Aszódi Attila

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyetemi tanár

Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. Okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, PhD, Dr. habil. 1999-től 2014-ig (1 év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. A 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett. A 2011-es japán fukushimai balesetet követően az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában. 2004-2014 között a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. 2014 és 2017 között a Paks II. új atomerőmű építési projekt kormánybiztosa, 2017 és 2019 között államtitkára. 2021-től a BME Természettudományi Kar dékánja. Kutatási területe a reaktorbiztonság, a termohidraulika, az energiapolitika és annak környezeti, fenntarthatósági aspektusai. Rendszeresen vesz részt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakmai misszióiban a világ különböző országaiban.
Cikkeinek a száma: 4
Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a kormány, majd a parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM-egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A működésüket 1982 és 1987 között megkezdő, eredetileg 30 évre tervezett blokkok a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítást kaptak, ami 2032 és 2037 között jár le. A most bejelentett további üzemidő-hosszabbítási programmal akár újabb 20 évnyi üzemelés is lehetővé válhat, amelynek műszaki és biztonsági feltételeit tekinti át ez a cikk.

Tríciummal szennyezett víz kibocsátása Fukusimában - Mi a megoldás a problémára?

Tríciummal szennyezett víz kibocsátása Fukusimában - Mi a megoldás a problémára?

A 2011-ben balesetet szenvedett fukusimai atomerőműben 1,3 millió m3 szennyezett víz halmozódott fel az elmúlt 12 évben. A helyzet megoldására alkotott tervet a japán kormány 2021-ben ismertette, amit nagyon sok nemzetközi kritika ért. Cikkemben azt járom körbe, hogy mi vezetett el a jelenlegi helyzethez, hogyan képzelik el a japánok a megoldást és milyen környezeti hatások várhatóak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újabb háborús konfliktus rémképe fenyeget – A tűzzel játszanak a világ egyik legfontosabb útvonalán
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.