemzetiséghez tartozó közösségek és egyének jogainak biztosítása. A kormány szerint minimum elvárás lenne, hogy Ukrajna visszaállítsa a 2015 előtti állapotot ezen jogok tekintetében. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy ez alapfeltétele lenne a jóhiszeműség és az elkötelezettség bizonyításának Magyarország felé, és lehetőséget teremtene a kétoldalú viszony normalizálására.

Gulyás Gergely az árrésstopról elmondta, hogy a kormány augusztus végén döntött annak további három hónapos meghosszabbításáról. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés jelentős inflációcsökkentő hatással bír:

számításaik szerint több mint 1 százalékponttal mérsékli az élelmiszer-inflációt.

Rámutatott ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül jelenti az árak tényleges csökkenését, inkább azt, hogy a drágulás üteme mérsékeltebb, mint az intézkedés nélkül lenne.

Kifejtette, hogy az élelmiszeriparban nagy különbségek vannak az egyes termékek között: míg egyes helyeken 20–25 százalékos árcsökkenés is megfigyelhető, máshol – ahol a kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál, vagy ahol a mezőgazdasági termelés szűkösebb – továbbra is jelentős az áremelkedés. Ebben a helyzetben a kereskedelmi árrés 10 százalékos korlátozása fontos eszköz az infláció mérséklésére.

A jövőt illetően Gulyás hangsúlyozta, hogy az árrésstop további fenntartásáról november végéig dönt majd a kormány. Mint mondta, bármilyen döntés születhet, attól függően, hogyan alakulnak a piaci folyamatok és az inflációs adatok.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítvány sikeréhez az Európai Parlamentben többségi támogatásra van szükség, amire jelenlegi erőviszonyok mellett kevés az esély. A hétéves uniós költségvetés elfogadásához azonban egyhangúság kell, így ebben Magyarország vétójoga kulcsfontosságú. Kiemelte, hogy az egyik esetben – a bizalmatlansági indítványnál – Magyarország önmagában nem tud döntést befolyásolni, míg a költségvetésnél a magyar álláspont nélkül nem lehet megállapodásra jutni.

A miniszter szerint Magyarország minden feltételt teljesített, amelyet más tagállamokkal szemben nem is állítottak, mégis csak az uniós források egy részéhez jutott hozzá. Úgy fogalmazott, hogy

Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége idején bizonyos ügyekben nincs lehetőség érdemi előrelépésre, ugyanakkor 2026-ban kötelező lesz új költségvetést elfogadni, amihez Magyarország beleegyezése elengedhetetlen.

Gulyás szerint, ha nem születik megállapodás, az EU nem tud új forrásokat biztosítani, és a már meglévő közös hitelfelvétel visszafizetése is kérdésessé válik. Úgy véli, ez tárgyalási kényszert teremt, amelyben Magyarország pozíciója megerősödik, különösen a mezőgazdasági támogatások ügyében. Kiemelte, hogy bár a jelenlegi agrártámogatások folyamatosan érkeznek, a Bizottság következő költségvetési javaslata a magyar mezőgazdasági érdekekkel összeegyeztethetetlen. Hozzátette, Magyarország ebben az ügyben nincs egyedül: Franciaország és Németország is kritikusan viszonyul a tervezethez, a német kancelláriaminiszter pedig teljesen elfogadhatatlannak nevezte a Bizottság javaslatát.

A lengyel légtér megsértésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszországból indított drónok csapódtak be Lengyelország területén, ami a NATO szempontjából úgy értékelendő, mintha valamennyi tagállamot érte volna támadás. Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal, és természetesnek tartja, hogy a NATO keretében negyedik cikkely szerinti konzultáció induljon. Hangsúlyozta, hogy a szövetség védelmi kötelezettsége közös felelősség, és minden tagállamnak készen kell állnia arra, hogy akár fegyveres eszközökkel is megvédje bármely másik tagország területét, ugyanakkor nincs szándék arra, hogy Lengyelország ügyében támadó fellépés történjen.

Gulyás azt is elmondta, hogy a magyar külügyminiszter nemrég tárgyalt izraeli kollégájával, és megköszönte az izraeli hatóságok erőfeszítéseit a még fogságban lévő magyar állampolgárok kiszabadítása érdekében. A megbeszélésen szóba került a kétállami megoldás kérdése is, de a miniszter szerint a jelenlegi helyzet nem alkalmas arra, hogy ilyen irányú érdemi előrelépés történjen.

