Kiderült: nem elég erős a horvát olajvezeték Magyarország ellátásához

Megbukott a teszt

A teszt előtt a felek abban állapodtak meg, hogy a szállítás során fokozatosan növelik a nyomást és a szivattyúk számát, így elérve a maximális szállítási teljesítményt, amit a teszt teljes időtartama alatt fenn is tartanak.

"A cél az volt, hogy közösen megvizsgáljuk, hogy a rendszer hosszabb ideig képes-e stabilan, maximális kapacitással működni. Ehhez képest a horvát partner közvetlenül a teszt előtt arról tájékoztatott, hogy

a legnagyobb teljesítményt csak egy órán keresztül tudják biztosítani, majd vissza kell venniük a nyomást.

A Mol szerint ez jelentősen eltért a korábban közösen elfogadott tervtől, és megnehezíti a teszt eredményeinek objektív értékelését. Ezt követően, a tesztelés megkezdése után a Mol szerint

alig 30 perc után a horvát partner vállalat áramellátási hibára hivatkozva leállította a szállítást és a rendszer több mint egy órán keresztül állt.

Újraindulás után is akadt fennakadás, ugyanis a szállítás során nyomáskiesés is jelentkezett a horvát oldalon, és a horvát fél kérte a Molt a vezetéki nyomás csökkentését, mely után alacsony nyomással és teljesítménnyel tudott működni a vezeték horvátországi szakasza - írják.

A Mol és a Janaf régóta vizsgálja a csővezeték horvát szakaszának kapacitását. Korábban több kisebb tesztet végeztek a felek és idén szeptemberben indult egy átfogó több hónapos, nagy mennyiségeket szállító tesztidőszak, melynek során arra kíváncsiak a vállalatok, hogy mennyi kőolajat képes stabilan és hosszútávon szállítani a déli vezeték.

A Mol hangsúlyozza: nagyon fontos szerepet tölt be az Adria-vezeték Közép-Európa ellátásában, de ahhoz, hogy a jelenlegi, kisegítőnél nagyobb szerepet kapjon,

először tisztán kell látni, mire képes és milyen állapotban van az Adria-vezeték horvát szakasza, és mi kell ahhoz, hogy képes legyen az év minden napján akár 40 000 tonna kőolaj szállítására.

Szijjártó is megszólalt

Szinte a Mol közleményével egyidőben Szijjártó Péter is megszólalt az ügyben: "Mi természetesen támogatjuk Donald Trump elnök minden erőfeszítését a béke érdekében. Azonban a földrajzi helyzetünk kialakít egy valóságot, s ezt a valóságot megváltoztatni nem tudjuk" - emelte ki.

A tárcavezető ezt követően kitért azokra a bírálatokra is, amelyek szerint hazánknak a Horvátországból érkező vezetékkel lehetne és kellene kiváltani az orosz kőolaj behozatalát, de elmondta, hogy az elmúlt hetek során is folytattak teszteket, és kiderült, hogy ez egyelőre alkalmatlan Magyarország és Szlovákia biztonságos ellátására. Így fogalmazott:

Az Adria vezeték arra alkalmas, amit csinál most, vagyis hogy egy kiegészítő vezeték legyen, miközben a Barátság kőolajvezeték ellátja Magyarországot és Szlovákiát

Elmondása szerint a tesztek bebizonyították az elmúlt hetekben, hogy ez a vezeték a jelenlegi műszaki állapotában képtelen arra, hogy folyamatosan, nagy nyomáson, nagy mennyiségű kőolajat szállítson.

Miért pont most jött az üzenet?

Azért különösen fontos ez a fejlemény, mert egyre nagyobb a nyomás az Európai Bizottság és az USA oldaláról azzal kapcsolatban, hogy többek között

Magyarországnak is le kell válnia az orosz energiáról.

Dan Jörgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa pár hete még úgy fogalmazott, hogy az az Európai Bizottság célja, hogy az EU-tagállamok soha ne vásároljanak többé orosz energiahordozókat. Egész pontosan az a cél, hogy az Európai Unióba ne jusson be „egyetlen molekula” sem az orosz szénhidrogénekből, ráadásul szerinte még akkor sem szabad visszatérni hozzájuk, amikor már béke lesz. 

Ennél sokkal frissebb, mai fejlemény az ügyben, hogy Ursula von der Leyen világosan kimondta: az utolsó csepp olajtól is megszabadítaná az Európai Uniót, ráadásul ehhez az Európai Bizottság vezetője vámokat ígért az orosz olaj és gáz importjára. 

Donald Trump az ENSZ közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy szerinte Európának azonnal fel kell hagynia az orosz energiaimporttal, mert amíg az EU orosz gázt és olajat vásárol, addig gyengíti saját pozícióját a Moszkvával szembeni konfliktusban. 

