Most még olcsó a benzin Magyarországon – De két nagyon rossz hírünk is van

Egyre nehezebb a helyzet

Szerdán újabb fordulatot vett a Mol és a Janaf közti vita: a magyar olajcég szerint a horvát vezetékrendszer önmagában nem képes biztosítani Magyarország ellátását, mivel a közelmúltban végzett tesztek alapján a vezeték nem tudott 1–2 óránál hosszabb ideig megfelelő kapacitással üzemelni. A horvát fél viszont határozottan másképp látja a helyzetet: szeptember 15-én megjelent interjújukban hangsúlyozták, hogy a Janaf technikailag és szervezetileg egyaránt készen áll a Mol közép-európai finomítóinak teljes éves nyersolaj-igényét kielégíteni. Ráadásul tegnapelőtt közleményben is cáfolták a Mol állításait: „Határozottan cáfoljuk azt a vádat, miszerint társaságunk ne tudná biztosítani a Mol csoport két közép-európai finomítójának éves kőolajszükségletét” – írták.

A háttérbeli folyamatokkal és a két fél motivációival ebben az elemzésben foglalkoztunk, egy másik, ma megjelent írásban pedig azt jártuk körül, hogy a leválás okozhat-e ellátásbiztonsági problémát Magyarországon.

Ebben a cikkben pedig az üzemanyagpiacra fókuszálunk: ugyanis ahogy arra Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Pletser Tamás, az Erst energetikai szakértője is utalt, a leginkább kézzelfogható következménye az orosz olaj hirtelen kiesésének és a horvát alternatíva esetleges kapacitásproblémájának az üzemanyagpiacon jelentkezne. A szakemberek szerint egy ilyen helyzetben a finomítói kapacitások 70–80 százalékra csökkennének, a hiányzó mennyiséget pedig importból kellene pótolni, mindez 

literenként 20-40 forintos drágulást okozna a hazai üzemanyagárakban legalább másfél-két éves időtávon.

Ellátási válság bár nem alakulna ki, de a régió Magyarország vezetésével válna az EU legdrágább nagykereskedelmi üzemanyagpiacává.

A következőkben megnézzük, hogy jelenleg mennyire mondható drágának régiós összevetésben a magyar benzin, illetve egy nagyon vészjósló körülményre is felhívjuk a figyelmet. 

Drága most a magyar benzin?

A hazai kormányzatnak már régóta nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések, szélsőséges esetben akár még az árstop is. Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országok átlagánál magasabb-e a hazai benzin ára. (Az összehasonlítás során azért is a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.)

Ebben a közegben

A BENZIN ESETÉBEN pontosan megegyezik a HAZAI ÜZEMANYAG ára AZ ÁTLAGgal,

míg a dízelnél 1 forinttal az átlagos szint alatt van a hazai ár.

Az alábbi grafikákon térképen is látható, hogy hol drágább a benzin és a dízel a régióban, mint Magyarországon.

Jelenleg tehát nem kell markáns kormányzati intézkedésektől tartani, hiszen a hazai benzin-és dízelár abszolút a régiós középmezőnyben szerepel. (Csak zárójelesen jegyezzük meg, hogy a forint idei markáns erősödése ellenére az üzemanyagárak leginkább oldalaztak; nagyon leegyszerűsítve és minden más változatlansága mellett, tisztán piaci alapon akár a mostaninál is alacsonyabbra kellett volna kerülniük a jegyzéseknek. A dollárral szemben 16, az euróval szemben pedig 5 százalékot erősödött idén a forint, a nyugati Brent olaj jegyzése 8 százalékot esett, mindeközben a benzinár "csak" 5 százalékkal került lejjebb.)

Lényeg a lényeg, egyelőre nincs probléma az üzemanyagpiacon, de az első fejezetben vázolt kilátások miatt bőven akad félnivaló. És akkor a NIS példájáról még nem is beszéltünk.

Baljós kontextus: a NIS-sztori

Október elsején életbe lépnek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók,

miután Szerbia nem kapott további haladékot - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön New Yorkban.

Az Egyesült Államok január 10-én (még a Biden-adminisztráció idején) jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből, de nem teljesítette ezt. A NIS hatszor kapott felmentést az év során a szankciók alól, most azonban már nem lehetett tovább halasztani a büntetőintézkedések bevezetését - magyarázta a szerb elnök.

Ez azért fontos, mert a szankciók élesedését követően a NIS nem tudja majd kifizetni a szerb (pancsovai) olajfinomítót ellátó horvát csővezeték-üzemeltetőt, a Janafot, mivel az a szankciók miatt nem fogadhat el tőle pénzt.

Márpedig ha a szerbiai olajfinomító termelése emiatt kiesik vagy legalábbis visszaesik, akkor azt az egész régió üzemanyagpiaca meg fogja érezni, jelentős áremelkedés jöhet – ezt jelezte még február közepén a szerb köztelevíziónak adott nyilatkozatában Szijjártó Péter. 

Ha a szerbiai finomítói kapacitást kizárják a teljes regionális kapacitásból, akkor problémák lesznek a regionális olajpiacon. Ha a szerbiai finomító nem tudja feldolgozni a nyersolajat, akkor a benzint máshonnan kell beszállítani, és ez nyomást gyakorol a regionális benzinpiacra - a minőség és a logisztika szempontjából -, ami az árak és a költségek növekedéséhez vezethet.

- mondta akkor Szijjártó.

Konklúzióként azt mondhatjuk el, hogy a Mol és a Janaf közti hangos csörtét és a NIS-t érintő szankciót látva nem lehetünk nyugodtak:

akár egy jelentős és tartós üzemanyagár-emelkedés is benne lehet a pakliban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images