Alacsony a céges költések aránya a magánegészségügyi kiadásokban

Az Átalakulóban a munkahelyi egészség és jóllét rendszere című kerekasztal-beszélgetésen Nagy Annamária, a Magnum IceCream Company kelet-európai HR-igazgatója azt emelte ki, hogy meglátása szerint a munkavállalók egészségének kérdése teljesen beintegrálódott a vállatok életébe.

Jó pár évvel ezelőtt inkább arról szóltak a vállalati egészségügyi szolgáltatások, hogy a cégek azt mondták: itt vagyunk, ha baj van. A cégek biztosították a munkavállalót, hogy támogatják őket, ha komolyabb betegségük alakult ki. Mostanra már inkább a prevenció irányába kezdtünk elmozdulni, vagyis a cégek azt mondják: itt vagyunk azért, hogy ne legyen baj

– emelte ki a HR-igazgató.

Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a Doktor24 Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy

évi mintegy 800-900 milliárd forintot költ a lakosság magánegészségügyi szolgáltatásra, amiből csak alig több mint 10% az, amit a vállalatok fizetnek meg.

„Ez egy nagyon egészségtelen dolog, ennek az aránynak növekednie kellene” – tette hozzá. Úgy látja, hogy a munkavállalók oldaláról is egyre nagyobb az igény, hogy a cégük biztosítson számukra egészségügyi juttatásokat.

Öt-nyolc évvel ezelőtt ez a kérdés a cafeteria rendszerekben az első öt között sem szerepelt igényként, ma már az első háromban található

– jegyezte meg.

Lancz Róbert egyben hozzátette, évekkel ezelőtt viszonylag sok cég rendelt menedzserszűrés szolgáltatást, az erre való költés mértéke azonban egy ideje folyamatosan csökken.

További problémaként említette, ha az egészségbiztosítási megoldásokat bevezető cégek ezeket a rendszereket nem kötik össze co-paymenttal, valamiféle társfinanszírozási megoldással. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a munkavállalók a céges egészségügyi juttatások keretében sokszor olyan vizsgálatra is elmennek, ami nem indokolt, az így elszálló egészségbiztosítási költségek pedig kiválthatják a cég pénzügyi részlegének rosszallását.

Ha például egy 35 ezer forintos vizsgálatnál 5 ezer forintot kellene a munkavállalónak állnia, akkor kétszer meggondolná, hogy tényleg elmegy-e az adott vizsgálatra. Ez pedig nem abban az esetben tartaná vissza, amikor tényleg baj van, csak amikor a vizsgálatra nem feltétlen van szükség

– magyarázta Lancz Róbert.

Kun Zoltán, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY) elnökségének tagja, teljesítmény mentor szerint különösen a fiatalabb generációk részéről tapasztalható egyre nagyobb igény arra, hogy a cégek nyújtsanak megfelelő egészségügyi juttatásokat. Hozzátette: körükben a munka-magánélet egyensúly kérdése ma már fontosabb tényező, mint a fizetés. Egyben szerinte a cégeknek ösztönözniük kellene a munkavállalókat, egyfajta edukációs szerepet kellene játszaniuk abban, hogy a dolgozóik tegyenek az egészségükért.

Címlapkép forrása: Portfolio