Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek

Szász Péter

2025. szeptember 19. 14:30

Magyarország tejtermelése a csökkenő gazdaságszám ellenére is növekszik, miközben a feldolgozóipar jelentős fejlesztéseken megy keresztül - mondta el Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Portfolio Checklist szerdai adásában. A szakember szerint az ágazat önellátási szintje 95-100% körül mozog, de továbbra is jelentős mennyiségű feldolgozatlan tejet exportálunk, miközben a boltok polcain sok import késztermék található.

A magyar tejágazat struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. A tehenet tartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, különösen a kisebbeké. A korábban tízezres nagyságrendű gazdaságszám mára 2800-3000 körülire csökkent, és

a Tej Terméktanács gyakorlatilag napi szinten kap értesítést arról, hogy gazdálkodók adják el utolsó teheneiket és fejezik be a tevékenységet.

A kisebb gazdaságok számának csökkenése ellenére a tejtermelés volumene növekszik. A szakember elmondta, hogy az a 350-400 telep, amely a magyar tejtermelés vagy felvásárlás 80-90%-át adja, folyamatosan fejlődik. Ennek köszönhetően Magyarország már évek óta 2 milliárd kilogramm felett termel tejet, ami 10-15 éves időtávon 20-25 százalékos bővülést jelent.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

Az önellátottsági fok, amely azt mutatja, hogy a hazai termelés mennyiben fedezi a belső fogyasztást, Magyarországon 95-100% között mozog.

Ez azt jelenti, hogy majdnem elég lenne az a tej a magyar lakosságnak, amit itthon megtermelünk

A valóság azonban ennél összetettebb, hiszen jelentős export és import is zajlik - magyarázta.

Európában észak-déli irányban haladva romlik az önellátottsági fok. Az északi országokban (Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság, Lengyelország, Németország, Franciaország északi része) tejtöbblet van, és a termékek délre vándorolnak, ahol kevesebb csapadék és kopárabb legelők vannak. Magyarország ebben a rendszerben félúton helyezkedik el.

Megy a sajt az arab piacokra

Az exportról szólva elmondta, hogy Magyarország jelentős mennyiségű sajtot szállít az arab piacokra, míg a Balkán országaiba, Horvátországba, Olaszországba és Szerbiába főként nyersjet exportálunk.

Ezzel párhuzamosan Magyarország jelentős mennyiségű feldolgozott terméket importál. A sajtok esetében minden második kilogramm külföldről érkezik, joghurtoknál és vajaknál pedig még rosszabb az arány, 60-80% is lehet az import aránya a polcokon. A szakember szerint

nem az a cél, hogy egyáltalán ne legyen importtermék Magyarországon, hanem hogy a hazai alapanyagot itthon dolgozzák fel.

Nincs óriási profitmarzs

A feldolgozóipar helyzetéről szólva az igazgató megerősítette, hogy ez nem az az ágazat, ahol jelentős profitmarzsok lennének. Az árbevételhez képest az adózás utáni eredmény más iparágakhoz képest elmarad,

mindössze 1-3%-ról beszélhetünk.

A kormányzati beruházási programok és a vidékfejlesztési támogatások segítségével megindult a fejlődési folyamat, amire már korábban is szükség lett volna. A tejipar az egyik leginnovatívabb élelmiszeripari ágazat, egy szupermarketben akár ezerféle tejtermékkel is találkozhatunk, beleértve a különböző technológiával készült, különböző kiszerelésű, ízesített italokat, sajtokat és laktózmentes verziókat is.

Az Alföldi Tej esetét érintő kérdésre válaszolva Harcz Zoltán hangsúlyozta, hogy

a magyar tejipar számos kihívás ellenére működőképes. A legnagyobb nehézség a rendkívüli költségnövekedés, ami az ágazaton keresztülfut. A Covid óta jelentős áremelések és költségnövekedések sújtják a tejipart. Ide tartoznak az aszály hatásai, a víz- és villanydíjak, az EPR-díjak és a munkabérek emelkedése is.",

A szakember kiemelte, hogy a magyar tej jó minőségű, és az ágazat sikeresen átvészelte mind a Covid-járványt, mind az állategészségügyi kihívásokat. A magyar tej ára Európában jellemzően a 15-20. helyen áll, tehát nem nevezhető drágának.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images