• Megjelenítés
Kramarics Szandra

Kramarics Szandra

szociálpolitikus

Cikkeinek a száma: 10
Korlátokba ütköztek a családpolitikai intézkedések, új irányt jelent a Tisza terve

2026. április 14. 19:00 | Kramarics Szandra

Korlátokba ütköztek a családpolitikai intézkedések, új irányt jelent a Tisza terve

Az elmúlt négy év családpolitikájának értékelése meglehetősen komplex feladat, mivel nehezen választható le az elmúlt 16 évtől. A szociálpolitika iránya 2010 óta gyakorlatilag változatlan, mégis láthatunk 2022 óta bizonyos újításokat, melyek vélhetően összefüggenek a gazdasági változásokkal és a közelgő választásokkal. Ebben a cikkben lehetetlen lenne minden támogatási elemre kitérni, így csak a Fidesz legfőbb intézkedéseit, az államilag támogatott hitelkonstrukciókat és az adókedvezményeket, adómentességeket vesszük górcső alá és bemutatjuk, mit tanulhat ebből az új kormány.

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

2026. február 22. 09:00 | Kramarics Szandra

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

2025. december 20. 07:00 | Kramarics Szandra

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

Volt idő, amikor a családi pótlék valódi támogatást jelentett

2025. november 22. 11:00 | Kramarics Szandra

Volt idő, amikor a családi pótlék valódi támogatást jelentett

A családi pótlék – hasonlóan a GYES-hez – évtizedek óta a magyar családpolitika egyik legfontosabb alappillére, melynek gyökerei egészen 1912-ig nyúlnak vissza. Kimondott célja mindig is az volt, hogy mérsékelje a gyermekneveléssel járó többletkiadásokat, és hozzájáruljon a háztartások terheinek kompenzálásához. A támogatás összege azonban 2008 óta nem emelkedett, így az előbb meghatározott célt ma már nem képes betölteni. Egy kétgyermekes, kétszülős család jelenleg 13.300 forint családi pótlékra jogosult havonta gyermekenként, mely összeg az átlagbér nagyjából 4-5%-át jelenti. Ha azonban visszatekintünk e támogatás több mint százéves múltjára, azt láthatjuk, hogy a családi pótlék egykor jelentős segítséget nyújtott a rászorulók számára.

Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

2025. szeptember 21. 15:00 | Kramarics Szandra

Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) évtizedeken át a magyar családpolitika egyik alappillére volt. Nemcsak anyagi segítséget jelentett a kisgyermeket nevelő szülőknek, hanem társadalmi szimbólummá is vált: generációk nőttek fel úgy, hogy a „GYES-en levés” szinte egyet jelentett az anyaság első éveivel. Mára azonban a támogatás összege szinte teljesen elveszítette értékét, miközben szimbolikus jelentősége változatlanul erős. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult át a GYES szerepe az elmúlt évtizedekben, és miért maradt fenn mindmáig a magyar családtámogatási rendszerben.

Pillanatokon belül jön a kormány új intézkedése - Kinek kedveznek valójában?

2025. május 24. 10:00 | Kramarics Szandra

Pillanatokon belül jön a kormány új intézkedése - Kinek kedveznek valójában?

A kormányzati tervek szerint július 1-jétől vezetik be a CSED-extrát, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy gyermekük három hónapos korától visszatérjenek dolgozni, miközben a CSED 70%-át továbbra is megkapják. Az intézkedés jó lehetőséget jelent a stabil munkaerőpiaci helyzetű nőknek, ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek elvárásaiból adódó terheket (a háztartási, gondoskodási feladatokat) nem csökkenti. Összességében elmondható, hogy a CSED-extra jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, amely azokat a nőket jutalmazza, akik egyszerre produktívak (tehát minél előbb visszatérnek a munkába) és reproduktívak (vagyis minél több gyermeket vállalnak).

Nem először kapcsolják össze Magyarországon a demográfiai célokat a lakhatási problémák kezelésének kérdésével

2025. március 22. 15:00 | Kramarics Szandra

Nem először kapcsolják össze Magyarországon a demográfiai célokat a lakhatási problémák kezelésének kérdésével

A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.

Az adósságnövekedés és a jóléti államok

2025. január 23. 14:00 | Kramarics Szandra

Az adósságnövekedés és a jóléti államok

Napjainkra az adósság az emberek mindennapi életének részévé vált mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Azonban, mint sok más területen, itt is jelentős eltérések vannak a különböző országok között. Például Dániában és Hollandiában erősen megnövekedett a háztartások adóssága az utóbbi években, míg Németországban és Japánban inkább stagnálás látható. Andreas Widemann, a Princeton Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet egy tanulmányában, hogy a lakosság adósságszintje összefügghet az adott ország jóléti szolgáltatásaival. De mit is jelent ez?

Hogyan lehet leküzdeni a demográfiai válságot?

2024. november 27. 13:00 | Kramarics Szandra

Hogyan lehet leküzdeni a demográfiai válságot?

Magyarországon soha nem született még olyan kevés gyerek, mint 2024 júniusában. A KSH adatai alapján a 6 077 fős születésszám egy eddig még nem látott demográfiai mélypontot jelent. De vajon mi a népességfogyás oka és mennyire számít új jelenségnek Magyarországon? Mit tehetünk ennek megállítására, illetve visszafordítására?

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility