Nem ejt mély sebet Európán a vámháború, de Magyarország más miatt szenvedhet

A BNP Paribas szerint eddig az Európai Unió kötötte az Egyesült Államokkal az egyik, ha nem a legjobb kereskedelmi megállapodást a vámháborúban. Az államszövetség tagállamai közül a legtöbb helyen csak mérsékelt vámemelkedés tapasztalható.

Németország és Olaszország esetében a növekedés elérheti az 1,5 százalékpontot, de a legtöbb tagállamban ennél alacsonyabb, gyakran egy százalékpont alatti a többletteher. Ez azt jelenti, hogy az exportőrök költségei ugyan nőnek, de az európai gazdaság egésze nem kerül súlyos versenyhátrányba. Az Egyesült Királyságban a vámemelkedés átlagosan 1,1 százalékpont körüli, de az autó- és repülőgépipari kvóták és mentességek miatt a legfontosabb ágazatokban mérsékeltebb a hatás.

Az EU és az USA között a nyáron megkötött megállapodás, amely a legtöbb árura 15 százalékos vámot rögzít, kulcsszerepet játszik ebben a viszonylagos stabilitásban.

A megállapodás fontos eleme, hogy bizonyos stratégiai ágazatok, például a gyógyszeripar és a repülőgépgyártás, teljes mentességet kaptak, míg más területeken – mint a digitális szolgáltatások és a mezőgazdasági termékek – kölcsönös engedmények születtek. A megállapodás részeként az EU vállalta, hogy nagyszabású amerikai beruházásokat enged be, valamint az Egyesült Államokból származó fosszilis és nukleáris energiahordozókat importál összesen 750 milliárd dollár értékben.

A BNP Paribas számításai szerint Magyarország átlagos effektív külső vámtétele a 2025 előtti 0,7 százalékról 2,4 százalékkal 3,1%-ra nő az új amerikai megállapodás következtében, ami jelentős, de régiós összevetésben még mindig mérsékelt emelkedésnek számít.

Európához képest Ázsia és Latin-Amerika több gazdasága jóval nagyobb vámsokkot szenvednek el.

A Fülöp-szigetek és Tajvan alacsony kiinduló vámszintekről indulva gyorsan közelítenek az európai országokéhoz, Japán és Thaiföld esetében pedig ennél is jelentősebb az emelkedés. Kína különösen nagy nyomás alatt áll: az átlagos vámteher 6,2 százalékponttal nő, amelyhez további 3,2 százalékpontnyi pótdíj társul, így a teljes hatás közel 9,4 százalékpont. Indiában még ennél is drámaibb a helyzet, az új amerikai intézkedések miatt az átlagos vámszint meghaladja a 10 százalékot. Ennek hátterében részben az áll, hogy India továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz olajat, amire az Egyesült Államok kemény kereskedelmi szankciókkal reagál.

Latin-Amerikában Brazília a legnagyobb vesztes, ahol a vámszint a korábbi 3,2 százalékról 9,4 százalékra ugrik. Mexikó és Kanada szorosan kötődik az amerikai piachoz, így náluk is jelentős az emelkedés: 4,5, illetve 4,1 százalékpont. Bár mindkét ország része az USMCA szabadkereskedelmi megállapodásnak, a változások így is érzékenyen érintik őket, különösen az autóiparban és az élelmiszer-kereskedelemben.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Merre tart a vámháború? Milyen lépésekre készülhet még Trump? Hogyan hat majd mindez Magyarországra? Többek között Harold James is vendégünk lesz október 7-én a Budapest Economic Forumon.

Információ és jelentkezés

Legalább Európában nem lett rosszabb a közepes helyzet

A Société Générale most kiadott elemzése szerint az euróövezet 2025 második felében vegyes képet mutat: a főbb gazdasági mutatók stabilitást jeleznek, de a háttérben komoly egyensúlytalanságok húzódnak meg. Spanyolország és a periféria országai viszonylag jobban teljesítenek, míg Franciaország, Németország és Olaszország gyengélkedik. A GDP-növekedés 2025-ben és 2026-ban mérsékelt marad, amit gyenge ipari teljesítmény, alacsony fogyasztói bizalom és tartós kereskedelmi súrlódások fékeznek. A német fiskális élénkítés és a francia politikai helyzet stabilizálódása azonban 2027-től fokozatos gyorsulást hozhat.

