Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az utóbbi időben azt láthatjuk, hogy a hazai családtámogatási rendszer egyre csak bővül. 2025. július 1-jétől a gyermekgondozási díj (GYED), az örökbefogadói díj (ÖFD) és a csecsemőgondozási díj (CSED) teljes egészében szja-mentes, emellett lehetővé vált a munkavállalás a gyermek 90 napos korától, melyet a CSED-extra (csecsemőgondozási díj) biztosít.

Már jóval korábban, 2016 környékén bevezették a GYED-extrát, a diplomás GYED-et, illetve 2019-ben a nagyszülői GYED-et, mely egy európai szinten is egyedi konstrukció. Mindezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar családtámogatási rendszer rendkívül bőkezű, legalábbis akkor, ha a munkához kötött támogatásokra fókuszálunk.

GYES, amit mindenki ismer

Létezik azonban egy univerzális ellátás, mely már a hatvanas évek óta szerves részét képezi a hazai rendszernek. Olyannyira a köztudatban van, hogy gyermekvállalás kapcsán szinte mindig automatikusan felemlegetjük. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, ismertebb nevén

a GYES, mely rendkívül magas ismertsége ellenére mára már szinte teljesen elvesztette az értékét.

„A feleségem két évig volt otthon GYES-en.”

„Ildikó októbertől GYES-re megy a második gyerekével.”

„Anna még fél évig kapja a GYES-t, aztán visszamegy dolgozni.”

A fenti mondatok biztosan sokaknak ismerősek, hiszen a GYES szinte egyenlővé vált azzal, hogy az anyák (és időnként az apák) a szülés utáni 1-3 évben otthon gondozzák a gyermeküket. A kifejezést azonban gyakran tévesen használjuk, nem ritka, hogy a GYED-et vagy a CSED-et értjük alatta. (A CSED és a GYED munkaviszonyhoz kötött ellátások. A CSED összege az anya bruttó bérének 100%-a, míg a GYED a szülő korábbi keresetének 70%-a, de legfeljebb havi bruttó 407.120 forint 2025-ben. Előbbi a 168 napra jár, míg utóbbi a CSED lejárta után, általában a gyermek kétéves koráig.)

De miért is olyan fontos a GYES, kik jogosultak rá és miért épült be ennyire a köztudatba? Először is foglaljuk össze röviden, hogy mi is ez a támogatás.

• A GYES igénybevételére a szülő, a gyám, illetve bizonyos esetben a nagyszülő jogosult.
• A támogatás a gyermek harmadik életévének betöltéséig jár, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén pedig a gyermek tízéves koráig.
• A GYES összege 2025-ben bruttó 28.500 forint, melyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a jogosultak havi 25.650 forintot kapnak kézhez. Ezt a nem túl magas összeget a szülő a gyermek féléves korától munkajövedelemmel is kiegészítheti.
• A GYES tehát egy univerzális juttatás, mindenki jogosult rá, aki gyermeket vállal.

Inkább munkaerőpiaci okból vezetik be

Ezen ellátás rendkívül nagy ismertsége a szocializmus idejére nyúlik vissza, egészen pontosan 1967-re. Az akkori nevén még gyermekgondozási segély a 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet megszületésekor lépett életbe. Ekkor még csak anyák számára volt elérhető (az apák csak a 80-as évektől váltak jogosulttá), és az akkori kornak megfelelően munkaalapú volt. A GYES összege ekkor általánosságban 600 forint volt, mely egy dolgozó nő fizetésének kb. 40%-át jelentette.

Csak összehasonlításképpen: 2025-ben ez a támogatás a bruttó minimálbér kb. 10%-a.

A GYES kezdetben a gyermek két és féléves koráig, majd 1969-től hároméves koráig járt, így ez volt az első olyan juttatás, mely évekre biztosította az anyáknak az otthoni fizetett gyermekgondozást. Fontos megjegyezni, hogy ez az ellátás nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is kuriózumnak számított, így sokkal inkább átérezhetjük, hogy miért vált ennyire népszerűvé.

