Kramarics Szandra

2025. november 22. 11:00 | Kramarics Szandra

Volt idő, amikor a családi pótlék valódi támogatást jelentett

A családi pótlék – hasonlóan a GYES-hez – évtizedek óta a magyar családpolitika egyik legfontosabb alappillére, melynek gyökerei egészen 1912-ig nyúlnak vissza. Kimondott célja mindig is az volt, hogy mérsékelje a gyermekneveléssel járó többletkiadásokat, és hozzájáruljon a háztartások terheinek kompenzálásához. A támogatás összege azonban 2008 óta nem emelkedett, így az előbb meghatározott célt ma már nem képes betölteni. Egy kétgyermekes, kétszülős család jelenleg 13.300 forint családi pótlékra jogosult havonta gyermekenként, mely összeg az átlagbér nagyjából 4-5%-át jelenti. Ha azonban visszatekintünk e támogatás több mint százéves múltjára, azt láthatjuk, hogy a családi pótlék egykor jelentős segítséget nyújtott a rászorulók számára.

2025. szeptember 21. 15:00 | Kramarics Szandra

Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) évtizedeken át a magyar családpolitika egyik alappillére volt. Nemcsak anyagi segítséget jelentett a kisgyermeket nevelő szülőknek, hanem társadalmi szimbólummá is vált: generációk nőttek fel úgy, hogy a „GYES-en levés” szinte egyet jelentett az anyaság első éveivel. Mára azonban a támogatás összege szinte teljesen elveszítette értékét, miközben szimbolikus jelentősége változatlanul erős. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult át a GYES szerepe az elmúlt évtizedekben, és miért maradt fenn mindmáig a magyar családtámogatási rendszerben.

2025. július 22. 09:50 | Kramarics Szandra

Milyen célokat szolgál a kormány legfőbb családtámogatási eszköze?

Számos pro és kontra érvet felsorolhatunk a családi adókedvezménnyel kapcsolatban, arról azonban már kevesebbet beszélünk, hogy miért is jött létre ez a családtámogatási forma, mik lehetnek a céljai, illetve miképpen nyerte el a mai formáját. Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül.

2025. május 24. 10:00 | Kramarics Szandra

Pillanatokon belül jön a kormány új intézkedése - Kinek kedveznek valójában?

A kormányzati tervek szerint július 1-jétől vezetik be a CSED-extrát, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy gyermekük három hónapos korától visszatérjenek dolgozni, miközben a CSED 70%-át továbbra is megkapják. Az intézkedés jó lehetőséget jelent a stabil munkaerőpiaci helyzetű nőknek, ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek elvárásaiból adódó terheket (a háztartási, gondoskodási feladatokat) nem csökkenti. Összességében elmondható, hogy a CSED-extra jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, amely azokat a nőket jutalmazza, akik egyszerre produktívak (tehát minél előbb visszatérnek a munkába) és reproduktívak (vagyis minél több gyermeket vállalnak).

2025. március 22. 15:00 | Kramarics Szandra

Nem először kapcsolják össze Magyarországon a demográfiai célokat a lakhatási problémák kezelésének kérdésével

A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.

2025. január 23. 14:00 | Kramarics Szandra

Az adósságnövekedés és a jóléti államok

Napjainkra az adósság az emberek mindennapi életének részévé vált mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Azonban, mint sok más területen, itt is jelentős eltérések vannak a különböző országok között. Például Dániában és Hollandiában erősen megnövekedett a háztartások adóssága az utóbbi években, míg Németországban és Japánban inkább stagnálás látható. Andreas Widemann, a Princeton Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet egy tanulmányában, hogy a lakosság adósságszintje összefügghet az adott ország jóléti szolgáltatásaival. De mit is jelent ez?

2024. november 27. 13:00 | Kramarics Szandra

Hogyan lehet leküzdeni a demográfiai válságot?

Magyarországon soha nem született még olyan kevés gyerek, mint 2024 júniusában. A KSH adatai alapján a 6 077 fős születésszám egy eddig még nem látott demográfiai mélypontot jelent. De vajon mi a népességfogyás oka és mennyire számít új jelenségnek Magyarországon? Mit tehetünk ennek megállítására, illetve visszafordítására?