Ítéletet mondtak az amerikai elemzők a kormány új terveiről, és azt is látják már, mi jön a parlamenti választás után

A 2025-ös és 2026-os kormányzati hiánycélok megemelése, a jövő évi általános büdzsétartalék zárolása és a banki extraprofitadó duplázásá nyomán sokak számára új fiskális helyzet van kialakulóban Magyarországgal kapcsolatban. Erre már a héten megjelent Signature-elemzésünkben rámutattunk és a bejelentések azonnali hatása volt a magyar állampapírhozamok ugrása.

Ebben az új költségvetési környezetben jelennek meg sorra a szakértők értékelések, a BofA szakemberei kiadták elemzésüket, Magyarország: a magasabb hiánypálya menedzselhető, de vannak aggodalomra okot adó további problémák címmel.

Az elemzés egyik legfontosabb üzenete, hogy a hiánycélok emelése nem váratlan és menedzselhetőnek tűnnek a költségvetési és finanszírozási kilátások, azonban

a piacok elkezdhetik beárazni a választások felé közeledve az esetleges új intézkedések kockázatait.

Megemlítik: a 2026-os áprilisi választásokig még van 5 hónap hátra. Ezzel arra céloznak, hogy ez az időtartam megfelelően hosszú ahhoz, hogy még további, a fiskális egyensúlyt romboló intézkedést, ígéretet lehessen hozni.

A választásokkal összefüggésben meghozott intézkedések már most a GDP kb. 3%-át teszik ki a 2026-os költségvetésben - számolták ki az elemzők, akik szerint a forintot jelenleg támogatja az amerikai pénzügyi védőpajzssal kapcsolatos bejelentések, de a kockázatok jelen vannak a gyengülés irányába. Ez részben a dollár várható erejéből fakadhat, és a további költségvetési lazítás kockázataiból.

Érdemes megemlíteni, hogy a költségvetési pálya újabb kormányzati kiigazítása után sorra jelentek meg az elemzői értékelések. A JP Morgan elemzői például szerdai kommentárjukban arra mutattak rá, hogy ismét a felszínre kerültek a magyar költségvetést övező kockázatok, ami veszélyt jelent a magyar államkötvények teljesítményére. Szerintük két csatornán keresztül fejthetik ki hatásukat az aktuális fejlemények: a befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el a növekvő fiskális kockázatok miatt, másrészt a banki extrprofitadó változásai miatt kisebb kereslet érkezhet a pénzintézetektől a magyar államkötvények irányába, miközben 2026-ban növekedhet a kínálat a magasabb finanszírozási igény miatt. Az ING elemzői is úgy vélekedtek legutóbb, hogy nem volt meglepő az újabb költségvetési elcsúszás. A Wood & Co elemzői pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy további költségvetési elcsúszások várhatóak, amennyiben a jelenleg még mindig optimistának mondható kormányzati növekedési előrejelzések nem teljesülnek. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány 6%-ra nő jövőre, amennyiben a GDP-növekedés elmarad a várttól.

A BofA elemzői is kitérnek arra, hogy a magyar kötvénypiacon döntő fontosságú lesz a bankok részéről jelentkező kereslet, amit meghatároznak a különadó-szabályok is. Az pedig a devizakötvény-kibocsátás méretét fogja befolyásolni, hogy a magyar kormány mekkora SAFE-hitelkerethez jut az EU-tól. Az ebből a hitelkeretből előrehozható 2,4 milliárd eurós kifizetés jelentős könnyítést eredményezhet az állam finanszírozási igényében, így a teljes jövő évi kibocsátás valahol 7-8 milliárd euró körül lehet - vetítik előre.

A BofA elemzői sorra veszik azt is, hogy a kormány miért emelte a költségvetési hiánycélokat, amely szerintük még a határon belül van és a konszenzusos várakozásoknak megfelel.

• a legnagyobb tétel a 14. nyugdíjkifizetés (a GDP körülbelül 0,6-0,7%-ának egész éves hatása),
• míg a többi tétel az Otthon Start program,
• a 3%-os kkv-hitelprogram, valamint
• a háztartások és a vállalatok adócsökkentése.

A bevételi oldalon 2026-ra a minisztérium közel 400 milliárd forint többletbevételt tervez (a GDP mintegy 0,4%-a), amelynek nagyjából fele az általános tartalékokból (192 milliárd forint), fele pedig a bankok extra nyereségadójának emeléséből származik (további 185 milliárd forint, így az extra nyereségadó teljes bevétele 370 milliárd forintra emelkedik) - részletezik az elemzők.

Az amerikai bank közgazdászai magabiztosan állítják:

a finanszírozási kilátások ezen új számok alapján könnyen kezelhetőek.

A forintkötvények esetében a Nemzetgazdasági Minisztérium a fentiekben tárgyalt banki vásárlásokra, és esetleg a lakossági befektetők részéről történő kis nettó növekedésre számíthat - magyarázzák a szakemberek, akik kitérnek arra is, hogy a magyar és amerikai kormány egyfajta pénzügyi védőpajzs lehetőségéről is tárgyalt. Megemlítik Orbán Viktor szavait, miszerint a keretösszeg akár 10-20 milliárd forint is lehet. A BofA elemzői szerint Magyarország profitálhat a pénzügyi védőpajzzsal előnyeiből, de már ennek az eszköznek a várakozásából is, főleg a forint oldalán.

Abban a tekintetben sem pesszimisták az amerikai elemzőház emberei, hogy a hitelminősítők oldaláról érkezzen kellemetlen reakció Magyarországra nézve.

Véleményünk szerint a legutóbbi költségvetési bejelentés nem elegendő ahhoz, hogy a hitelminősítők leminősítést indítsanak el,

és úgy gondoljuk, hogy a hitelminősítők is nyitottak arra, hogy a választások utánra halasszák a lényeges döntéseket - írták. Erről a forgatókönyvről a Portfolio is írt:

Szerintük a hitelminősítők megvárják, hogy a következő kormány hogyan hajtja végre a korrekciós költségvetési intézkedéseket. Az elemzők szerint bármelyik politikai erő is alakít kormányt a jövő áprilisi parlamenti választáson, költségvetési konszolidációt fog végrehajtani, szerintük a különbség az, hogy amennyiben a Tisza Párt kerül hatalomra, akkor javulnának az uniós források beérkezésének esélyei, ami az ország megítélését is javíthatja.

Értékelésük szerint a forint jelenleg 4%-kal túlértékelt az euróval szemben. Mivel azonban rövid távon a BofA elemzői a dollár felértékelődésére számítanak, valamint arra, hogy nem zárható ki még nagyobb fiskális ösztönzés Magyarországon (főleg, ha továbbra is ennyire kiélezett a politikai verseny), ezért a forintot övező kockázatok a gyengülés irányába mutatnak szerintük.

Más elemzőkhöz hasonlóan a BofA szakemberei is úgy vélekednek, hogy a választások után nem kizárt a forint felértékelődése, főleg egy esetleges Tisza-győzelem esetén, hasonlóan ahhoz, ami Lengyelországban történt 2023-24-ben. A zloty kb. 4,5%-kal erősödött az euróval szemben 9 hónappal azután, hogy a Polgári Platform megnyerte az ottani parlamenti választásokat, miközben a feltörekvő devizák összességében 0,5%-ot gyengültek. Hozzáteszik azt is, hogy a Fidesz-győzelem esetén is erősödhet a forint, a költségvetés rendbe rakásának trendjére, valamint a magasabbra várható EUR/USD árfolyam miatt.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Etienne Laurent