Az SG szerint az euróövezet növekedése 2027-ben 1,0 százalék, 2028-ban pedig 1,3 százalék körül alakulhat, kiegyensúlyozottabb tagállami hozzájárulással.

Az inflációs folyamatok kedvezően alakulnak: a headline infláció a 2025-ös év második felében és 2026-ban közel a 2 százalékos cél körül marad, miközben a bérek növekedése lassul. Megjegyzik, hogy az EKB bérindexe szerint a béremelkedés az idei első negyedévi 4,4 százalékról 2026 első negyedévére 2,6 százalékra mérséklődik. Az erős euró, valamint az energia- és élelmiszerárak normalizálódása szintén fékezi az inflációt.

A Société Générale arra számít, hogy az Európai Központi Bank 2025-ben még egy utolsó kamatcsökkentést hajt végre – azt egyelőre nem határozták meg, hogy mikor a hátralevő három és fél hónapban, amely után két évig szünetelteti az enyhítési ciklust.

Ezzel az eurózóna betéti kamatlába 1,75 százalékra csökken és ott is marad majd 2026 nagy részében. A hosszú hozamok ugyanakkor makacsul emelkednek a mennyiségi szigorítás miatt, ami korlátozza a pénzügyi kondíciók javulását.

A munkaerőpiac összességében stabil maradt 2025 első felében, az eurózóna munkanélküliségi rátája júliusban történelmi mélypontot, 6,2 százalékot ért el. Azonban a felszín alatt komoly eltérések vannak: Spanyolország és Olaszország továbbra is erős teljesítményt nyújt, míg Franciaországban és Németországban romlik a foglalkoztatási kilátás. A következő időszakban enyhe munkanélküliségi emelkedés várható Franciaországban és Németországban, míg Spanyolországban és Olaszországban stabil maradhat a helyzet.

A régióban Magyarország lóg ki a sorból

A Société Générale szerint a közép-kelet-európai régióban a növekedés motorja továbbra is a belső kereslet és a beruházások maradnak. A háztartások fogyasztását a reálbérek növekedése támogatja, miközben az infláció mérsékelt és a munkaerőpiac szűk. Az EU-s források felgyorsuló lehívása szintén húzza a beruházásokat. A régió országai közül Lengyelország és Csehország emelkedik ki: Lengyelország 2024-ben több mint 150 milliárd eurónyi forráshoz jutott hozzá, miután a jogállamisági reformok nyomán feloldották a korábbi blokádot, miközben Magyarország továbbra sem fér hozzá mintegy 20,5 milliárd euróhoz.

Csehországban a feldolgozóipar januári mélypontja óta erősödik, és az építőipar is növekedési pályán van. Ezzel szemben Románia és Magyarország jelentős lassulással szembesül, mivel mindkét ország nagyszabású fiskális konszolidációt hajt végre. Romániában júliusban jelentették be azt a csomagot, amely 2025-ben a GDP 0,6 százalékát, 2026-ban pedig 3 százalékát kitevő megszorításokat tartalmaz: közszférai bérek és nyugdíjak befagyasztása, ÁFA- és jövedékiadó-emelés, valamint a bankokra és a nagyvállalatokra kivetett különadók emelése.

A Société Générale úgy látja, Magyarországon az EU-s források késlekedése fogja vissza a gazdaságot, amit a külföldi működőtőke-befektetések nem tudnak ellensúlyozni.

A Trump-kormányzat által bevezetett 15 százalékos amerikai vámok a régiót közvetlenül kevéssé érintik, mivel az Egyesült Államokba irányuló export aránya alacsony. Azonban közvetett hatások jelentkezhetnek a német gazdaságon keresztül, különösen az autóiparban és a gépgyártásban, amelyek szorosan integrálódnak a közép-európai beszállítói láncokba. A német fiskális élénkítő program ezért kulcsfontosságú, mert az infrastrukturális és védelmi kiadások növekedése keresletet teremthet a régió ipara számára. A régió országai közül több is jelentős védelmi kiadás-növekedést tervez, ami ugyan nyomást gyakorol a költségvetésekre, de az Európai Bizottság által bevezetett védzáradék négy évre bizonyos mozgásteret biztosít.

