A világ „szuperkonnektora” vagy Kína trójai falova?

Kína a jófiú a kereskedelmi háborúban?

A múlt héten a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HKTDC) meghívására a kétnapos Belt and Road Summit konferencián vehettem részt a Portfolio képviseletében. Az esemény a kínai kormány 2013-ban meghirdetett Egy út egy övezet (Belt and Road) fejlesztési programjának éves csúcstalálkozója, melyet tizedik alkalommal szerveztek meg a városállamban.

A programban mintegy 150 ország vesz részt jelenleg, jellemzően feltörekvő és fejlődő országok. Ezek jellemzően ázsiai, afrikai és közel-keleti országok, melyek kínai pénzt remélnek a fejlesztéseikhez. Az elmúlt években az Európai Unió több, jellemzően keleti tagállama is a kínai kezdeményezés tagjává vált, bár néhányan azóta kiléptek abból, elsősorban Olaszország és a Balti-országok visszavonulása váltott ki nagyobb visszhangot.

Magyarország idén tíz éve, 2015 júniusa óta tagja a kezdeményezésnek, többek között ennek keretében újulhat meg a Budapest-Belgrád vasútvonal, melyet idén talán átadhatnak. A belépéskor ennél valószínűleg többre számítottunk, hiszen szó volt többek között magyar-kínai citromsavgyár építéséről, illetve arról is, hogy magyar állampapírokat vásárolnának kínai befektetők.

A mostani helyzetben az emberek félnek a globális vámháború negatív következményeitől, ez felértékeli a globalizációt és a multilateralizmust

- mondta az esemény apropóján újságíróknak Patrick Lau, a HKTDC vezérigazgató-helyettese.

Az elmúlt évek európai kilépési hulláma kapcsán Lau a Portfolio kérdésére azt mondta, hogy jelenleg már azok az országok vannak kisebbségben, melyek nem tagjai az együttműködésnek. Szerinte egyes államok néha politikai indíttatásból fordítanak hátat a programnak, de Kína továbbra is hisz a többoldalú kapcsolatokban.

Hongkong a Belt and Road ideális központja, egy igazi globális szuperkonnektor, mely egyesíti Kína és a világ előnyeit

- mondta a konferencia nyitóelőadásában John Lee, a hongkongi kormányzat vezetője.

A „szuperkonnektor” kifejezés még többször visszaköszönt a következő napokban, a konferencia minden második előadásában és a háttérbeszélgetéseken is ezt sulykolták az előadók hívószóként. A hivatalos hongkongi narratíva alapján a nyolcvanas évek óta létező „Egy állam, két rendszer” elvre épülve Hongkong speciális státuszt élvez önálló kereskedelempolitikával. Ezzel kimondva-kimondatlanul azt akarják kihasználni, hogy

az olyan cégeknek vagy országoknak, melyek valamilyen okból nem akarnak Kínával közvetlenül üzletelni, nyissanak egy kiskaput.

Vagyis a hivatalos verzió az, hogy Hongkong egyszerre képes biztosítani a kínai gazdaság dinamikus növekedését és a nyugati kultúrát, valójában azonban egy kaput nyitna Kína számára a világ felé. Magyar cégek számára is lehet jelentősége Hongkongnak, a konferencia mellett megtartott kiállítás magyar pavilonjánál beszélgetve megtudtuk, hogy a hazai vállalkozásoknak is rendszeresen azt szokták ajánlani, hogy a másfél milliárdos kínai piac helyett első lépésben a 7-8 milliós hongkongira lépjenek be, ahonnan már könnyen elérhetik Kínát. Voltak is olyan cégek, melyek megfogadták a tanácsot, így Hongkongban alapítottak leányvállalatot.

A retorika mellett persze gyakorlati lépésekkel is igyekeznek segíteni a piacra lépést, ma Hongkongban könnyű és olcsó céget alapítani, néhány órás ügyintézéssel szinte bárki elindíthatja a vállalkozását. Ennek is az a célja, hogy minél több külföldi üzletet vonzzon az országba, akik aztán könnyen tovább tudnak terjeszkedni az anyaország felé.

Kambodzsának nagyon tetszik Kína kinyújtott keze

Említettük, hogy a kínai Belt and Road programot sok kritika is érte az elmúlt években, néhány európai ország ezek miatt ki is lépett. A legfontosabb ellenérv az szokott lenni, hogy a gyakran meg nem térülő, kínai tőkéből kínai vállalatokkal finanszírozott beruházások adósságcsapdába lökik az érintett fejlődő országokat. Az ázsiai ország ugyanis nem támogatást, hanem jellemzően hitelt biztosít a projektek mögé, amit aztán persze vissza kell fizetni, ha pedig fizetésképtelen lesz egy ország, akkor Kína rendre igyekszik rátenni a kezét valamilyen ásványkincsre vagy állami vagyonra.

A kritikák tompítása miatt minden évben meghívnak külföldi előadókat is, akik a Belt and Road konferencián általában dicsérik a kezdeményezést. 2023-ban Szijjártó Péter magyar külügyminisztert ért ez a „megtiszteltetés”, idén Sun Chantol kambodzsai miniszterelnök-helyettes feladata volt az előnyök kiemelése.

A megépülő utak, erőművek, csatornák, repterek nem terhek, hanem a növekedés motorjai

- jelentette ki Chantol.

Hozzátette, hogy 2024-ben a kambodzsai gazdaság 6%-kal növekedett, ezt az ütemet szeretnék fenntartani, amihez szükség van a kínai beruházásokra is. Az ázsiai ország miniszterelnök-helyettese azt is kiemelte, hogy a jövőbeli fejlesztések középpontjába az embereket kell helyezniük.

Már a tehetségeinkre is pályázik Hongkong

Az elmúlt években Hongkong intenzív tehetségprogramot indított világszerte, a legnevesebb egyetemekről igyekeznek elhalászni a legjobb szakembereket. A program 2022-es indulása óta már több mint félmillió vízumigénylás futott be, melyeknek mintegy kétharmadát el is fogadták.

A városállam elsősorban kedvező adórendszerével igyekszik megszólítani a világ legtehetségesebb fiataljait, a 15%-os jövedelemadó mellett nincs forgalmi adó, nincs osztalékadó, az árfolyamnyereség után sem kell közterhet fizetni. A cégek számára pedig a kétkulcsos, 8,25%-os és 16,5%-os társasági adó lehet vonzó.

A legfontosabb, hogy igyekeznek minél jobban megszűrni a bevándorlókat, csak a legnevesebb egyetemekről érkező diákok, illetve a többéves tapasztalattal rendelkező szakemberek kaphatnak vízumot.

A címlapkép forrása: Portfolio

Címlapkép forrása: Shutterstock