Súlyos milliárdok múlnak azon, hány éves korunkig vagyunk egészségesek

Az egészségfejlesztés nemzetgazdasági jelentőségéről szóló panelbeszélgetésen a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, Babai László európai átlag adatokat idézve azt emelte ki, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások körülbelül az egyének 50-55 éves korában kezdenek el emelkedni, és 85 éves kor körül érik el a legmagasabb szintjüket. Ekkor már mintegy négyszeresét fordítják a 85 évesek ellátására, mint a 30 évesek esetében.

Idézett egy hazai felmérést, amely szerint az életmóddal összefüggő betegségek egészséggazdasági veszteség oldalán százmilliárdos tételek szerepelnek.

Ha picit egészségesebben tudunk élni, pár évvel kijjebb tudjuk tolni az egészségben eltöltött életéveket, az a nemzetgazdaság szintjén százmilliárdos megtakarítást jelent

– tette hozzá.

Portfolio Private Health Forum 2025

Hasonló témák, az egészséges életmód szerepe is terítékre kerül a Portfolio szeptember 30-i konferenciáján. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár a munkavállalók egészségére, egészséges életmódjára való munkaadói fókuszálás terén a multinacionális cégek és kkv-k közötti különbsége kapcsán elmondta: a multik esetében sokszor hallani azt a munkavállalói panaszt, hogy „nagy a hajtás”, viszont ezek a cégek azok, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a saját konditerem, vagy „pingpongozás az alagsorban”, ami sok kkv esetében elképzelhetetlen.

Révész Máriusz kiemelte: egy kkv esetében nagyon fontos szempont e téren, hogy a cégvezető mennyire elkötelezett a dolgozói egészségének ügye iránt, és mennyire mutat példát az egészséges életmód terén. „Nekünk az államtitkárságon az a feladatunk, hogy minél több kisvállalkozás vezetőjét meggyőzzünk arról, hogy érdemes ebbe fektetni. Ha a munkavállaló egészséges, nem beteg, nincs sokat táppénzen, akkor az a cég profitjában is jelentkezik” – mondta az államtitkár. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy idéntől a SZÉP-kártya kibővült az Aktív Magyarok zsebbel, amely havi legfeljebb 10 ezer forintos keretet biztosít a munkavállalók számára sportolásra. „A SZÉP-kártya új zsebe abban nyújt segítséget a cégeknek, hogy viszonylag költséghatékonyan tudják mozgásra ösztönözni a munkavállalóikat” – emelte ki az államtitkár.

Azzal, hogy feszesebbé vált a munkaerőpiac, a munkavállalók alkuképessége erősödött, és a fizetési kérdések mellett már a rendszeres home office, a munka-magánélet egyensúlyának megfelelő biztosítása is a munkavállalói elvárások között szerepel. Ez az államtitkár szerint szépen lassan rá fogja kényszeríteni még azokat a munkaadókat is, hogy foglalkozzanak a dolgozóik egészségének kérdésével, akik ezt még nem tartják annyira fontosnak.

Révész Máriusz egyben kiemelte az egészséges életmóddal kapcsolatos társadalmi kultúra, kollektív tudat formálásának kérdését is.

Azt, hogy reggel hamarabb felkeljünk azért, hogy elmenjünk futni, nagyban befolyásolja az, hogy a barátunk, a munkatársunk vagy a főnökünk is ezt teszi-e.

Kiemelte: az aktív Magyarországért felelős államtitkárság feladata, hogy olyan programokat indítson, amivel szépen lassan formálja ezt a társadalmi tudatot, kultúrát – ezzel utalt az államtitkárság mozgást ösztönző kampányaira, kezdeményezéseire. A 2023 óta működő Millió lépés az iskoládért program újdonsága, hogy a kihívásba munkahelyek is bekapcsolódhatnak, illetve idén ősszel indul a mozgásra ösztönző Lép a cég! program is.

A tagsága alapján főként a kkv-szektort képviselő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kommunikációs és marketing igazgatója, Gál É. Beáta kiemelte: a munkavállalók egészségére, egészséges életmódjára való odafigyelésnek nemcsak a nagyvállalatok szintjén, hanem a kkv-k körében is prioritásnak kell lennie. E téren szerinte teljes szemléletváltásra van szükség, mert „jelenleg még többnyire, kivéve a nagyon jó példákat, csak akkor foglalkoznak az egészség kérdésével, amikor már baj van”.

„Emiatt nagyon örülünk a munkavállalók egészségének kérdését fókuszba helyező kezdeményezéseknek, mindent megteszünk azért, hogy erről tájékoztassuk a vállalkozásokat, ezért álltunk az Aktív Magyarország Program mellé, nyáron írtunk alá együttműködési megállapodást a programért felelős államtitkársággal” – hangsúlyozta a VOSZ igazgatója. Továbbá azt is kiemelte, hogy a SZÉP-kártya új zsebének megnyitásával kialakuló plusz kereslet a kkv-knál csapódik le az Aktív Magyarok zsebet elfogadó szolgáltatók révén.

Toldy Anna, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mára már a munkavállalók számára a munka és a magánélet egyensúlyának a kérdése a fizetés elé került, mint motivációs tényező. Ez jelentős változást hoz a munkaerőpiacon, amiben a HR-nek kiemelt szerep jut.

A munkahelyi jóllét kérdése egyre magasabb prioritással szerepel a cégek munkaerő-stratégiájában

– jegyezte meg. Hozzátette: employer branding kérdéssé is vált, hogy az adott munkahelyen vannak-e a dolgozók jóllétét elősegítő szolgáltatások, amely téma kifejezetten az Y és a Z generáció esetében hangsúlyos, hiszen – hangsúlyozta – nekik már abszolút a munka-magánélet egyensúlyának a biztosítása a legfontosabb prioritás.

Toldy Anna is ott lesz előadóként a Portfolio Private Health Forumán. Ide kattintva lehet könnyedén regisztrálni a konferenciára.

Címlapkép forrása: Shutterstock