Aszódi Attila: Tényleg befellegzett volna Paks II-nek?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Bejárta a magyar és nemzetközi sajtót, hogy 2025. szeptember 11-én az Európai Unió Bírósága (európai uniós szintű másodfokú bíróság) hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszéke (EU-s szintű elsőfokú bíróság) 2022. november 30-i keltű döntését, továbbá megsemmisítette az Európai Bizottság 2017. március 6-i keltű határozatát. Ez utóbbiban annak idején az Európai Bizottság megállapította, hogy a Paks II projekt megvalósítása tartalmaz ugyan állami támogatást, de az kompatibilis az EU-s jogszabályokkal (továbbá bizonyos feltételek betartását írta elő, pl. a majdan megtermelendő villamos energia piaci értékesítésére vonatkozóan), így a projekt versenyjogi szempontból rendben van, megvalósítható.

Az EU Törvényszéke, majd az EU Bírósága eljárására azért került sor, mert az Európai Bizottság 2017-es versenyjogi döntését Ausztria megtámadta. Az eljárásokban az alperes az Európai Bizottság volt, Magyarország több más országgal együtt beavatkozóként vett részt az eljárásban. Mindkét bíróság eljárásában Ausztria összesen tíz különböző igénypontban támadta az Európai Bizottság 2017-es versenyjogi döntését.

Az EU elsőfokú bírósága vizsgálata összesen mintegy 5,5 évig tartott, és nem állapított meg jogsértést, az Európai Bizottság 2017-es döntését megfelelőnek találta. A mostani, másodfokú döntés Ausztria tíz igénypontjából nyolcat elutasított, egy igénypont tekintetében részben, egyben pedig teljesen Ausztriának adott igazat. Emiatt megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága (DG COMP) 2017 márciusi döntését. Ennek következtében jelenleg a Paks II projekt nem rendelkezik EU-s versenyjogi, az állami támogatást jóváhagyó határozattal.

De a folyamatot, amin keresztülment a projekt, az Európai Bizottság és Magyarország, nem lehet semmisnek tekinteni, ezeket a Bíróság sem tette hatálytalanná.

Ilyen komplex versenyjogi vizsgálat az európai atomenergetika történetében a Paks II esetén kívül csak még egy volt, a brit Hinkley Point C atomerőmű esete.

Mit kifogásol Paks II esetében a másodfokú bíróság?

Az Európai Unió Bírósága azt kifogásolja, hogy a véleménye szerint a versenyjogi kérdés (tehát az, hogy tartalmaz-e állami támogatást a Paks II projekt, és ez a támogatás kompatibilis-e az EU-s jogszabályokkal) vizsgálata során az Európai Bizottságnak részletesen vizsgálnia és indokolnia kellett volna, hogy a Paks II projekt technológia szállítójának (a Rosatom leányvállalata, az ASE JSC, a tervezésre, kivitelezésre és üzembe helyezésre vonatkozó EPC szerződés fővállalkozója) kiválasztása során a magyar fél a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A Bíróság nem azt állítja, hogy a projektben nem lehetett volna a Fővállalkozót és a technológiát közvetlenül, közbeszerzés nélkül kiválasztani, és azt sem állítja, hogy a technológia kiválasztása hibás alapokon nyugodna. A Bíróság azt sem állítja, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta volna a közbeszerzési eljárás kérdését. Sőt, a valóság az, hogy az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága (DG GROW) egy részletes eljárásban célzottan vizsgálta a technológia kiválasztás jogszerűségét, és az eljárást még 2016. november 17-én lezárta azzal, hogy nem talált jogsértést, magyarán elismerte, hogy

Magyarországnak alapja és joga volt a technikai kivételszabály alkalmazására.

A mostani másodfokú bírósági döntés ugyanakkor azt a feladatot adja az Európai Bizottságnak, hogy a Paks II állami támogatási kérdésében hozzon újra határozatot, amely határozatban a közbeszerzés kérdését tegye az állami támogatási kérdés szerves részévé, és az indokolásában térjen ki a közbeszerzési kérdés vizsgálatának részleteire.

Mi következik a Paks II projektre vonatkozóan a másodfokú bírósági döntésből?

A jogi helyzet az, hogy 2025. szeptember 11-től a Paks II projekt nem rendelkezik EU-s versenyjogi, az állami támogatást jóváhagyó határozattal. A szabályok szerint (néhány kivételtől eltekintve) állami támogatás nyújtásához az Európai Bizottság engedélye szükséges, így elvileg az állami támogatás ettől a dátumtól kezdve nem alkalmazható mindaddig, amíg az Európai Bizottság újra ki nem ad egy pozitív versenyjogi határozatot. A naptárra tekintve azt is mondhatjuk, hogy a Paks II projekt helyzete kb. olyan az állami támogatás tekintetében, mintha visszaugranánk időben 2017. március 6. elé, amikor még nem állt rendelkezésre a Paks II projekt versenyjogi engedélye.

Feladatok első körben tehát az Európai Bizottság asztalán keletkeztek, mert egy olyan versenyjogi határozatot kell hoznia, ami megfelel az Európai Bíróság 2025. szeptember 11-i döntésében foglaltaknak.

Címlapkép forrása: Portfolio