Gigantikus fordulat jön az energiaszektorban: Magyarország bekerült a top 5-be, és ez még csak a kezdet

Portfolio

2025. szeptember 29. 08:43

Magyarország a földhő hasznosításában már most az európai élvonalba tartozik, és a következő évtizedben akár megduplázhatja kapacitásait, ami a hazai földgázfelhasználás érdemi csökkenését hozhatja – hangzott el egy iparági fórumon. A szakértők szerint a geotermikus energia a hő- és áramtermelés meghatározó pillérévé válhat, ugyanakkor a legnagyobb kihívást a finanszírozás és a projektek gondos előkészítése jelenti.

2025. szeptember 26-án rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit-ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia legfőbb előnye, hogy bár nagy a kezdeti beruházási költsége, de hosszútávon stabilan tud hőt és adott esetben villamosenergiát biztosítani.

Magyarország a földhőhasznosításban európa top 5 országa közé tartozik,

hiszen 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható - tette hozzá. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Lantos Csaba energiaügyi miniszter is részt vesz a jövőhéten megrendezésre kerülő őszi energetikai csúcsrendezvényünk, a Portfolio Energy Investment Forum - érdemes minél hamarabb bebiztosítani a helyeket!

Információ és jelentkezés

Az eseményen részt vett Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke is, aki betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe:

Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk. A fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.

Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke ehhez hozzátette: “Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is.”

A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy

a legnagyobb probléma a finanszírozás

majd azzal folytatta, hogy „fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését". Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz.

Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik

- mondta. Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások.

Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese is a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt:

Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést.

Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak."

Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást

– zárta a rendezvényt Antics Miklós.