10 éve nem voltak ilyen siralmasak a hazai beruházások, mint most

A magyar gazdaság jelenlegi állapotáról és problémáiról szóló elemzésekben mostanság nagy hangsúlyt kap a beruházások rendkívül alacsony szintje, amely a növekedés egyik legfőbb fékjét jelenti. Ezt emelte ki szeptemberi inflációs jelentésének egyik rövid elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amely az alacsony beruházási szint tőkeképződésre gyakorolt hatását vizsgálta.

A beruházási rátát tekintve Magyarország a 2010-es évek második felében komoly felzárkózást mutatott az Európai Unióhoz és a közép-kelet-európai régióhoz képest, 2018-ban pedig sikerült is lehagyni mindkét referenciarégiót. A szektort itthon a koronavírus-járvány sem érintette olyan súlyosan, mint a másik két régióban, 2022-ben azonban hirtelen megtört a beruházások lendülete és azóta érdemi visszaesés tapasztalható. Ez főként a már korábban is említett régiós összevetésben meglepő, Közép-Kelet-Európa többi országában ugyanis a közelmúltban is folytatódott a koronavírus- és inflációs válság utáni visszapattanás, de csökkenés a közös vámterületet tekintve sem látható.

Ahogy arról már korábban többször is írtunk, a magyar beruházási ráta 2022 előtti növekedése nem csak a beruházások mennyiségének növekedésére vezethető vissza, hanem az árak nagyon durva elszállása is jelentős szerepet játszott. A beruházási ráta elmúlt években látott visszaesése viszont csak a volumenhatás számlájára írható, a tartós inflációs hatások miatt ugyanis a beruházások a csökkenő kormányzati és vállalati hajlandóság ellenére is drágultak.

Ezzel szemben Magyarországon a beruházások szintje 2025 második negyedévében 22,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 negyedik negyedévében, a visszaesés mértéke pedig még az elmúlt egy évet tekintve is 7 százalék. Bár a 2019-es szinttől egyelőre még az Európai Unió összes országának átlagos beruházása is elmarad, a trendet tekintve látszik az enyhe javulás. A szektort tekintve Közép-Kelet-Európa többi országa kifejezetten jól teljesít, 2025 második negyedévében ugyanis már körülbelül 15 százalékkal múlta felül a pandémia kitörése előtti értéket.

A hazai beruházási aktivitás érdemi visszaesése a tőkeállomány alakulását is befolyásolja

- jelentik ki a hazai jegybank közgazdászai. A hatás olyan jelentős, hogy a mostaninál alacsonyabb növekedési hozzájárulása a tőkének csak a 2008-2009-es pénzügyi válság során volt.

A tőkeállomány bővülése monetáris politikai szempontból is fontos kérdés, mivel a tőke lassuló növekedési üteme erősíti a közép- és hosszú távú inflációs kockázatokat.

Ilyenkor ugyanis a gazdaság kínálati kapacitása csak lassabban tud nőni, ami változatlan (vagy csak lassan alkalmazkodó) keresletet feltételezve szűk kapacitást, gyorsabb költségnövekedést és erősebb árazási nyomást okoz.

Bár a beruházási aktivitást legtisztábban a nemzeti számlák adatai alapján lehet mérni, a vállalati oldalról (azaz a cégek egyedi mérlegéből) kiinduló közelítés mélyebb következtetéseket és helyzetértékelést tesz lehetővé. A vállalati nettó beruházási teljesítmény tőkeállományhoz viszonyított aránya például megmutatja, hogy a gazdaság alapfolyamatai inkább a tőkeállomány bővülése felé mutat vagy alacsony szintje miatt már az amortizációt (azaz az eszközök avulását, állapotromlását) sem képes kompenzálni.

A 2019-es csúcs után az arányszám értéke esni kezdett, a 2024-2025-ös alacsony beruházási teljesítmény eredményeképp pedig várhatóan a 2008-2009-es pénzügyi válság után regisztrált szint környékére süllyedhet.

Bár a teljes gazdaságot tekintve ez még elégségesnek bizonyult a tőkeállomány szerény további bővüléséhez, de számításaink szerint a cégek egyre nagyobb hányadánál már nem elégséges a beruházási teljesítmény a tőkeállomány szinten tartásához

- értékelték a számokat az MNB elemzői.

A vállalati adatokból az látszik, hogy a beruházási aktivitás és az amortizáció egyenlege 2023-ban kezdett jelentősen romlani, de még ekkor is mintegy 4 700 milliárd forinttal járult hozzá a tőkeállomány bővüléséhez. A 2024-ben tapasztalt 11 százalékos és az idei évben várt visszaesés azonban várhatóan jelentősen rontja majd az egyenlegmutatót. A jelenlegi előrejelzések alapján pedig év végére a tőkeállomány bővülési üteme a pénzügyi válság óta nem tapasztalt szintre süllyedhet.

Az MNB közgazdászai kiemelik, hogy a vállalati beruházások lassuló bővülése még nem jár a termelő tőke leépülésével,

a tendencia tartóssá válása esetén a gazdaság növekedése is jelentős károkat szenved majd el a termelőeszközök elértéktelenedésén és a termelékenység romlásán keresztül.

Címlapkép forrása: Shutterstock