Nehéz helyzetben Magyarország

Márpedig Magyarország éves kőolaj-felhasználásának körülbelül 15–17%-át fedezi a hazai kitermelés, az importált kőolaj 86%-a pedig még mindig Oroszországból származik,

így a teljes felhasználás több mint 70%-a továbbra is orosz eredetű

– ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország az uniós tagállamok közül a legnagyobb orosz olajimportőr. Ez nagyrészt az EU-s szankciók alóli mentességnek köszönhető, ami továbbra is lehetővé teszi, hogy Magyarország orosz nyersolajat vásároljon a Barátság vezetéken. 

Egy ilyen horderejű EU-döntés nagy valószínűséggel kifejezetten nehéz helyzetet teremtene itthon, főleg, hogy az orosz leválással kapcsolatban nem csak azt az – egyébként nagyon fontos – kérdést kell feltenni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, hogy egyáltalán lehetséges-e, és itt jutunk el a mai fejlemény fontosságához. 

Ezzel kapcsolatban ugyanis finoman szólva is megoszlanak az érintett felek vélekedései. A legkézenfekvőbb alternatíva a horvátországi Adria-kőolajvezeték a Mol számára, amely az Adriai-tenger partján fekvő omisalji kikötőből szállít nyersolajat Közép-Európába. A Mol szerint azonban nem olyan egyszerű ez a történet, az olajcég több nehézségekre is felhívta már a figyelmet: 

• egyrészt ha a régió összes orosz-olajfüggő országa egyszerre kizárólag az Adriára szorulna, a kereslet akár meg is haladhatná a vezeték kapacitását, ami egy újabb ellátásbiztonsági kockázatot eredményezne, csak most délen. 
• Másrészt a Mol szerint Horvátország magas tranzitdíjai jelentős többletköltségeket okozhatnak, hiszen a JANAF a megnövekedett keresletre és az alternatív útvonalak korlátozott elérhetőségére hivatkozva akár tartósan magasan tarthatja a díjakat, ami tovább emelheti az Adria-vezeték használatának költségeit. (A hangos csörtével és annak pénzügyi vonzatával ebben az elemzésben foglalkoztunk.)

 De a mostani teszteredmény a legerősebb jelzés a Mol részéről azzal kapcsolatban, hogy

vélhetően nem lenne elég önmagában a horvát olajvezeték Magyarország és Szlovákia ellátásához.

A horvátok mást mondanak

Fontos tudni, hogy a Janaf csővezeték eredetileg évi 34 millió tonna nyersolaj szállítására lett tervezve, jelenleg azonban a ténylegesen kihasználható, beépített kapacitása 24 millió tonna évente. A rendszert úgy alakították ki, hogy kiszolgálja a horvátországi, szlovéniai, szerbiai és bosznia-hercegovinai finomítók, valamint a magyarországi, csehországi és szlovákiai keresletet is. A Sisak termináltól a magyar határig tartó csővezetékszakaszon a közelmúltban végzett tesztek azt mutatták, hogy a szivattyúk számától függően a csővezeték ezen szakasza évi 13-16,4 millió tonnás kapacitást érhet el.

A hazai finomítási kapacitás nagy része a Mol-csoport tulajdonában lévő két finomítókhoz köthető. A százhalombattai Dunai Finomító éves szinten körülbelül 8 millió tonna kőolaj feldolgozására képes, míg a szintén a Mol-csoporthoz tartozó pozsonyi finomító éves kapacitása mintegy 6 millió tonna. Így a két finomító együttes kapacitása eléri a 14 millió tonnát évente.

A teszt megerősítette, hogy a JANAF készen áll arra, hogy akár holnaptól teljes mértékben biztosítsa a Mol-csoport tulajdonában lévő két finomító ellátását

- közölte még áprilisban a vállalat vezetősége. Így ha kiesik a cseh kereslet (ami már megtörtént), akkor a megfelelő infrastrukturális, műszaki bővítésekkel a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítja

a horvátok szerint akár 100%-ban ellátható lenne Az Adria-vezetéken keresztül, ami lehetővé tenné az orosz import jelentős visszaszorítását.

Fontos megjegyezni, hogy a finomítókat is át kell alakítani ehhez, hiszen jelenleg az orosz (uráli) típusú nyersolaj feldolgozására vannak optimalizálva. A százhalombattai finomító jelenleg is képes nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására, és a Mol folyamatosan dolgozik azon, hogy növelje ezen képességét. A vállalat szerint 2026 végére érhetik el, hogy a Dunai Finomító akár 100%-ban alternatív olajfajtákat is fel tudjon dolgozni.

A legrosszabb forgatókönyv

Bár nem az imént tárgyalt kontextusban, de egy más okból kifolyólag is felmerült mostanában az orosz olajimport kiesésének veszélye és annak esetleges negatív következményei. A Barátság olajvezetéket ért többszöri támadások kapcsán Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy

a vezeték teljes leállása esetén mintegy 10 százalékos áremelkedésre lehet számítani a benzinkutakon.

Hernádi ugyanakkor kiemelte, hogy a legnagyobb problémát nem az áremelkedés jelentené, hanem az, hogy a finomítók nem tudnának teljes kapacitással működni, ami komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoz magában.

Címlapkép forrása: Portfolio