Nem temetni kell Európát és Magyarországot, hanem most kell rájuk fogadni!

Annalisa Usardi, az Amundi Investment Institute vezető közgazdásza kedden tartott előadásában arról beszélt, hogy a világgazdaságban olyan szerkezeti változások zajlanak, amelyek nem fognak visszarendeződni a 2024 előtti állapotokhoz. Úgy fogalmazott, hogy az új amerikai adminisztráció kereskedelmi politikája, a globális ellátási láncok átalakulása és a geopolitikai bizonytalanság együttesen olyan új környezetet hoztak létre, amelyben a kereskedelmi és fiskális politika körüli bizonytalanság magasabb szintre emelkedett.

Szerinte ezt alátámasztja az Amundi által használt kereskedelmi bizonytalansági index is, amely az utóbbi hónapokban többszörösére nőtt a 2024-es szinthez képest.

Elmondta, hogy

bár sokan erőteljes növekedési és inflációs hatásokat vártak, ezek eddig csak részlegesen jelentek meg a makrogazdasági adatokban.

Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban az első két negyedévben a nem lakossági beruházások még emelkedtek, miközben az inflációban is csak egyes kategóriákban látszik egyértelmű emelkedés. Usardi szerint ez részben annak köszönhető, hogy a fiskális politika továbbra is erős támogató tényező, ami ellensúlyozza a kereskedelmi feszültségek negatív hatásait. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a vámok és az ebből fakadó bizonytalanságok előbb-utóbb meg fognak jelenni a növekedési és inflációs mutatókban is,

különösen az Egyesült Államokban, ahol a következő hónapokban az infláció várhatóan 3 százalék körül marad.

Az Amundi előrejelzése szerint a globális növekedés mérséklődni fog, de recesszióra nem számítanak. A világ gazdasága továbbra is 2 százalék körüli ütemben bővülhet, miközben a fejlett és feltörekvő gazdaságok között nagy eltérések lehetnek. A központi bankok várhatóan folytatják a kamatcsökkentéseket: a Fed és a Bank of England 2025-ben is lazít majd, míg az Amundi várakozásai szerint az Európai Központi Bank (EKB) az elemzői konszenzussal szemben szintén folytatja az enyhítést. Az elemző szerint ennek hátterében az áll, hogy az euróövezeti infláció a cél alá csökkenhet, miközben a béremelkedések lassulnak, és nem látszanak másodkörös hatások.

Ezért az Amundi arra számít, hogy ez lehetőséget ad az EKB számára, hogy a piaci várakozásoknál erősebben támogassa a gazdaságot.

Az euróövezet gazdasági kilátásairól szólva Usardi elmondta, hogy az év harmadik negyedévében és 2026 elején kisebb megtorpanás várható, főként az augusztusban bevezetett vámok miatt. Ezt követően azonban normalizálódhat a növekedés. Az európai gazdaság bővülésének fő hajtóereje a belső kereslet lehet, mivel a külkereskedelmi teljesítmény a magasabb vámok miatt gyengülni fog. A fogyasztás élénkülését és a beruházások bővülését segítheti, hogy a magánszektor hitelállományának növekedése 2024 eleje óta fokozatosan helyreáll. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a fiskális politika összességében semleges marad, bár egyes országok – például Németország – külön intézkedésekkel támogathatják a növekedést.

Friss adatokra hivatkozva Usardi megjegyezte, hogy a feldolgozóipari és szolgáltatási beszerzési menedzserindexek (PMI) egyaránt 50 pont felett vannak, ami a gazdasági aktivitás bővülését jelzi. Szerinte ennek egyik oka, hogy az európai vállalatok aktívan alkalmazkodnak a vámok és ellátási láncok átalakulásának kihívásaihoz:

új kereskedelmi partnereket keresnek, illetve egyre több termelést helyeznek vissza Európába vagy közelebb a fő piacokhoz. Ez a folyamat hosszabb távon növeli a gazdaság ellenálló képességét, és akár pozitív meglepetéseket is hozhat.