Az élelmiszerbiztonsági szabályok lazulásáról szólva Gulyás elmondta, hogy Magyarországon a GMO-mentesség alkotmányos alapelv, és az eddigi uniós gyakorlatok a világon is kiemelkedően szigorú védelmet biztosítottak. Szerinte most egy olyan ideológiai irányzat erősödik, amely politikai okokból lazítana a szabályokon, különösen az ukrán termékek korlátlan beengedésével. Ez nemcsak a gabonapiacot torzíthatja, ahogy az tavaly is látszott, hanem azt is eredményezheti, hogy kevésbé ellenőrzött termékek kerülnek be az európai piacra. Gulyás szerint az Európai Uniónak meg kellene őriznie szigorú élelmiszerbiztonsági szabályait, és nem szabadna engednie, hogy politikai megfontolások felülírják ezeket.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány számára érthető, ha a Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a lakossági kamatstop meghosszabbítása miatt. Hangsúlyozta, hogy a kormány döntése családok tízezreinek segít a törlesztőrészletek fizethető szinten tartásában, míg a bankok számára veszteséget jelent. Szerinte ugyanakkor

a bankszektor Magyarországon nyereséges, és a piaci verseny egészségesen működik, így a bankok képesek elviselni a kamatstopból eredő terheket, különösen úgy, hogy a nyereségükből ez a veszteség fedezhető.

A Paks II. beruházással kapcsolatban Bóka hangsúlyozta, hogy a bírósági ítélet nem akadályozza a projekt folytatását. Kifejtette, hogy jelenleg az Európai Bizottság feladata, hogy az uniós jognak megfelelő új határozatot hozzon az állami támogatásról, és Magyarország minden előírásnak megfelelve, együttműködve vesz részt ebben a folyamatban. Hozzátette, hogy amíg az új bizottsági döntés megszületik, addig a munkálatok a korábbi menetrend szerint folytatódhatnak, mivel az ítélet nem tartalmaz olyan elemet, amely megakadályozná a beruházást.

Bóka János az RTL kérdésére, hogy a vétójog alkalmazásával, zsarolással kiszabadíthatók-e a zárolt magyar uniós források válaszolva kijelentette, hogy a kormány valóban minden lehetséges jogi és politikai eszközt bevet annak érdekében, hogy Magyarország hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz. Úgy fogalmazott, hogy ezek a pénzek kizárólag politikai megfontolásokból vannak visszatartva, ezért a kormány célja az, hogy ezeket a forrásokat a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekében elérhetővé tegye. Hozzátette, hogy mindaddig folytatják ezt a küzdelmet, amíg Magyarország az összes jogosan járó támogatást meg nem kapja.

A magyar kormány jelentős összeget igényelt a SAFE hitelprogramból az uniós fegyverkezési és védelmi célokra.

Bóka János elmondta, hogy november 30-ig össze kell állítani egy védelmi ipari beruházási tervet, amely alapján Magyarország 16,2 milliárd euró, azaz mintegy 6300 milliárd forint felhasználását kérheti. Hangsúlyozta, hogy a tervek előkészítése már zajlik, de jelenleg még nem állnak olyan állapotban, hogy részletes információkat lehessen róluk megosztani. Kiemelte, hogy elsősorban védelmi és kettős célú – vagyis polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas – beruházásokra fordítják majd az összegeket.

Arra a kérdésre, hogy a megrendelések magyar vagy nemzetközi cégek között oszlanak-e meg, Bóka közölte, hogy a vonatkozó kritériumok nyilvánosan elérhetők. Hozzátette, hogy a cél nemcsak a védelmi ipar fejlesztése, hanem az is, hogy a hazai vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhassanak ezekbe a programokba, és aktív szereplőivé váljanak a beruházásoknak.

Az EU és Izrael kapcsolatáról szólva a miniszter elmondta, hogy Ursula von der Leyen javaslatai között szerepel az EU–Izrael társulási megállapodás részleges felfüggesztése, de ennek életbe lépéséhez még a tagállamok jóváhagyására is szükség van. Hangsúlyozta, hogy a tervezett lépés nem érinti a tagállamok és Izrael közötti kétoldalú szerződések végrehajtását, így a Magyarország és Izrael között megkötött, illetve előkészítés alatt álló kereskedelmi és védelmi ipari megállapodások is érvényben maradnak.

Bóka kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett a kétállami megoldás mellett, de ezt egy folyamat lezárásának, nem pedig kiindulópontjának tekinti.

Szerinte az Európai Uniónak meg kell őriznie hitelességét a régióban, mert csak így játszhat érdemi szerepet a béke és a stabilitás fenntartásában, amely Magyarország számára is alapvető érdek az energiaellátás, a kereskedelem és az illegális migráció kezelése szempontjából.

Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az Európai Bizottság a Paks II. atomerőműnek adott állami támogatását engedélyező határozatot. Az EUB nem hozott olyan döntést, amely szerint a létesítmény fejlesztése bármilyen uniós jogot sértene. A mostani döntés azt mondja ki, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta, hogy megfeleltek-e az eljárások az uniós közbeszerzési eljárásoknak – ismertette egy kérdésre Bóka János az ítéletet.

Magyarország számára az következik, hogy mindenben az uniós jognak és a lojális együttműködésnek megfelelően járunk majd el, hogy az Európai Bizottság egy megfelelő támogatási határozatot hozzon. A mostani döntés nem akadályozza a paksi bővítés folytatását – tette hozzá az uniós ügyi miniszter.

Bóka János nem érti, hogyan lenne lehetséges a befagyasztott orosz állami vagyont fedezetként használva hitelt adjanak Ukrajnának. A miniszter szerint sok a jogi kockázat, és azt tartják kiemelten fontosnak, hogy ezt a felelősséget ne terjesszék a tagállamokra, valamint ne ássák alá az euró, mint tartalékvaluta szerepét.

A magyar tárcavezető bírálta Ursula von der Leyent, hogy az ukrán és orosz határok menti tagállamokat végiglátogatta az Európai Bizottság elnöke, de Magyarország nem érkezett meg. Miután arról beszélt a politikus, hogy EU-s hatáskör a határok fizikai védelme, akkor elfogadhatatlan, hogy ebben miért nem azonosak a feltételek a tagállamoknak, így Magyarországgal szemben.

Az őszi politikai szezon nemcsak Magyarországon, de az EU-ban is megkezdődött Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének strasbourgi beszédével, amelyet a kormány úgy értékelt, hogy egy évvel a bemutatásuk után a Draghi- és Letta-jelentésekről sem indult vita – folytatta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter.

A miniszter szerint kevés szó esett az európai iparról, hadi gazdálkodást erőltetnek a versenyképességi fordulat helyett, míg túl sok szó esett Ukrajnáról. Kifogásolta, hogy további intézményi centralizáció, tagállami elvonás várható. Bóka János kritizálta, hogy szerinte nem esett elég szó a magánbefektetések ösztönzéséről, valamint az ipartámogatásáról, és a zöld átállás felülvizsgálatáról sem esett szó.

Jelezte, hogy két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak Ursula von der Leyen ellen, egyet a magyar kormánypártokat is soraiban tudó Patrióták Európáért, míg a másik a kommunista, radikális baloldali Left frakció.

Ursula von der Leyen elnök beszédében maga hosszan beszélt a Draghi- és Letta-jelentésekről, több programot is hirdetett, így egy Battery Booster akkumulátoripari csomagot, valamint az energiaárak, a lakhatási körülmények és az egészségügyi ellenállóképesség fejlesztését ígérte meg. Ipari programok közül még kiemelendő, hogy az adminisztrációs terhek csökkentését ígérte, az élelmiszereknél egy „Vásárolj európait!” programot indít a Bizottság, míg bevezetnék a tőkepiaci uniót, valamint a 28. rezsimmel segítenék a startupok európai érvényesülését, konzultációra hívják az autó- és nehézipari szereplőket is. Az uniós energiarendszerek fejlesztésére is új tervet készítenek elő.

Vitályos Eszter kormányszóvivő átvéve a szót a kormányinfón arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben közel 18 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon. Elmondta, hogy a Grundfos Kft. 1,2 milliárd forintos fejlesztés keretében bővítette magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységét, amelyhez a kormány 252 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. A székesfehérvári beruházás célja egyfázisú, állandó mágneses és mély kútszivattyú motorok, valamint szennyvízszivattyúk fejlesztése volt, és ennek eredményeként 140 új kutatás-fejlesztési munkahely jött létre.

A szóvivő beszámolt arról is, hogy Kecskeméten egy új közösségi központ nyílt meg a Rudolf-kert korábbi kis lovardájának helyén. A létesítmény a Területek rehabilitációja program keretében 1,7 milliárd forintos költségből újult meg, és egy különleges, részben fedett, részben nyitott rendezvényhelyszínné alakult. A kormány szerint a jövőben sportrendezvények, családi napok, esküvők és más közösségi programok helyszínéül szolgálhat.

Vitályos kitért arra is, hogy Harkányban 305 millió forint uniós és hazai támogatásból energetikai korszerűsítést hajtottak végre a helyi gyógyfürdőben. Emellett a városi piac is megújult 367 millió forintos fejlesztés keretében, amelyhez az önkormányzat 276 millió forint uniós forrást és 100 millió forint saját forrást biztosított. Siklóson pedig komplex fejlesztés zajlott le uniós és hazai támogatásból, ennek részeként megújult többek között az Őrsi Ferenc Művelődési Központ is.

A kormányülésen értékelték a Lengyelországot ért dróntámadást, és a magyar kormány korlátlan szolidaritással áll ki a szövetséges ország mellett, elítélik az orosz támadást.

Emellett a Katar ellen intézett izraeli támadás kapcsán jelezték, hogy kiállnak az Öböl-ország területi integritása mellett.

Gulyás Gergely megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök békepárti hozzáállása ezért is fontos geopolitikai tényező. A magyar kormány ezért az EU-ban képviseli azt az álláspontot, hogy a harcok befejezése és a béke elérés a legfontosabb.

A miniszter arról is árt, hogy azok is jól járnak, akik nem veszik igénybe a programot. Az albérletárak is lejjebb mentek a kormány mérései szerint. Ennek okát abban látja, hogy minél többen választják a tulajdont a bérlet helyett, annál inkább lejjebb mennek a kiadási árak.

Az első héten már több mint 5000 igénylés futott be. Ami 5 banki munkanap alatt, vagyis átlagosan 1000 kérelmet kezeltek a pénzintézetek. Az érdeklődés országos-szintű – mondta el Gulyás Gergely, aki a rendszerváltás utáni legsikeresebb otthonteremtési programjának.

Október elején lesznek havi adatok arról, hogy milyen típusú ingatlanokra érkeznek az igénylések.

Három bank is 3 százalék alatti hitelt kínál, ami a miniszter szerint mutatja, hogy beindult a verseny. Két olyan pénzintézet is van, ahol további 1 millióra tehető a teljes futamidőn a kamatkedvezmény.

Három hét alatt több mint 30 ezer otthon startos lakás építésére érkezett kérelem – jelentette még be a tárcavezető. Ennek háttere, hogy aki olyan 200 lakásos, vagy annál nagyobb lakóingatlant fejleszt, amelyben a kész lakások 70 százaléka megfelel a program kritériumainak, akkor adminisztratív könnyítéseket kaphatnak a beruházók.

A tájékoztatón több aktuális ügy is szóba kerülhet. Az elmúlt napok egyik kiemelt témája, hogy Lengyelország légterét több orosz drón is megsértette, és ezek közül néhányat a lengyel légvédelem lelőtt.

Ez nemcsak Varsó, hanem az egész NATO és EU számára komoly biztonságpolitikai kérdéseket vet fel, így várható, hogy a magyar kormány álláspontja is elhangzik majd.

A magyar–ukrán kapcsolatok is napirenden lehetnek, mivel továbbra is feszült a helyzet a határmenti együttműködésben, és folyamatosak az egyeztetések a migrációs, humanitárius és energetikai kérdésekben.

Gazdasági témák közül várhatóan szó esik az Otthon Start program indulásáról, amely egy új lakástámogatási konstrukció, és sok család számára lehet fontos, hogy pontosan mikortól és milyen feltételekkel vehető igénybe. Emellett felmerülhet a nyugdíjasoknak szánt utalványok hatása is: ezek a juttatások élénkíthetik a keresletet, megváltoztathatják a nyugdíjasok fogyasztási szokásait, és érzékelhető forgalomnövekedést hozhatnak a kiskereskedelemben.

Arról is tájékoztatást adhat Bóka János és Gulyás Gergely, hogy Magyarország több mint 1600 milliárd forintnyi hitelt igényelt fegyverkezésre és védelmiipari beruházásokra az EU-s SAFE közös eszközből.

A főváros pénzügyi helyzete szintén téma lehet, mivel Budapest költségvetését és adósságkezelését érintő kérdések folyamatosan napirenden vannak, és ezek közvetlen hatással vannak a város működésére, a közlekedési és közszolgáltatási beruházásokra. Az energiabiztonság is kiemelt figyelmet kaphat, különösen az ukrajnai támadások és a régióban tapasztalható ellátási kockázatok fényében, amelyek befolyásolják Magyarország gáz- és villamosenergia-ellátásának stabilitását.

Végül, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten tartotta meg évértékelő beszédét az Európai Parlamentben, várhatóan a kormányinfón is reagálnak az EU-politikai irányvonalakra és a magyar kormány számára fontos uniós döntésekre.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt