Hol tart a fontos tejtermékek ára a kormány pofonja után?

A kormány nyár végén meghosszabbította az árrésstopot, ami aligha érhette váratlanul a szakmát nyolc hónappal a választások előtt. Az új határidő november vége, közvetlenül az ünnepi szezon előtt, és még közelebb a jövő tavaszi voksoláshoz. Nem kizárt, hogy ismét újabb hosszabbítás következik, de arra is van valamennyi esély, hogy a kabinet enyhít a szabályokon, előkészítve a fokozatos kivezetést, amely mérsékli a hirtelen áremelkedés kockázatát.

A nagy kiskereskedelmi láncok valószínűleg képesek lesznek ellensúlyozni a kiesést, más termékek árában elosztva a veszteségeket. A fő kérdés inkább az, meddig bírják a beszállítók anélkül, hogy emelnék az átadási áraikat. Az Online Árfigyelő adatai alapján eddig nem látszik tartós drágulás.

Bár szeptember elején volt némi emelkedés, ez inkább "zaj" lehet az adatokban,

ugyanis az árak alakulását erősen befolyásolja, hogy a boltok milyen termékekről szolgáltatnak információt az Online Árfigyelőben, ezért a hosszabb távú trendek követése ad pontosabb képet.

Négy tipikus, árrésstop alá eső termék árának változását vizsgáltuk meg szeptember 23-ig bezárólag. Ezek közül három tejtermék, amelyet különösen érzékenyen érintett az intézkedés.

20 százalékos tejföl

Március 13-án, a bevezetés előtt, a 20%-os tejföl átlagára még 2204 forint volt kilónként. A szabály életbe lépését követően azonban gyorsan 1618 forintra esett, vagyis 586 forinttal, 27 százalékkal lett olcsóbb. Az ezt követő hónapokban az ár jellemzően 1520 és 1580 forint közötti sávban mozgott (1559 forintos átlaggal). Rövid távú kilengések előfordultak – például március 31-én 1630 forintra ugrott, szeptember elején pedig 1602 forintig kúszott fel –, de ezek után visszatért a megszokott szintre.

2,8%-os UHT tej

A tej literenkénti ára a korlátozás előtt, 457 forint volt. Március 24-re 398 forintra süllyedt, ami 13 százalékos mérséklődést jelentett. A következő hónapokban az árak 377 és 389 forint közötti tartományban mozogtak, az átlag 383 forint körül stabilizálódott. Ez tartósan 17-18 százalékkal alacsonyabb szintet jelentett a korábbihoz képest. Bár szeptember elején a tej esetében is volt egy kisebb drágulás, gyorsan visszatért a szűk sávba.

Vaj

Március közepén, a szabályozás előtt, a vaj kilós átlagára 6943 forint volt, amely március 24-re 5332 forintra esett. Ez 1611 forintos, azaz közel 23 százalékos zuhanást jelentett. Ezt követően az ár többnyire 5200–5280 forint között alakult, az átlag pedig 5224 forint körül mozgott. Az ingadozás minimális maradt, a nyár végén pedig enyhe további csökkenés következett, amely azonban nem volt számottevő.

Tojás

A tojás darabára a korlátozás bevezetése előtt, március 13-án 139 forint volt. Tíz nappal később már csak 96 forintot kellett érte fizetni, ami 31 százalékos visszaesést jelentett. A nyár végéig az ár jellemzően 80 és 96 forint között ingadozott, átlagosan 87 forint körül állapodott meg. Szeptemberre enyhe emelkedés indult, de az árszint így is jóval alacsonyabb maradt a korábbihoz képest.

A következő hónapok árának alakulása alapvetően a beszállítók tűrőképességén múlik, de ha lesz is valamiféle visszarendeződés, az lassan jelenik meg a végfelhasználói árakban. Az elmúlt hónapokban nem láttunk feltűnő keresztárazást. A március 17-én bevezetett árrésstop az áprilisi élelmiszer-inflációt havi bázison 1,3 százalékkal mérsékelte. Azóta az élelmiszerek átlagára ugyan elkezdett visszakúszni, de ebben nem csak az játszik szerepet, hogy a nagy láncok elkezdhették "porlasztani" a veszteségeiket más termékeken, hanem hogy az idényáras termékek (zöldségek, gyümölcsök) ára is emelkedik. A nyár végi élelmiszerinfláció 0 százalék volt és hamarosan érkezik a szeptemberi adat is.

Az alábbi grafikonon a tejtermékek (sajt nélkül) árának fix bázisú változása látszik, a bezuhanás az árrésstop eredménye, az ezt követő áremelkedés elenyésző.

Jönnek az áremelési igények

Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy

a termelők és feldolgozók sorra jelzik áremelési igényeiket a kereskedelem felé.

A szövetség úgy véli, hogy a kormány szabályozása a kereskedelmi szektorban már eleve veszteséges működésre épült rá, ezzel csak elmélyítve a problémákat: korlátozza az árversenyt, ellehetetleníti a nagyobb kedvezményeket, és hátráltatja a fogyasztók számára kedvező akciók megindítását. A közlemény rámutat arra is, hogy a hat legnagyobb élelmiszerlánc már 2024-ben, azaz az árrésstop bevezetése előtt is összességében veszteséges volt, és a hazai üzletláncok többsége gyengébb eredményt ért el 2023-hoz képest.

Az intézkedés emellett felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami különösen a kisebb településeken rontja az ellátást; jelenleg mintegy 400 településen nincs bolt, és sok helyen a verseny hiánya miatt nincsenek versengő árak sem.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images