Külön kitért arra, hogy a jelenlegi turbulens helyzet egyes országok és ágazatok számára kifejezett lehetőséget is jelenthet. Közép- és Kelet-Európa több állama például kevésbé kitett az amerikai és kínai gazdasági lassulásnak, így vonzó célponttá válhat a befektetők számára. Ez nemcsak ország-, hanem szektorszinten is megfigyelhető: az európai részvénypiacok szektorai eltérő mértékben érintettek a vámok és kereskedelmi korlátozások hatásaitól, így egy jól megválasztott portfólióval komoly lehetőségek rejlenek az európai befektetésekben.

A hosszabb távú strukturális trendek között kiemelte, hogy Európa a következő években nagyobb hangsúlyt helyez a köz- és magánberuházásokra. A 2007-es pénzügyi válság óta alacsony beruházási szint visszafogta a termelékenységet és a növekedést, ám a Covid-járvány és az ukrajnai háború nyomán egyre erősebb az igény a stratégiai infrastruktúrák – például az energiatermelés és a védelem – fejlesztésére.

Németország például nagyszabású infrastruktúra-programot indított, amely az EKB becslése szerint a következő tíz évben 2,5 százalékponttal emelheti a német gazdaság összesített növekedését.

Ez közvetlenül és közvetve más európai országokra is pozitív hatást gyakorolhat, különösen azokra, amelyek szorosan integrálódtak a német ipari ellátási láncokba, mint Olaszország vagy több kelet-közép-európai ország.

Az energiaátállás és a dekarbonizáció szintén jelentős beruházási hullámot indíthat el. Bár egyes országok külön-külön kisebb összegeket fordítanak erre, összesítve jelentős források áramlanak majd az energiaszektorba és a kapcsolódó infrastruktúrákba. Usardi hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos növekedési tényező lehet.

Végül az AI-gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélt. Bár egyelőre nehéz számszerűsíteni, mekkora termelékenységi és növekedési lökést adhat a mesterséges intelligencia elterjedése, az IMF által készített felkészültségi index alapján Európa jó helyzetben van az AI potenciáljának kiaknázásában. Az európai országok gyors ütemben növelik az AI-hoz kapcsolódó infrastruktúrák és humán erőforrások fejlesztését, és bár az Egyesült Államok és Kína előrébb jár, a felzárkózás üteme bíztató.

Európa egy izgalmas globális szereplő lesz

Vafa Ahmadi, az Amundi Global Thematic Equities üzletágának vezetője előadásában arról beszélt, hogy Európa az elmúlt öt-hat évben olyan súlyos kihívásokkal szembesült, amelyek alapjaiban változtatták meg a kontinens gazdasági és geopolitikai helyzetét. Elmondta, hogy

ezek a változások nem átmeneti jellegűek, hanem hosszú távon is meghatározzák majd Európa fejlődését és azokat a befektetési irányokat, amelyekre az Amundi stratégiai súlyt kíván helyezni.

Ahmadi felidézte, hogy a folyamat a Covid-19 járvánnyal kezdődött, amikor Európa ráébredt arra, mennyire függ más régióktól. Akkor derült ki, hogy Franciaországban a gyógyszerek 80 százaléka Európán kívülről származik, és a legfontosabb fájdalomcsillapítót, a paracetamolt például Indiából kellett importálni. A hiány nemcsak az egészségügyben jelentkezett: a távmunkához szükséges digitális infrastruktúra is elégtelennek bizonyult, hiszen a kontinens technológiai függősége rendkívül magas volt. Európa

a világ chiptermelésének 20 százalékát használja fel, miközben mindössze 8-9 százalékát gyártja. Ahmadi szerint, ha valamilyen okból leállna a chipexport Európa felé, a gazdaság súlyos válságba kerülne.

A koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború jelentett újabb sokkot. A háború kitörésekor Európa rövid időre, de drámai mértékben energiahiányos lett, különösen Németország, amely hirtelen kénytelen volt megszüntetni az orosz olajimportot. Emellett Ukrajna kiesése az élelmiszerexportból komoly zavarokat okozott az európai élelmiszer-ellátási láncokban, ami tartós élelmiszerár-emelkedéshez vezetett. A harmadik nagy sokk az amerikai politikai irányváltásokból fakadó bizonytalanság volt. Az új washingtoni adminisztráció kiszámíthatatlan döntései jelentős kockázatot jelentenek Európa számára, mivel a kontinens továbbra is szorosan kötődik az amerikai gazdasághoz és biztonságpolitikához.

Ahmadi szerint ezek a tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy Európának sürgősen csökkentenie kell külső függőségeit. Ennek jegyében az elmúlt két évben számos stratégiai program indult. 2023 szeptemberében életbe lépett a CHIPs Act, amely több mint 40 milliárd eurót biztosít a félvezetőipar európai fejlesztésére. A cél, hogy a kontinens fokozatosan növelje részesedését a globális chipgyártásból, és mérsékelje kiszolgáltatottságát. Emellett megszületett a Cyber Resilience Act, amely az egyre gyakoribb kibertámadások elleni védekezést erősíti.

Ahmadi kiemelte, hogy az elmúlt években számos súlyos támadás bénította meg európai kritikus infrastruktúrákat, köztük nagy repülőtereket, ami jól mutatja a kockázat mértékét.

Az agrárszektor is kiemelt figyelmet kapott, mivel a háború és a globális élelmiszerpiaci zavarok megmutatták, mennyire sérülékenyek az európai ellátási láncok. 2023 és 2027 között célzott intézkedésekkel erősítik a gazdák és a kistermelők ellenálló képességét. A Net Zero Industry Act pedig nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a fosszilis energiafüggőség csökkentését is. Ahmadi rámutatott, hogy Európa az elmúlt három évtizedben látványosan növelte a megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – részarányát, miközben a szénfelhasználás a felére csökkent. Bár egyes országok, például Lengyelország, még mindig erősen támaszkodnak a szénre, a trend egyértelműen a tisztább energiaforrások irányába mutat. A nukleáris energia is újra napirendre került: több ország, köztük Németország és Franciaország is kisméretű reaktorok telepítését tervezi 2030-tól.

Különösen fontos a kritikus nyersanyagok területén tett előrelépés. Európa a ritkaföldfémek esetében erősen függ Kínától, és ez stratégiai kockázatot jelent. Ahmadi példaként említette, hogy egy repülőgép-hajtóműben vagy egy tengeralattjáróban több száz kilogrammnyi ilyen anyag található. A Renault nemrégiben fejlesztett ki egy sebességváltót, amelyben már egyáltalán nem használnak ritkaföldfémet – ez szerinte jól mutatja, hogy az ipar képes alternatív megoldásokat találni.

A cél nem a teljes függetlenedés, hanem a kitettség csökkentése

– tette hozzá.

Az előadás második felében Ahmadi a védelmi kiadások robbanásszerű növekedéséről beszélt. A hidegháború végén Európa jelentősen csökkentette katonai költségvetését: a GDP-arányos védelmi kiadások 1,8 százalékról 1,1–1,2 százalékra estek vissza. A 2022-ben kitört háború azonban éles fordulatot hozott. A tervek szerint 2030-ra a védelmi kiadások 3,5 százalékra emelkednek, és ha beleszámítjuk az infrastruktúrára fordított összegeket is, akkor akár az 5 százalékot is elérhetik.

Ez hatalmas, évi 150–300 milliárd eurós pluszkiadást jelent, amelyhez még hozzájárul a német „bazooka” program is.

Egy új, 800 milliárd eurós európai program is elindult, amely két pilléren nyugszik. Az első egy 650 milliárdos fiskális mozgástér, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a szokásosnál magasabb költségvetési hiánnyal finanszírozzák védelmi kiadásaikat. A második egy 150 milliárdos hitelkeret, amelyből a tagállamok kizárólag európai gyártású fegyvereket és haditechnikai eszközöket vásárolhatnak. Ahmadi hangsúlyozta, hogy ma az európai fegyverrendszerek 50 százaléka amerikai eredetű. Példaként említette az F-35-ös vadászgépeket, amelyeket az Egyesült Államok akár földre is parancsolhatna, ha úgy döntene, így Európa komoly stratégiai kockázattal él. A cél ezért az, hogy a kontinens egyre nagyobb arányban saját gyártású haditechnikát használjon, és csökkentse külső függőségét.

Ahmadi szerint a védelmi kiadások növekedése hosszú távú, strukturális trend.

Akkor is fennmaradna, ha a közeljövőben tűzszünet születne Ukrajnában, mivel Oroszország rendszere várhatóan hosszú távon is fenyegetést jelent majd Európára nézve, és a katonai szövetségek megbízhatósága is csökkent

– magyarázta az Amundi szakértője. Ezért a következő évtizedben folyamatos újrafegyverkezésre kell készülni.

Megjegyezte, hogy az Amundi három éve indított egy tematikus befektetési alapot, amely kifejezetten az európai szuverenitást erősítő ágazatokra fókuszál. Ahmadi elmondta, hogy ezek a szektorok nemcsak politikai és gazdasági szempontból kulcsfontosságúak, hanem jelentős növekedési potenciált is hordoznak. Az alap olyan területekre irányítja a magántőkét, amelyeknél a kontinens korábban gyengeséget mutatott: a gyógyszeriparba, a stratégiai iparágakba és a védelmi szektorba. Céljuk, hogy a befektetők profitáljanak ezekből a hosszú távú trendekből, miközben hozzájárulnak Európa önállóságának megerősítéséhez.

Kiss Péter: Magyarországon mérsékelt lehet a német rakétázás hatása

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a következő években elindított európai infrastrukturális és védelmi programok hosszú távú, strukturális változásokat hoznak, amelyek hatása fokozatosan gyűrűzik be a régió, így Magyarország gazdaságába is. Rámutatott, hogy ezek a programok alapvetően eltérnek a korábbi, rövid távú, fogyasztást ösztönző gazdaságélénkítő csomagoktól, amelyek néhány negyedéven belül közvetlenül emelték a GDP-t.

Most több éves, sőt akár évtizedes fejlesztésekről van szó, például infrastruktúraépítésről vagy védelmi ipari beruházásokról, amelyek hatása nem azonnal, hanem fokozatosan jelenik meg a gazdasági növekedésben

– tette hozzá.

Kiss Péter szerint fontos megérteni, hogy ezeknek a kiadásoknak a gazdasági multiplikátor hatása relatíve alacsony. Míg a lakossági fogyasztást célzó programok gyors és erőteljes lökést adnak a gazdaságnak, addig az infrastruktúra és a védelem területére fordított összegek lassabban és kisebb mértékben gyűrűznek be. Két fő csatornán keresztül érvényesülhetnek: egyrészt közvetlenül, amikor konkrét beruházások érkeznek a régióba, másrészt közvetetten, például a hangulat és a bizalom javulásán keresztül. Ez utóbbi különösen fontos lehet Magyarország számára, mivel az elmúlt években a hazai beruházások visszaesésének egyik fő oka a gazdasági és politikai bizonytalanság volt.

Ha az európai programok csökkentik a kockázati érzékelést, az a tőkepiaci hangulatot is javíthatja, és ösztönözheti a magánszektor beruházásait

– magyarázta a szakértő.

Az előadás kitért arra is, hogy az euró erősödése további kedvező mellékhatásokat hozhat, mivel ennek nyomán az európai feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is stabilizálódhat. Kiss kiemelte, hogy az Amundi már beépítette előrejelzéseibe a német fiskális csomag várható pozitív hatásait, valamint az Egyesült Államokban bevezetett vámemelések negatív következményeit. A két hatás nagyjából kiegyensúlyozza egymást, de a modellek szerint a cseh gazdaság profitálhat majd a legtöbbet az európai fellendülésből, Románia a legkevesebbet, míg Magyarország valahol a kettő között helyezkedik el.

Fontos tényező lesz, hogy az egyes országok mennyire nyitják meg a programjaikat más tagállamok vállalatai előtt. Példaként említette a német „Made for Germany” kezdeményezést, amely kifejezetten a hazai ipart kívánja támogatni. Ha minden ország elsősorban a saját gazdaságát védi és saját vállalatait részesíti előnyben, az a kisebb országok számára hátrányos lehet, mivel kevesebb projektforrás jutna számukra. Németország helyzete különösen erős, mert a kedvező fiskális pozíciója miatt nagyobb mozgástere van a saját iparának támogatására.

Ezzel szemben a Vafa Ahmadi által is említett SAFE program, amely egy 800 milliárd eurós keret része, Kiss szerint előremutató, mivel a kooperációra épít.

A program 150 milliárd eurós hitelrésze csak olyan projektekre fordítható, amelyek legalább két tagállam közös beszerzésével vagy fejlesztésével valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy a résztvevő országoknak együtt kell működniük, nem csupán a saját nemzeti céljaik mentén költeniük. Az előadó szerint ez nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is fontos, hiszen Európa hosszú távú stratégiai biztonságát nem lehet pusztán nemzeti szinten megteremteni. Példaként említette, hogy ugyanúgy, ahogy a védelmi rendszereknek összehangoltan kell működniük – például a magyar légvédelemnek képesnek kell lennie észtországi légtérben repülő gépeket azonosítani –, a vasúthálózat és más infrastruktúrák fejlesztésének is összehangoltan kell zajlania.

Kiss bemutatta az Amundi növekedési és inflációs kilátásait is. Magyarországon 2026-ban a növekedést elsősorban a fogyasztás bővülése hajthatja, amelyet a költségvetési programok is támogatnak. A német gazdasági csomag közvetett hatása ugyan még nem lesz drámai, de mérhető mértékben megjelenik majd. Modellezésük szerint minden egy százaléknyi német GDP-többlet nagyjából fél százalékkal emeli meg a régió GDP-jét. Lengyelország a felső sávban, Románia az alsóban helyezkedik el, Magyarország pedig a kettő között. Bár a német növekedési többlet várhatóan nem éri el az egy százalékot, Kiss szerint ez is jól érzékelhető lökést adhat a régió gazdaságának.

Magyarország számára kulcskérdés, hogy mely szektorokat és iparágakat tekint stratégiai jelentőségűnek, és ezek mennyire fedik át az uniós prioritásokat. Az előadó szerint a két lista között nagy az átfedés, de fontos, hogy Magyarország olyan területeket is fejlesszen, ahol különleges kompetenciákkal rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy óriási összegek áramlanak majd ezekbe az ágazatokba, és célszerű lenne úgy irányítani a hazai támogatásokat, hogy azok illeszkedjenek az európai fejlesztési irányvonalakhoz.

Külön kitért az energiapiac és a kritikus nyersanyagok fontosságára. Ezek biztosítják a stratégiai szektorok működőképességét, és az Amundi szerepet vállal abban, hogy ne csak állami, hanem piaci források is rendelkezésre álljanak ezek fejlesztésére. A SAFE programban Magyarország jelentős részt kíván vállalni: előzetes adatok szerint a 150 milliárd eurós keretből 16 milliárdot hívhat le, ami a 2024-es hazai GDP közel 8 százalékának felel meg. Ez több év alatt kerülne felhasználásra, de így is hatalmas lehetőséget jelent. A balti államok és más, az orosz–ukrán konfliktushoz közeli országok szintén nagy arányban vesznek részt a programban, míg a fejlett nyugat-európai országok kisebb érdeklődést mutatnak, mivel számukra kevésbé előnyös a közös kötvénykibocsátásra épülő finanszírozás.

Kiss Péter zárásként kiemelte, hogy a program nemcsak gazdasági értelemben fontos, hanem a régiós országok politikai és gazdasági együttműködését is erősítheti.

Ez különösen Magyarország számára kulcsfontosságú, mivel így javulhatnak a kapcsolatok a szomszédos országokkal, és a közös fejlesztések hozzájárulhatnak a régió stabilitásához és hosszú távú növekedéséhez

– zárta előadását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images