Belenyúl a kormány a multinacionális cégek adózásába: már 2026-ban indul az új rendszer

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a törvényjavaslatot, amely a globális minimumadóval kapcsolatos információcseréről szóló nemzetközi megállapodást ültetné át a magyar jogrendbe.

A javaslat célja, hogy Magyarország csatlakozzon ahhoz az automatikus adatcsere-rendszerhez, amelynek segítségével a világ nagy gazdaságai nyomon követhetik a multinacionális vállalatok adófizetési kötelezettségeit, és biztosítható, hogy ezek a cégek mindenhol legalább a minimum szintű adót megfizessék.

A globális minimumadó az OECD és a G20 közös kezdeményezése, amely a nemzetközi adóelkerülés és a nyereségátcsoportosítás visszaszorítását célozza.

Lényege, hogy a legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok minden olyan országban, ahol tevékenykednek, legalább 15 százalékos effektív társasági adót fizessenek.

Ez elsősorban azokra a helyzetekre ad választ, amikor egy cégcsoport a nyereségét adóparadicsomokba vagy alacsony adókulcsú országokba irányítja, ezzel csökkentve a globális adófizetési kötelezettségét. A rendszer működéséhez elengedhetetlen, hogy az egyes országok adóhatóságai pontos, összehasonlítható adatokat osszanak meg egymással, ezt orvosolná a mostani tervezet.

Az előkészített magyar törvény a globális minimumadóval kapcsolatos információcseréről szóló többoldalú megállapodás kihirdetéséről szól. Ez a megállapodás részletesen rögzíti, hogy mely adatokat, milyen formátumban és milyen határidőkkel kell megosztani a részes államok között.

A csatlakozás célja, hogy a magyar adóhatóság – a NAV – automatikusan megkapja más országokból a Magyarországon működő, de külföldi anyavállalattal rendelkező cégek releváns adatait, és viszont, a magyarországi cégadatokat más államok adóhatóságai is elérhessék.

A megállapodás első körben 25 államot és területet érint, köztük olyan jelentős gazdaságokat, mint

• az Egyesült Királyság,
• Japán,
• Kanada,
• Brazília,
• Ausztrália,
•  
• vagy Dél-Korea.

Európából a listán szerepel többek között Norvégia, Liechtenstein, Svájc és Törökország is. A dokumentumot az OECD koordinálja, és a részes felek közötti kommunikációt az OECD által fenntartott titkosított adatátviteli rendszer biztosítja. Ez a technikai háttér garantálja, hogy az adózási adatok biztonságosan, szabványosított formátumban jussanak el a megfelelő hatóságokhoz.

A javaslat szerint a GloBE – a globális adóalap-erózió elleni szabályok – alapján a multinacionális cégcsoportoknak egy egységes formátumú információs jelentést kell készíteniük. Ez két részből áll:

• egy általános részből, amely a cégcsoport szerkezetét és globális működését írja le,
• valamint joghatósági részekből, amelyek az egyes országokra lebontva tartalmazzák a részletes adózási adatokat.

Az adatcserében részt vevő országok az úgynevezett terjesztési megközelítés alapján döntenek arról, hogy mely adatokat kivel osztanak meg. Például egy ország csak azokat a joghatósági részeket kapja meg, amelyek az ő adóztatási jogát érintik.

A csere folyamatos és automatikus lesz. A vállalatoknak minden adatszolgáltatási év végén be kell nyújtaniuk a jelentést az illetékes adóhatósághoz, amely három hónapon belül köteles továbbítani az adatokat a rendszerben részt vevő más országok felé.

Az első ilyen adatcsere a törvény hatályba lépését követően, várhatóan 2026-ban indulhat el, az első évre vonatkozó adatokkal.

Fontos elem a rendszerben a titoktartás és az adatvédelem. A megállapodás előírja, hogy az országoknak megfelelő jogi és technikai garanciákat kell biztosítaniuk az adatok bizalmasságára. Bármilyen adatvédelmi incidensről azonnal értesíteni kell az OECD-t és a többi érintett államot. Az adatokat kizárólag adóztatási célokra lehet felhasználni, harmadik fél számára nem továbbíthatók.

A magyar javaslat egyértelművé teszi, hogy a megállapodás végrehajtása során a 2013. évi XXXVII. törvény szabályai lesznek irányadók, amely a nemzetközi adóügyi együttműködés hazai kereteit szabályozza. A külügyminiszter feladata lesz kihirdetni a megállapodás hatálybalépésének pontos időpontját a Magyar Közlönyben. A végrehajtásért az adópolitikáért felelős miniszter felel majd, aki gondoskodik arról, hogy a NAV technikai és jogi szempontból is felkészült legyen az automatikus adatcserére.

A törvény hatályba lépésének feltétele, hogy legalább egy másik részes állam is teljesítse az előírt csatlakozási kritériumokat.

Ekkor lép működésbe az aktív adatcsere-kapcsolat Magyarország és az adott ország között. A rendszer rugalmasságát növeli, hogy egy ország bármikor kérheti az adatcsere felfüggesztését, például adatvédelmi aggályok esetén, vagy akár véglegesen kiléphet a megállapodásból.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images