A Société Générale Magyarország gazdasági kilátásait 2025 második felében elsősorban a fiskális konszolidációs intézkedések és az uniós források körüli bizonytalanságok határozzák meg. Az ország számára jelenleg mintegy 28 milliárd eurónyi uniós forrás állna rendelkezésre a 2021–2027-es ciklusból, de ennek több mint 18 milliárd eurója továbbra is blokkolt, ami komoly forráshiányt okoz a költségvetésben és a beruházásokban.

Emiatt a Société Générale megjegyzi, hogy a kormány 2025-ben szigorúbb költségvetési politikát folytat, amely a kiadások visszafogására és a bevételek növelésére épül, bár nem hivatalosan a hiánycélt már az idei évben 4-4,5 százalék közé emelte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy londoni hitelminősítői és befektetői látogatásokkal tarkított útján tett közlésében.

Bár a külföldi működőtőke-befektetések – különösen az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátor-gyártó beruházások – továbbra is dinamikusan érkeznek, ezek hatása egyelőre nem tudja ellensúlyozni az állami és magánberuházások gyengeségét. A belső keresletet ugyan támogatja a lassuló infláció és a reálbérek emelkedése, de a fogyasztói bizalom továbbra is törékeny, ami korlátozza a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások bővülését.

A magyar gazdaság így a 2025-ös év hátralévő részében mérsékelt növekedést mutathat – pontos adatot nem közölnek –, amelyet elsősorban a feldolgozóipari export és a nagy külföldi beruházások tartanak életben.

A fiskális szigorítások esetében jövőre várnak érdemi eredményeket, mert a kormányzat célja, hogy a GDP-arányos hiányt 2026-ra 3 százalék közelébe szorítsa le, aminél azért szkeptikusabbak, mert a jelenlegi környezetben jelentős megszorításokat igényel. A kiadási oldalon a beruházások elhalasztása, valamint a közszférai bérek mérséklése és bizonyos támogatási programok szűkítése jelenti a fő eszközt, míg a bevételi oldalon az adóbevételek növelése és új különadók fenntartása kerül előtérbe. A magyar jegybank a régióban magas kamatszinttel operál: az alapkamat 6,5 százalékon marad, mivel az inflációs várakozások még mindig magasak, és a forint árfolyama érzékenyen reagál a nemzetközi kockázatokra. Azt is megjegyzik, hogy – szemben a BNP Paribas számításaival egyetemben – szerintük az amerikai vámemelések Magyarországot közvetlenül kevésbé érintik, mivel az Egyesült Államokba irányuló export aránya alacsony, azonban közvetett hatások jelentkezhetnek a német iparon keresztül, különösen az autóipari és gépgyártási beszállítói láncokban.

A magyar gazdaság számára így a német élénkítő program és a német exportteljesítmény kulcsfontosságú, miközben a belső forrásbevonás és a költségvetési konszolidáció sikere határozza meg, hogy az ország mennyire tudja elkerülni a recessziót a következő évben.

A kereskedelmi feszültségek és a belső politikai kihívások miatt az előrejelzések lefelé mutató kockázatokkal terheltek. Ha Franciaországban nem sikerül politikai stabilitást teremteni, és Németországban a fiskális program végrehajtása akadozik, az súlyosan fékezheti az euróövezeti növekedést. A nemzetközi színtéren pedig az amerikai vámpolitika újabb fordulatai és az ukrajnai béketárgyalások körüli bizonytalanság adhatnak további lökéseket az árfolyamokra és az inflációs várakozásokra. Az európai és közép-európai gazdaságok így egyszerre néznek szembe belső és külső kihívásokkal egy olyan időszakban, amikor a globalizáció feltételei gyorsan változnak.

Címlapkép forrása: EU