A GYES bevezetésének sokkal inkább munkaerőpiaci, mint demográfiai okai voltak, bár tény, hogy 1957-től ismét zuhanni kezdett a termékenység. A politikai retorika szintjén persze leginkább népességcsökkenést hangsúlyozták, illetve a gyermekvállalás anyagi elismerését.

• Amennyiben röviden áttekintjük a korszak munkaerőpiaci helyzetét, megállapítható, hogy a második világháborút követően a nők tömegesen léptek be a munka világába. Ez utóbbi gyakran jelentős munkaerőtöbbletet eredményezett, melyet valahogy kezelni kellett.
• Emellett az 50-es években érvényben lévő Ratkó-korszak korlátozásai kiemelkedően magas születésszámot eredményeztek, ezek a gyermekek pedig a hatvanas években kezdtek el megjelenni a munkahelyeken. A probléma megoldását az akkori kormányzat abban látta, hogy a kisgyermekes nőket hosszabb időre kivonja a munka világából.
• A GYES mellett szólt még az is, hogy nem állt rendelkezésre elégséges számú gyermekintézmény, így jobbnak látták a gyermekek otthoni gondozásának támogatását.
• Emellett azért is tartották indokoltnak otthon tartani az anyákat, mert ők gyakrabban vettek ki szabadságot a gyermekük betegsége vagy egyéb elfoglaltság miatt, ezáltal „veszélyeztették” a termelés hatékonyságát.

A fentiekből jól látható, hogy bár a szocialista rendszer egyenlőséget hirdetett, a gyermekgondozásba és a házimunkába mégsem kívánta bevonni a férfiakat. A GYES – amellett, hogy sok családnak jelentős segítség volt – jelentősen hozzájárult a hagyományos nemi szerepek bebetonozásához, mely még napjainkban is érezteti hatását.

Interjús vizsgálatokból tudjuk, hogy sokan ma is azt tekintik ideálisnak hazánkban, ha az anya három évig otthon marad a gyermekével, holott ez nemzetközileg egyáltalán nem általános. A megkérdezett nők gyakran számoltak be lelkiismeret-furdalásról, amiért korábban visszatértek a munkahelyükre. Itt fogható meg talán legjobban, hogy mekkora hatást gyakorolt a GYES a magyar családok generációira.

A fentiek ellenére tény, hogy a GYES nagy népszerűségnek örvendett a bevezetéskor, a jogosultak majdnem 70%-a élt a lehetőséggel. A támogatás a továbbiakban is többé-kevésbé kedvelt maradt, egy darabig pozitív hatással volt a születésszámra, jogosultsági kritériumait időnként bővítették, összegét pedig növelték. A 90-es évek elejéig több új családtámogatási elem is megszilárdult, megjelent a 80-as években a GYED is, de a GYES ekkorra már sokkal inkább beépült az emberek tudatába.

Összefoglalva tehát a GYES széleskörű ismertsége vélhetően több összetevőből áll: sok család életében ez volt az első jelentősebb pénzbeli juttatás az államtól, valamint meglehetősen széles kör vehette igénybe. Mind hazai, mind nemzetközi szinten újdonságként hatott, a családok már generációk óta ismerik, a közbeszédben is időnként előkerül. Mindemellett feltételrendszere nem bonyolult, viszonylag könnyen értelmezhető.

GYES napjainkban

A GYES mára anyagi értelemben szinte teljesen értéktelen ellátássá vált, mivel univerzális, így nem illeszkedik a munkaalapú társadalom eszméjéhez. Ennek megfelelően összege 2008 óta változatlan, nem képes érdemben biztosítani egy család megélhetését.

Ugyanakkor szimbolikus jelentősége óriási: a társadalmi tudatban továbbra is az állami családtámogatás egyik „ősintézményeként” él, amely generációkon átívelően az anyaság és a gyermeknevelés társadalmi elismerésének jelképe. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a 2010 óta regnáló kormány nem törölte el. Számos pro és kontra érvet sorolhatunk fel e támogatás kapcsán, de az biztos, hogy a GYES maga a velünk élő történelem.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images