Már a dolgozók is érzik a magyar gazdaság problémáit

A munkaerőpiacon már a nemzetgazdasági foglalkoztatás szintjén is megfigyelhető az elhúzódóan gyenge konjunktúrához történő alkalmazkodás

- állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése.

A munkaerőpiaccal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés jelenleg, hogy a foglalkoztatottság szintje hogyan reagál a reálgazdaság ciklikusan gyenge teljesítményére. Emlékeztetnek, 2023 vége óta a termelés visszaesése következtében csökkent a ledolgozott munkaórák száma, gyengült a munkaerő-kapacitás kihasználtsága. A munkaerő-kapacitás alacsony kihasználtsága miatt a vállalatok

nem vonnak be új munkaerőt, csökkentik a kiírt üres álláshelyek számát, gyakran nem töltik fel a nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt távozók helyét, továbbá egyes vállalatoknál már elbocsátásokra is sor került.

Mindezek hatására egyre oldódott a munkaerőpiaci feszesség. "A foglalkoztatottság csökkenése a feldolgozóiparon túl már a piaci szolgáltató szektor ágazataiban is tetten érhető. Az extenzív, a foglalkoztatotti létszám csökkenésében megnyilvánuló alkalmazkodást a legutóbbi időkig csak bizonyos ágazatok (elsősorban feldolgozóipar) esetében láthattuk, azonban az idei második negyedévben éves alapon 49 ezer fővel mérséklődött a hazai foglalkoztatottság, amihez az ágazatok szélesebb bázisa járult hozzá" - írja az MNB.

A feldolgozóiparban 2024 folyamán megindult a foglalkoztatás éves alapon mért csökkenése, miután leginkább ezt az ágazatot érintette a visszafogott nemzetközi konjunktúra és a világkereskedelmet övező bizonytalanság. A második negyedévben a piaci szolgáltató szektorban is láthatók a munkaerő-kereslet csökkenésének jelei.

A munkaerőpiaci feszesség enyhülésével párhuzamosan folytatódott a bérdinamika lassulása a versenyszférában.

A versenyszféra bérdinamikája 2023 májusa óta mérséklődik, az idei év első hét hónapjában 9,0 százalékot tett ki, szemben a 2024-es éves átlagos 12 százalékos emelkedéssel. A feldolgozóiparban az idei év átlagában a bérek kisebb mértékben nőttek, mint a piaci szolgáltatások területén, azaz a vállalatok alkalmazkodása a béremelésekben is tetten érhető.

• A minimálbért keresők a foglalkoztatottak mintegy 5 százalékát teszik ki,
• a garantált bérminimumot keresők 9 százalékot;
• a kettő között keresőkkel együtt 17 százalék azon munkavállalók aránya, akikre közvetlenül hat a kötelező legkisebb bérek emelése.

A szabályozott bérek emelése azonban a bértorlódás következtében kialakuló bérfeszültség elkerülése miatt a magasabb keresetű csoportokra is hatást gyakorolhat, az MNB becslése szerint az átlagbérig is befolyásolva a keresetek alakulását.

Bár a múlt héten ülésezett a testület, amely arra hivatott, hogy megállapodjon a minimálbér és a szakmunkás bérminimum alakulásáról, messze még a tárgyalások vége. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkáltatók és a munkavállalók felmérték egymás pozícióit, de már most látható, hogy nagyon távol vannak egymástól az álláspontok. A tárgyalások alapján veszélyben van a minimálbér 13%-os emelése, mert a gazdaság nagyon gyengén teljesít.

Az MNB szerint a szabályozott bérek emelése elsősorban a kkv-szektorra, illetve a feldolgozóiparra róhat nagyobb terhet. A nagyvállalatok magasabb átlagos bérszintjük miatt kevésbé kitettek a legkisebb kötelező bérek emelésének. A minimálbért és garantált bérminimumot keresők száma a feldolgozóiparban a legmagasabb. Így a szabályozott bérek emelése nagy kihívást jelenthet a külkereskedelmi bizonytalanságok és a gyenge európai konjunktúra által leginkább érintett feldolgozóipar számára.

• A minimálbéresek nagy számban vannak jelen továbbá a kereskedelemben, az építőiparban és a mezőgazdaságban;
• a garantált bérminimumot keresők száma pedig a kereskedelemben, az egészségügyben és az építőiparban számottevő.

A legkisebb kötelező béreknek a gazdasági fundamentumokon túlmutató emelése a piaci szolgáltató szektor azon ágazataiban is nehézségeket okozhat, ahol magas az alacsony bért keresők száma, és már megfigyelhető a reálgazdasági ciklushoz történő extenzív alkalmazkodás (pl. szálláshely, vendéglátás; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek). A munkaerőköltségek termelékenységet meghaladó emelkedése a több ágazatban is megfigyelhető munkaerő-tartalékolás fényében is kockázatot jelent a vállalatok gazdálkodására nézve.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images