Másfél éve tart a drágulás: ez okozza az élelmiszerek áremelkedését

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent Inflációs jelentésében áttekintette, hogy hogyan alakultak a hazai és nemzetközi élelmiszerárak és mi okozza a hosszú ideje tartó, a fogyasztóiár-indexnél gyorsabb ütemű drágulást.

Már másfél éve drágul folyamatosan az élelmiszer

A mostani világpiaci élelmiszerár-emelkedés még tavaly márciusban kezdődött, így már 18 hónapja tart. Ez az időtartam megegyezik az ezredforduló utáni, hasonló ciklusok átlagos időtartamával, azonban a drágulás mértéke (9,4 százalék) jelentősen elmarad az átlagtól (34,3 százalék).

A nemzetközi áremelkedés 3 területre koncentrálódott:

• A növényi olajok árának megugrása mögött kínálati okok állnak. A napraforgó- és repcemag-termés az előző szezonnál gyengébb lett, a pálmaolaj-termelésnek nagyobb részét használják fel bioüzemanyag-gyártásra.
• A húsok közül a szarvasmarha ára lőtt ki leginkább, amihez az erősebb kínai és amerikai kereslet is hozzájárult.
• A tejtermékek közül a vaj és a sajt drágult a legnagyobb mértékben, ami mögött a kisebb kínálat (csökkenő állomány) és a nagyobb kereslet (Ázsia felől) egyszerre játszik szerepet.

Az itthoni árcédulák is gyorsan változnak

Ezek az áremelkedések Magyarországon is éreztették a hatásukat. A növényi olaj gyártásában 17,5, a tejfeldolgozásban 8,7, a húsfeldolgozásban pedig 7,4 százalékkal nőttek a termelői árak, így ezen termékcsoportok drágultak a legjobban. Júliusban az élelmiszeripar belföldi értékesítésre vonatkozó termelői árai összességében 6,8 százalékkal nőttek éves alapon, ami érdemben meghaladja a teljes ipari átlagot (1,6 százalék).

Ahogyan a jelentés is kiemeli,

az árréskorlátozás bevezetésének mérséklő hatását követően a hazai időjárás és a világpiaci folyamatok begyűrűzésének hatására ismét emelkedni kezdett az élelmiszerinfláció.

A hivatalos statisztikák alapján nincsen nyoma annak, hogy az áremelkedéshez a keresztárazás járult volna hozzá. Ezt az alapján állítja a jegybank, hogy az árszabályozó korlátozásokon kívül eső, KSH által megfigyelt termékek árának változása hasonló tartományban alakul, mint az intézkedések előtti hónapokban.

Az elmúlt 4 hónapban a legnagyobb drágulást (21,5 százalék) a szezonális gyümölcsök körében tapasztalhattuk, ami a történelmi átlag (7,1 százalék) nagyjából háromszorosa volt. A száguldást jelentős részben az őszibarack okozta, aminek az áprilisi fagykárok következtében közel harmadára csökkenő termésátlagok miatt több mint kétszereződött az ára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images